Nyitólap

KITEKINTŐ

Angolszász runák a boszniai piramisok területén?

A Semir Osmanagic piramiskutató által 2005 óta feltárt régészeti terület legjobban a magyarokat vonzza. Bizonyára nem véletlenül. Radics Géza, a magyar történelem kutatója 2011-benjárt a boszniai helyszínen. Levélben értesített arról, hogy a Nap piramishoz vezető alagútban egy tájékoztatás olvasható, mely szerint régi angol runák láthatók a kövekbe vésve és kérte, hogy mondjak-írjak erről véleményt.

Radics Géza csatolta az alagútban látható feliratot, fényképezte Szondi Miklós

A felirat fordítása: "A boszniai piramisok völgyébe látogató magyarok állítják, hogy az alagúthálózatban felfedezett rovásjelek hasonlítanak a magyar rovásbetűkhöz, melyek több mint 4000 évesek. A brazil kutató, Paulo Stekel összehasonlította a boszniai jeleket a dél-franciaországi Glozel cserepeinek jeleivel, és megállapította, hogy a jelek 55%-a azonos. A megalít blokkokra, melyeket az alagutakban találtak, több vonal és jel van bevésve. Úgy tűnik, hogy némely jel hasonlít a következő régi angol rúnákhoz."

Az angolszász runák a germán runákból erednek. Eddig megtalált első írásemlékük a Kr. e. II. sz.-ból maradt ránk egy bronzsisakon, amelyet a mai Ausztria területén találtak. A felirat jelei azonban legalább ugyanolyan arányban sorolhatók az ősmagyar és az etruszk rováshoz, mint a runákhoz.

A valódi runafeliratos kövek megjelenését a Kr. u. 2. sz.-ra teszik. A runaírásnak 24, 33 és 16 betűs változatát ismerjük. A runaábécét első hat betűjéről Futharknak nevezik.

A viszokói piramisok hivatalos elnevezése a 2008-as szarajevói tanácskozás óta: piramydhill, azaz piramis hegy. A Nap piramisba vezető alagút köveinek kora legalább 10-12 ezer év, tehát már ez a nagy időtávolság is kizárja, hogy itt kőbe vésett angol runákról beszéljünk.

Az alagút írásos köveiről készült fényképek, valamint 2007-ben az alapos személyes megtekintésük után az a véleményem alakult ki, hogy ezek tulajdonképpen építőanyag maradékok, mint a még lágy halmazállapotú beton és a jelek nem véséssel, hanem benyomkodással készültek a megszilárdulás előtt. Ha ez beigazolódik, kijelenthetjük, hogy a jelek kora azonos a piramisokéval. Később az egyik feltárást vezető mérnök hasonló megállapításra jutott.

Szakács Gábor 2006 júniusában járt először a helyszínen. A fényképek és tapasztalatai alapján a 18-20 ezer éves Bajóti Pálcavég, valamint a 6-7000 éves Tordos-Vinca műveltség írásjeleivel állította párhuzamba a boszniai piramisok jeleit. Mind a földrajzi helyzet, mind a jelek hasonlósága miatt ez a legvalószínűbb. 3. KÉP

Ebből a Kárpát-medencei igen régi írásműveltségből (Bajót, Tordos-Vinca) fejlődtek a bronzkori, majd a szkíta, hun, avar, magyar írásjegyek, lásd 1. kép. Ennek az írásnak a folytonosságasoha nem szakadt meg, hiszen ma is százezerre tehető azoknak száma, akik mindennapjaikban használják közlésre, díszítésre. Bizonyíték ezarra is, hogy amagyarok a Kárpát-medence őslakói és nem csak 896 óta élnek itt. 4. KÉP-TÁBLÁZAT

A germánok betűik jelentős részét a hunoktól vették át. Következik ez abból, hogy a 24 betűs runaváltozatnál 14 alakilag teljesen azonos a magyar rovásírással.

Több táblázatot készítettem a boszniai, a kárpát-medencei, valamint más ősi műveltségek jeleinek összehasonlításával, melyek különböző könyvekben jelentek meg, ezekből itt csak két egyszerűsített formát mutatok be.

Az A ábrán több összetett és bonyolult jel is látható, melyek a történelmi Magyarország területén lévő többezer éves műveltségekből származnak. Az összerovások, a ligaturák gyakori használata jellemzi a kárpát-medencei írást, míg ugyanez a runák használatánál igen ritka, számos runákkal foglakozó könyvben egyetlen összerovást sem találtam. A 40 boszniai jelnek 38 kárpát-medencei jel felel meg, amely 95 %-os egyezést mutat.

A B ábrán a boszniai piramisok jelei és a ma is használt rovásbetűink láthatók, ez utóbbiaknak a hangértékét is tudjuk. Itt 68,75 %-os az egyezés.

A jelek táblázatban és százalék arányban kifejezett párhuzamai azt mutatják, hogy a boszniai piramisok jeleinek a kárpát-medencei ősi írás műveltségből fejlődött szkíta-hun-avar-magyar rovásírás a legközelebbi rokona, mind időben, mind alaki hasonlóságban. Hangérték azonosságról csak akkor beszélhetnénk, ha ismernénk a boszniai jelek hangértékeit.

2011 december

A további tájékozódáshoz ajánlom:
www.piramidasunca.ba Semir Osmanagic honlapja
www.rovasirasforrai.hu honlapon: a Kitekintő rovatban: A boszniai piramishegyek címszó alatt, továbbá Rovásírás és a Fordítások rovatban lévő cikkeket, valamint a következő könyveket:
Friedrich Klára-Szakács Gábor: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig (2007)
Gimbutas, Marija: The language of the Goddess (Thames&Hudson, 2001)
Osmanagich, Muris: About cultural layer of Bosnian Pyramid builders (Sarajevo, 2008)
Osmanagich, Semir: Bosnian Walley of the pyramids (Mauna-fe, 2006)
Radics Géza: Mi és a Kárpát-medence (Chicago, 2008)
Stekel, Paulo: The proto-script Visoko in comparison with Glozelian Writing - 2006 (In: Osmanagich, Muris: About cultural layer of Bosnian Pyramid builders, Sarajevo, 2008)
Szakács Gábor: Tudósítások a bosnyák piramisokról (Magyar Demokrata, 2006/26, 45, 48)
Winn, Shan, M.M: Pre writing in south-eastern Europe (Western Publishers, 1981)

Nyitólap

KITEKINTŐ

Angolszász runák a boszniai piramisok területén?

Oldal tetejére