Nyitólap

KITEKINTŐ

A Salvator-kápolna titka

Mára szinte elfelejtődött, hogy a Salvator-kápolna Csíksomlyó spirituális központja, ami a "hivatalos" rendezvényekből manapság teljesen kimarad - mondta a Demokratának Németh Zsolt, a fizikai tudományok kandidátusa.

A napokban megjelent Fénytemplom a Kis-Somlyón, a csíksomlyói Salvator-kápolna titka című könyvében Ön Orbán Balázsra hivatkozva azt írja, hogy a csíksomlyói kegyterület központja a Salvator-kápolna, holott a zarándoklat résztvevői közül sokan el sem látogatnak oda.
Amikor ezeket a sorokat leírta az 1860-as években, ezt még mindenki tudta. Ugyanakkor elkezdődött ennek az újrafelfedezése is, hiszen Dezső Tibor Attila madéfalvi református lelkész a Csíki-medence szakrális geometriájának tanulmányozása során ugyanerre a következtetésre jutott. Egy szent terület középpontja általában az a hely, ahol a legrégibb épület áll, s mint azt a kápolna általam csillagászati módszerrel adott kormeghatározása adja, valóban a Salvator az.

Hogyan lehet csillagászati módszerrel egy épület korát meghatározni?
A Salvator-kápolna első építési fázisa a jelenlegi szentélyt és a hajó keleti részét foglalta magában. A szentély ablakai különlegesen kialakítottak, rézsűinek minden szakasza fénybeesési irányokra tájolt. Ezt már Vécsey Gyula csíkszeredai mérnök észrevette az 1970-es években, azonban hiányos csillagászati felkészültsége nem tette lehetővé, hogy az irányokat mind jól azonosítsa. Nekem sikerült rájönnöm, hogy az északi ablak rézsűi által kijelölt irányok közül egy a Vega, az északi égbolt legfényesebb csillagának nyugvására tájolt, a másik pedig a Castoréra, az Ikrek csillagkép fényes csillagáéra.

Ez igaz, csakhogy a földtengely precessziója, azaz a Föld forgástengelyének irányváltozása miatt a csillagok helyzete nem állandó az égen annak északi pólusához viszonyítva.
Éppen ez képezi a datálás alapját! Az égbolt északi pólusa igen lassan, de vándorol a csillagok között, ami a kelési-nyugvási irányaik változását vonja maga után. Az a bizonyos két rézsűirány ma nem irányul a Vega, illetve a Castor nyugvására, hanem egy, az első évezredben fennállt helyzetet rögzít.

Az magától értetődő egy laikus számára is, hogy ha csillagnyugvásokat figyeltek meg, akkor a Vegáé, az északi égbolt legfényesebb csillagáé köztük volt. De miért nem a második vagy a harmadik legfényesebb csillag nyugvását célozza meg a másik rézsűirány? Hogy kerül a Castor a képbe?
Ennek több, egymást erősítő oka van, ami e két csillag igen gondos kiválasztására utal, ennek alapját pedig mély csillagászati ismeretek kellett, hogy képezzék. Az égbolt északi pólusának vándorlása egy adott időszakban nem azonos mértékben változtatja meg a csillagok koordinátáit: vannak olyanok, amelyeket kevéssé érint, s ilyen volt az első évezredben a Vega, míg másokat elrepít a helyükről. Ez utóbbira jó példa az északi égbolt második legfényesebb csillaga, az Arcturus. Egy rá beállított rézsűirány néhány évtized elteltével már nem töltené be a szerepét. A Castort is viszonylag kevéssé érintette az I. évezredben a precesszió, így a nyugvására mutató rézsűirány, ahogy a Vega esetében is, évszázadokon át használható maradt. Ugyanakkor a Castor nyugvása 1000 körül elmozdult a rézsű jelezte iránytól, és abból megfigyelhetetlenné vált. A Salvator-kápolna szentélyének északi ablakát tehát ennél korábban tájolták rá.

Az Ön által adott datálás milyen viszonyban áll a régészeti módszerekkel kapott értékkel?
A kápolnában Darvas Lóránt csíkszeredai régész ásatott 2003-ban, ám nem talált pénzérmét vagy kerámiatöredéket, ami egy régész számára a kormeghatározás eszköze. Történt falkutatás is, amit Kiss Lóránd marosvásárhelyi restaurátor végzett. Ő megállapította, hogy a szentély falán egy freskótechnikával készült szentelési kereszt található, amely az első vakolatrétegen helyezkedik el. Darvas Lóránt ez alapján a XIV. századra keltezi az épületet, mivel a freskótechnika a század közepén kezdte meg térhódítását. Ez azonban csak akkor volna helytálló datáló módszer, ha a vakolat felvitele és a kifestés egyidős lenne a kápolna felépítésével. Számos olyan templom ismert a Kárpát-medencében, amelyet nem vakoltak be és festettek ki építésükkor, hanem csak évszázadokkal később. Így régészeti tény nem áll szemben az általam adott kormeghatározással.

Milyen egyéb irányokra mutatnak még az ablakrézsűk?
A napkelte irányára napéjegyenlőségekkor és a téli napfordulón, a napnyugtáéra a nyári napfordulón, és az egyik holdforduló irányra. A Hold járásának is vannak szélső helyzetei az égen, ezek egyikét jelzi az egyik rézsűirány. A holdfordulókat igazolható módon legalább hétezer éve ismeri az emberiség. Nemrégiben például szlovák régészek tártak fel Szőgyénben egy olyan, a Krisztus előtti V. századra datált építményt, ami holdforduló-irányokra tájolt.

Miért csak az egyik holdfordulóra irányul ablakrézsű?
Darvas Lóránt ásatásai igazolták, hogy az eredeti épületnek volt hajója is. Ennek bizonyára voltak ablakai, amelyek szintén csillagászati irányokra lehettek tájolva, de ezek az átalakítások során megsemmisültek.

Mi okuk volt rá az építőknek, hogy a kápolna szentélyének ablakait csillagászati irányokra tájolják?
A válaszhoz tegyük be az épületet elkészültének korába, azaz az első évezred második felébe. Ez még nem a bizánci vagy római kereszténység erdélyi dominanciájának időszaka. Csíkban Babba Mária földjén vagyunk, aki, mint azt Daczó Árpád (Lukács atya) és Takács György kutatásai igazolták, térben és időben távolról származik: a közel-keleti Nagy Istenanyák itteni megjelenési formája. Nevében a Mária már a római kereszténység korából származó toldás, eredeti neve csak Babba volt, aminek az egyik jelentése az, hogy szép. Lukács atya Babbát csángó hívei élő hagyománya alapján a Holdként, holdistennőként azonosította, ezen túlmenően ő a Napba öltözött Asszony is. Tessék csak megnézni, a Csíksomlyón lévő kegyszobra mindkét minőségében ábrázolja. Magától értetődő, hogy Babba földjén az általa uralt égitestek mozgását pontosan megfigyelték, már csak azért is, hogy hozzájuk kapcsolódói jelenségeket, mint például a fogyatkozásokat, előre tudják jelezni. Én ebben látom a csillagászati megfigyelések célját, amelyek, ezen túlmenően, természetesen a kalendárium fontos napjait is jelezték. Mindez arra mutat, hogy a kápolna első fázisa nem a mai értelemben vett templomnak épült, amit egyes építészeti megoldásai is megerősítenek, hanem egy jelentős ősiségre visszatekintő, a bizánci és a római kereszténység térnyerése előtti vallásalakulat szent helyének. Megalkotói jelentős csillagászati és mérnöki tudással bíró emberek voltak, akik ismerték a természetet, a világ működésrendjét. Az épület csak a ferences rend XIV. század végi csíksomlyói megtelepedésével alakult át kápolnává, a már említett első szentelési kereszt ebből az időből származik.

Tekinthetjük-e a mi örökségünknek mindazt, amit a kereszténység előtti gyökerekkel bíró Csíksomlyó képvisel?
Természetesen, hiszen a mi nagytudású eleink építették, a búcsú, amely már egymillió embert vonz Csíksomlyóra, ebből nőtt ki. Mára szinte elfelejtődött, hogy a Salvator-kápolna Csíksomlyó spirituális központja, ami a hivatalos rendezvényekből manapság teljesen kimarad. Csak néhány helyi fiatal és elszánt zarándokok virrasztanak benne pünkösdszombat éjszakáján. Vajon milyen érdekek fűződnek ahhoz, hogy a központhoz ne jusson el a zarándokok legnagyobb része, és az épület eltűnjön az őt körülvevő, egyre magasabb fák árnyékában? A szent helyek nem kinevezés által jönnek létre, hanem azért, mert tényleges rendező-tisztító-gyógyító erővel bírnak testi-lelki-szellemi szinten egyaránt. A zarándoklatok célja régebben helyszíntől függetlenül az volt, hogy a résztvevői részesei legyenek e rendező erőnek annak szent idejében, azaz amikor a legintenzívebben nyilvánul meg. Olyan "feltöltést" kaptak, amely megerősítette kapcsolatukat a Teremtővel, és egész esztendőre erőt adott nekik a mindennapok viszontagságaival való megküzdéshez. Csíksomlyó ereje töretlen, amit az is jelez, hogy a zarándokok jelentős része a spirituális központba valóeljutás nélkül is átéli a hely misztériumát.

Szakács Gábor
Fénykép: Somfai Sándor

Magyar Demokrata 2012/22

Nyitólap

KITEKINTŐ

A Salvator-kápolna titka

Oldal tetejére