A Szent Korona lappangó titkai
|
|
|
A Szent Korona lappangó titkai
|
|
|
A Szent Korona lappangó titkai |
A Szent Korona kutatása életre szóló, gyönyörűséges feladat - nyilatkozta a Demokratának Németh Zsolt, a fizikai tudományok kandidátusa.
Tudósként mit gondol,
milyen módszerrel készülhettek a Koronán lévő zománcképek díszítései, alakjai,
parányi feliratai, hiszen még nagyítóval is alig kivehetők?
Jermine professzor, a zománcképek legkiválóbb grúz szakértője szerint rövidlátó
szerzetesek közül választották ki a tehetségeseket és őket képezték ki a zománclemez
készítés művészetére. Náluk sokkal kisebb a tisztánlátás távolsága, mint az
ép látásúaknál és szabad szemmel látják azt, amihez másnak nagyítóra van szüksége.
A Szent Korona sérüléseinek
és átalakításának krónikája című néhány hónapja megjelent könyvében is olvassuk,
hogy megdöbbentően sok rajta az átalakítás, ezekről mégis szinte alig akadnak
feljegyzések, dokumentumok.
Ez mutatja, hogy a változtatások nem jó szándékkal történtek, hiszen akkor nem
kellett volna azokat titkolni. Éppen a leglényegesebb átalakításokról, sérülésekről
nincsenek dokumentumok, ami a Korona felügyeletével megbízottak nemtörődömséget
is mutatja. 1608 előttről bizonyító erejű ábrázolásunk nincs a Koronáról, a
meglévő képekből kell kikövetkeztetnünk a változtatásokat.
Mi indokolhatta ezeket
a változtatásokat? Tudjuk-e, vagy csak feltételezzük, hogy miért Kón(sztantinosz),
Dukász, Geóbitzász zománcképeit helyezték a korábbiak helyére?
A változtatások valószínű oka, a Szent Korona képi üzenetének és ezzel együtt
az erőrendszernek az átprogramozása, ezek megtörténte azonban csak viszonylag
tág időhatárok közé tehető. Arra is csupán feltételezések vannak, hogy miért
éppen ezek a képmások kerültek az eredetiek helyére.
Azt írja, hogy a csüngőkben
lévő almandin a hun ötvösség kedvelt ékköve volt, amit megtalálunk az avar és
honfoglalás kori magyar ötvösségben is, de azt követően megszűnt. Lehet-e ebből
következtetni a Korona készítésének időpontjára?
Ebből inkább arra a kultúrkörre lehet következtetni, ahol a Korona készült.
Mit tudunk a Korona csüngőiről?
A Koronához eredetileg öt lánc és csüngő tartozott, ezek az abronccsal egyanyagú,
ahhoz keményen forrasztott fülekkel rögzültek. Abban viszont nem lehetünk biztosak,
hogy ez az öt lánc és csüngő eredeti, a fülecskékbe ugyanis bármit be lehetett
fűzni. A másik négyről biztosan tudjuk, hogy nem eredeti, mert utólag fúrták
át az abroncsot.
A csüngők rendszerét meglehetősen felforgatták, szinte egyik lánc és csüngő
sincs az eredeti helyén.
Ismerjük-e az adott korok
ötvösmesterségének fogásait, hiszen a piramisok építését is sok esetében napjaink
építészeti módszereivel akarják megmagyarázni?
Mivel az ötvös szakma technológiai része viszonylag keveset változott, legfeljebb
kisegítő eszközök, mint például nagyító, elektromos kemence teszi könnyebbé
a munkát, sokat tudunk arról is, hogy ezer évvel ezelőtt milyen módszerrel dolgoztak
a mesterek. Ismerjük Theofilosz szerzetes ötvösségről szóló "tankönyvét"
1120-ból, melyben számos munkafolyamatot leír, egy kunszentmártoni avar kori
sírból pedig olyan ötvösszerszámok kerültek elő, amelyek nagyon hasonlatosak
a mostaniakhoz.
Müller Lajos pesti aranyműves
1867 áprilisában Ferenc József koronázáshoz hozta használható állapotba a Koronát,
de ónozta, amit Ön megállíthatatlan "mérgezésnek" tekint. Valóban
végzetes hiba történt?
Igen, és mindezt már Szvetnik Joachim ötvösmester is leírta három évtizeddel
ezelőtt. Már az ókorban is tudták, hogy az ón "megmérgezi" az aranyat,
azt be sem volt szabad vinni aranyműves műhelyek öntödéjébe. Az ón az aranylemez
felületére diffundál, ott ötvözet képződéséhez vezet, ami a forrasztott felületet
merevvé és könnyen olvadóvá teszi. Szobahőmérsékleten ez a szétterjedés igen
lassú folyamat, akár évezredekig is eltarthat, ha azonban tűz ütne ki
és felmelegítené a Koronát, mindez egy-két perc alatt is lezajlana, ami végzetes
következményekkel járna.
Az Ön vizsgálatainak
melyek a legfontosabb eredményei?
Szelényi Károly nagyszerű fényképeit használva geometriai és matematikai módszerek
segítségével igazoltam, hogy a három uralkodókép nem annak a kéznek a műve,
amely az abroncs biztosan eredeti zománcképeit készítette, sőt, hogy a két császárképet
más alkotta, mint Geóbitzász ábrázolását. Tényként állapíthattam meg, hogy a
Dukász-kép nem lehetett eredeti a Koronán. Ezt már számos alternatív kutató
kijelentette, következtetésüket elsősorban arra alapozva, hogy az sokkal gyatrább
munka, mint a szentek és arkangyalok képmásai. Az akadémikus Korona-kutatás
gondolatrendszerében, mely szerint a Korona és ékítményei különböző helyen és
időben készültek, ez azonban nem döntő érv. A Dukász-kép utólagos felhelyezését
az bizonyítja, hogy az 1790-es és 1792-es ábrázolások tanúsága szerint akkor
még nem voltak benne a szegecsek. Ezek behelyezése előtt a mögötte lévő keretbe
nem férő képet csak alulról tartotta egy keményforrasztott rögzítés, az ún "papucs".
A Szent Koronát négyszer vizsgáló Papp László ötvösmester szerint ezzel a rendkívül
gyenge rögzítéssel több száz évig nem maradhatott volna a helyén, tehát Dukász
Mihály képmása szükségszerűen kései jövevény a Koronán. Egy zománckép a keretben
van a "helyén". Semmilyen ábrázolás nem mutatja, és írásos feljegyzés
sem említi a három jelenleg látható uralkodóképet 1790 előtt. Éppen ellenkezőleg,
Révay Péter koronaőr 1613-ból származó tudósítása a Szűzanya képmását említi
a hátsó oromzaton, és II. Mátyás koronázási emlékérméjén egy, a keretébe beférő
zománcképet látunk, ami nem lehet a Dukász-kép.
Nagyon fontos, hogy a Korona három legsúlyosabb, pánttöréssel járó sérülését
sikerült időrendi sorrendbe raknom, és kettőt közülük viszonylag szűk időszakra
behatárolnom.
Mit sikerült megállapítania
a pánttörésekkel, ékkőcserékkel kapcsolatban?
A Mű legsúlyosabb, három pánt áttörésével is járó és a Bock-féle 1857-es koronaábrázolásokon
is látható sérülése a XIX. század közepén történt, míg a legkorábbi 1790 előtt.
Ezt onnan tudjuk, hogy a Johann Nepomuk Schauff által II. Lipót 1790. november
15-i koronázását követően készült ábrázoláson a hátsó pántot már ferdén áttörve
látjuk. Jó néhány ékkő- és gyöngycsere időpontját is sikerült meghatároznom,
volt, amit napra pontosan. Táblázatba foglaltam, hogy milyen eredeti elemek
hiányoznak ma a Koronáról, mik a cserélt elemek. Megállapítottam, hogy a sérülések
és átalakítások száma sokkal több annál, mint amit a közvélemény feltételez,
illetve az akadémikus kutatás hajlandó tudomásul venni.
Mely vizsgálatok váratnak
még magukra? 1981-ben példádul Dave Buckton felajánlotta a színképelemzést,
ami azóta sem történt meg.
Számomra igazán izgalmas az lenne, hogy a jelenleg kissé hátradöntött Krisztus
képet ki lehetne egyenesíteni és ezzel az eredeti állapotába kerülne. Ennek
nyomán meg lehetne vizsgálni a mögötte lévő lemeztöredék eredetiségét. Az 1792-es
Koller József-féle Korona-vizsgálatkor a Megváltó még egyenesen álló képe mögött
ARTHOLO feliratot lehetett kiolvasni. Az 1983-as aranyműves vizsgálat során
ezt már csak tükrök segítségével tudták kiolvasni, viszont megállapították,
hogy a felirat alatt nincs semmi, a zománckép többi része hiányzik. Kérdés,
hogy az ARTHOLO feliratot hordozó töredék az eredeti Bertalan(Barhtolomeus)-kép
része-e vagy csak egy, az eredeti kép ellopását álcázó pótlék. Ez például eldönthető
lenne a felirat és az eredeti zománcképeken használt betűk típusának összevetése
nyomán. Alaposabban meg kéne vizsgálni a Korona tetején lévő ékköveket is! Közülük
hatról igazolni tudtam, hogy cserélték, és a többi esetében is jó lenne bizonyosságot
szerezni eredetiségükről vagy másodlagosságukról. További tanulmányozást igényel
a Krisztus-kép, melyről igazolni tudtam, hogy más kéz műve, mint az abroncs
eredeti képei. Viszonylag könnyen elvégezhető lenne az eredeti és a cserélt
zománcképek színeinek összehasonlítása egy standard színskála segítségével.
David Buckton ezt ajánlotta föl harminc évvel ezelőtt. Ezzel együtt az esetleges
további közvetlen vizsgálatoknál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy
az elvégzendő vizsgálat által nyerhető eredmény arányban áll-e a Korona bolygatásával.
Tervez-e további kutatást
vagy ezzel a két könyvével mindent elmondott?
Az első könyvem befejezése után még a másodikra sem gondoltam, most viszont
úgy érzem, hogy ez a kötet csupán vessző a mondatban, ami új felismerésekkel
folytatódik. Ki tudja, milyen felhasználható adatok kerülnek még elő? A Szent
Korona kutatása életre szóló, gyönyörűséges feladat.
Szakács Gábor
Fénykép: Somfai Sándor
Lexikon:
Németh Zsolt
Született 1958-ban Budapesten
Iskolái: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Purdue University
Tudományos fokozatai: a fizika tudomány kandidátusa (1988)
Kiadványai: A Képes Krónika miniatúráinak átfogó elemzése (2005),
A magyar Szent Korona (2007), Az Őrség Árpád-kori templomai (2009, Simon Attilával társszerzőségben), A Szent Korona sérüléseinek és átalakításának krónikája (2010)
Családi állapota: nős
Magyar Demokrata 2011/34.
 |
|
A Szent Korona lappangó titkai
|
|
|