A zarándokvonat célba ért
|
|
|
A zarándokvonat célba ért
|
|
|
A zarándokvonat célba ért |
Szeptember közepén harmadszor indult útjára a Kárpátalja Express, hogy elvigye Magyarország üzenetét a tőle Trianonban északkeleti határral elválasztott véreinek. Útján nem mindennapi események történtek.
Érmihályfalva
Előre tudható
volt, hogy megható jelenetekre kerül sor, amerre csak a szerelvény elhalad.
Aki ott volt az előző két alkalommal, többek között azért jött el újra, hogy
ismét átélje a magyarok egymásra találását. Mert kinek ne párásodna be a szeme,
amikor a pártiumi Érmihályfalván a magyar himnusszal és lobogóval fogadják,
miközben Nagy-Magyarországot! és Jöjjetek vissza! kiáltásokkal telik meg a levegő?
A szomszédos Nagykárolyban egy férfi lépett váratlanul a vonathoz és egyenes
tartással, emelt hangon szavalta el Wass Albert Ébredj magyar!, valamint Intelem
című verseit. Büszke volt és határozott, nem nézett se jobbra, se balra, hogy
ki hallhatja meg az olyan veszedelmes sorokat, mint a "Te bús magyar,
kit száműzött hazád, s idegen zsarnok lakja otthonod".
Szatmárnémetibe
érve kedvezőtlen hír fogadott. Az Erdélyi Magyar Néppárt zászlaját tartó egyik
fiataltól megtudtuk, hogy bár a legutóbbi választáskor magyar szavazatokból
minden korábbinál több volt, a román pártok példátlanul komoly összefogása megbuktatta
a 40%-os magyarság RMDSZ-es polgármesterét. Az Erdélyi Magyar Néppárt a megosztottság
elkerülése végett nem indított saját jelöltet, ám az RMDSZ nem fogadta el a
kinyújtott békejobbot. A fiatalember szerint a városon eddig sem látszott, hogy
magyar vezetője volt, az ilyen lehangoló változás még jobban elbizonytalaníthatja
az embereket. A Victor Ponta vezette, erősen nemzetiségellenes új román kormány
itt egyelőre nem élt vissza hatalmával, mert nem tudhatja, hogy kire lesz szüksége
legközelebb. Ez a közjáték persze nem akadályozta meg a volt városvezetővel
tervezett koszorúzást, hiszen az út szervezői nem vehetnek figyelembe pártpolitikai
szempontokat.
Molnár Béla, a Kárpátalja Express főszervezője (jobbról)
A romániai
határállomás, a nagyjából kétezer lakosú Halmi esetében biztatóbb a helyzet,
Incze Lajost (RMDSZ) harmadszor választották polgármesternek. Még a képviselő-testületben
is többségben vannak a magyarok, jóllehet számarányuk a 40%-ot sem éri el a
településen. A zarándokokat, ahogy magukat a vonat utasai nevezik, tökéletes
magyarsággal szavaló, éneklő diáklányok fogadták.
- Nem véletlen,
mivel magyar iskolába járnak. Egyébként a romániai új iskolatörvény szerint
az iskolák egyik vezetője magyar kell legyen, ahol a magyarság számaránya meghaladja
a település lakosságának húsz százalékát. A nosztalgiavonatot egyre jobban várják
a halmiak, a korábbi évekhez képest többen is jöttek a fogadására - büszkélkedik
jogosan a polgármester.
És következett
az ezernyolcszáz lakosú Nevetlenfalu, már az ukrán oldalon, ahol szinte szó
szerint a település apraja-nagyja kivonult az állomásra. A kicsik örömteli sikollyal
fogadták a vendégeket, a nagyobbak színes műsorral, a felnőttek a megszokott
szívélyes kínálással. Az érzelmi összefonódás szinte tapintható, de alakul-e
a zarándokvonat első indításakor remélt gazdasági fellendülés is?
Nevetlenfalu fogadja a vendégeket
- A lelki
feltöltődés nagyon fontos, de jelenleg még a kulturális együttműködés is jelentősebb
a gazdaságinál. Gyermekeink eljutottak a Balatonhoz, tavalyi utasok tértek vissza
idén, családi kötődések alakultak, amelyek a jövőben biztosan meghozzák a gazdasági
fellendülést is. Ez azonban hosszabb folyamat - bizakodik Oroszi József
polgármester.
Az ukrán önkormányzati rendszerben öt település, Batár, Akli, Aklihegy és Újakli tartozik Nevetlenfaluhoz. Itt középiskola is működik, a többiben általános iskola és négyben óvoda, ami érthető, hiszen a magyarság számaránya Újakli kivételével szinte százszázalékos. Az 1930-as években ruszinok és ukránok alapította faluban azért "csak" 80 százalék, mert még nem tudták "ledolgozni" a négy évtizeddel ezelőtti 99 százalékos szláv többséget. Ezzel együtt az egyetlen falu a Kárpát-medencében, amely ily mértékben elmagyarosodott.
Nevetlenfalu
- Ennek
oka részben a vegyesházasság és az elvándorlás, az elhagyott telkeket magyarok
vették meg, és hogy az említett magyar falvak veszik körül. Nem kevésbé játszik
közre ebben az örvendetes gyarapodásban a vallási hovatartozás, a hit, az abortusztól
való idegenkedés, az egyház szerepe tehát meghatározó
- elemzi az eredményeket a polgármester, majd hozzáteszi, hogy határokon átnyúló
együttműködési szerződéseket kötöttek elsősorban környékbeli, de távolabbi településekkel,
a magyarországi Ópályival Európai Uniós pályázatot is nyertek.
A kitartás
más eredményt is hozott. Oroszi József már az 1990-es évek végén az önkormányzat
és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tagjaként kezdeményezte a falvak
nevének visszaállítását, mivel a törvény ezt lehetővé tette. Helybeli tanácsi
döntés, valamint egy kis merészség is kellett hozzá, hiszen kizárólag parlamenti
határozat hagyhatta jóvá, 2001-ben mégis több településnek sikerült. Így lett
Klinove-ből Akli, Bratove-ből Batár, hasonlóképpen ma már csak Szőlősgyula és
Péterfalva neve szerepel a térképeken ciril betűkkel, ahogyan Nevetlenfalu is.
Egykori Gyakovo elnevezése már csak a vámhivatalban emlékeztet a múltra.
És ha már az egyház szerepéről esett szó, a nagyszőlősi Ferences kolostorban, ahol Tóth István beregszászi főkonzul adott fogást, Jónás atya, ferencrendi szerzetes ezt így fogalmazta meg számunkra:
- A ferencesek
jelenléte az elmúlt huszonhárom évben azt jelentette az ittenieknek, mint most
a zarándokvonat résztvevőinek látogatása - hogy fontosak mások számára. Hiszen
ha az Úr őket Kárpátaljára teremtette, az a legnagyobb segítség, ha abban segítjük
őket, hogy itt maradhassanak! Nagyon fontos, hogy az itteni fiatalok, akár rajtunk,
akár másokon keresztül ráébredjenek, hogy az ő magyar történelmük embert formáló
érték.
Hogy ez mennyire
így van, arra az atya saját élményét mesélte el. Magyarul tanuló két lengyel
és egy ukrán missziós nővért vitt Erdélybe, hogy a Magyarország határán túli
kultúrát is megmutassa nekik. A lengyel felmenőkkel bíró ukrán nővérből a gyulafehérvári
székesegyházban Hunyadi János és László szarkofágjánál szakadt ki az ámulat,
hogy mennyire lélekemelő a magyar történelem.
- Ha ő rá tudott csodálkozni, hogy mekkora összetartó erő van a magyar történelemben, milyen közösség formáló, ha ezt nem adjuk át az utánunk jövőknek, akkor pont ettől a közösségvállalástól, lélekelemeléstől fosztjuk meg tőlük - foglalta össze a jelenet üzenetét Jónás atya.
Visk
Nem kevésbé
volt lélekemelő a viski református templomban, a II. Felső-Tiszavidéki Magyarok
Találkozója alkalmából tartott ökomenikus Istentisztelet és a népviseletbe öltözött
gyermekek rákövetkező felvonulása. Az ünnepségek sora ezzel még nem ért véget,
mert Beregszászon a Kárpátaljai Református Egyházközség Levéltára és Múzeuma
falán emléktáblát avattak a Kárpátalja Expresst megálmodó G. Szűcs László, nyugalmazott
MÁV főtanácsos tiszteletére, aki már nem érhette meg az első zarándokvonat indulását.
Méltatást Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke mondott,
a táblát Molnár Bélával, a KDNP Közlekedési Szakbizottságának elnökével, az
utazás szervezőjével avatta, amit Michaels Antal katolikus pap szentelt fel.
Kedves műsort
adtak Csapnál a magyar és ukrán óvodások, majd a felnőttek fokozták a hangulatot,
de hasonló kedvességgel fogadtak Nagyszőlősön és a felvidéki Perbenyiken is.
Az olyannyira várt gazdasági előrelépést jelentheti a kárpátaljai Batáron Tüzes
Pál biogazda Ukrajnában elsőként létrehozott mangalica telepe. Növényei sajnos
alig lesznek a tikkasztó szárazság miatt, hiszen amerre csak elhaladtunk, kiszáradt
vízmosásokat, patakmedreket láttunk, még a Tisza is csak átgázolható keskeny
csíkká fogyott széles medrében.
Barna György református presbiter és Szakács Gábor (jobbról)
A vonaton ezúttal
is utaztak külföldiek. Dávid a Magyarul most című, kétnyelvű holland lap tudósítójaként,
Chris a Nohab mozdonyok szerelmeseként Londonból váltott jegyet. Noha egyetlen
szót sem értettek a köszöntőkből, ünnepi beszédekből, miután őket is magával
ragadta a hangulat, mindet lelkesen megtapsolták. Hasonlóképpen cselekedett
egy német házaspár, őket az út "három nap - négy ország" üzenete fogott
meg, egyben tisztában voltak azzal is, hogy célja a hazai és határon túli magyarok
összetartozásának erősítése. A bensőséges fogadtatások őket is ámulatba ejtették.
Egészen sajátos
meglepetést tartogatott e sorok írója számára egy Regensburgból érkezett német
házaspár. Az első csodálatot Brigitte asszony tökéletesen tiszta magyar beszéde,
a másodikat Nyirő József iránti megkülönböztetett tisztelete okozta. Miután
látta az Emberek a havason című filmet, mindenképp magyarul akarta elolvasni
az író egyik könyvét. Ennek nyomán életük megváltozott.
Csap magyar óvodásai
- Amikor
megtudtuk, hogy a háború után feleségével Németországba menekült, férjemmel
eldöntöttük, hogy felkeressük a helyszínt. Bár ottani kortársai közül már sokan
elhunytak, rátaláltunk arra az idős asszonyra, aki szállást adott nekik. Még
a szobájukat is megmutatta. Onnan Voralbergbe mentek, ahol egy iskola osztálytermében
tizenheted magukkal éltek fél évig - osztja meg velünk ismereteit Brigitte.
Beleképzelte
magát a Nyirő házaspár helyzetébe. Gyermekeiktől távol, róluk mit sem tudva,
öregségükre mindenüket elvesztve, reménytelenül tekintettek a jövő felé, nem
csoda, hogy Brigitte az íróban nem a politikust, hanem a szenvedő embert látta.
Férjével Nyirő jelképes temetésén is részt vettek, ami felemelő élményt jelentett
számukra. Magyar nyelvismerete azonban nem csupán egyetlen személyhez kötötte.
Olvasta Wass Albert műveit is, köztük a Kard és kasza, Ember az országút szélén,
a Funtineli boszorkány című regényeket.
- Ekkor
döbbentem rá, hogy a német fordítás, bár alapos, de nem adja vissza a magyar
szöveg hangulatát, ráadásul a Funtineli boszorkányból néhány oldalt ki is hagytak.
Akinek csak tudom, ajánlom a két író könyveit - emlékszik tapasztalataira
Brigitte, aki párjával háromszor már Csíksomlyóba is ellátogatott.
A Kárpátalja
Express, amellett, hogy rendkívüli élmények tárháza, Jónás atya szavaival egybecsengő
küldetés. És mint ilyet, mindenütt visszavárják.
Szakács
Gábor
Fényképek: Kadocsa Gyula
Magyar Demokrata
2012/41.
 |
|
A zarándokvonat célba ért
|
|
|