Rákóczi él - Kárpátalja
|
|
|
Rákóczi él - Kárpátalja
|
|
|
Rákóczi él - Kárpátalja |
A Trianonban megcsonkított Kárpát-hazának már csak egyetlen szeglete maradt, amelyik belátható időn belül nem csatlakozhat a határokat légiesítő Európai Unióhoz: Kárpátalja. Hogyan élik meg ott ezt a helyzetet a magyarok, mi lesz a sorsuk? A Demokrata ennek járt utána.
A történelmi Magyarország
Ung-Ugocsa-Bereg-Máramaros megyéiből összerakott terület sosem képezett szerves
egységet. A Kárpátalja szó először 1886-ban a Munkács című lapban jelent meg,
széleskörű használata a Trianonban összetákolt Csehszlovákiához történt csatolása
után terjedt el Podkarpatska Rus (Ruszinszkó) néven, míg a Szovjetunióban a
Kárpátontúli terület földrajzi kifejezéssel illették. Lakosságának még a XVI.
század közepén is mintegy kétharmada magyar volt, ezzel szemben az 1880-as évek
végére ez az arány már alig huszonöt százalékra csökkent, a magyar többségű
települések száma azonban még napjainkban is nyolcvan körüli.
Az első bécsi döntés 1938 novemberében Ungvár, Munkács, Beregszász környékét
adta vissza, a helyzetet kihasználva a többi kárpátaljai területen az államelnökké
választott Augusztin Volosin Huszt székhellyel kiáltotta ki a független Kárpát-Ukrajnát.
A csupán néhány óráig tartó önállóságot a Magyarországhoz tartozás ott is felváltotta.
Talán nincs a világnak még egy olyan polgára, mint a kárpátaljai, aki az Osztrák-Magyar
Monarchia 1918-as végnapjaitól számítva tizenhét(!) különböző elnevezésű államformát
élt meg úgy, hogy lakhelyét egyetlen napra is elhagyta volna. Aligha véletlen,
hogy aki ezt a hányattatást elviselte, az 1989/90-es Kelet-Európai változásokhoz
komoly reményeket fűzött, és amelyeknél már csak csalódása volt nagyobb, amikor
1991 decemberében Antall József és Leonyid Kravcsuk aláírta a magyar-ukrán alapszerződést.
Ezzel szentesítették a trianoni döntést, jóllehet a békekényszerben annak idején
szó nem volt Ukrajnáról, ráadásul a Szovjetunió szétesését követő bizonytalan
politikai időszakban a kárpátaljai ruszinok területükkel együtt felajánlották
csatlakozásukat a Magyar Köztársaságnak.
A következmények jól nyomon követhetők egyházi vonatkozásban is. Amikor a görögkeletiek
jelentős része elfogadta a római pápa fennhatóságát, 1646-ban Ungváron megalakult
a görög katolikus egyház. 1991óta tapasztalható, hogy a román ortodoxia mintájára
az ukránok Kárpátalját építik tele hagymakupolás pravoszláv templomokkal, sőt
a görög katolikus templomokba is beülnek, ahonnan még kiperelni sem tudják őket,
ahogyan Visken történt. A politikai támogatás oka lehet, hogy úgy a román ortodox,
mint az orosz és ukrán pravoszláv egyház vezetői feltétel nélküli kiszolgálói
a mindenkori hatalomnak, amelynek politikusai viszonzásként a jelentősebb ünnepeken
látványosan mennek el templomaikba. Velük ellentétben a keresztény egyháziak
politikai ellenvéleményüknek is hangot adnak, ahogyan Mindszenty József bíboros
úr is tette.
Jenei Károly, a Felső-Tisza-Vidéki Visk református tiszteletese szerint a pravoszláv
híveknél nem is annyira az Istenhez kötődésük számít, lelküket sokkal inkább
papjaik fogják, akik nem veszik komolyan a történelmi egyházakat, csupán helyzeti
előnyükből eredően szemlélik az eseményeket. Ezzel a folyamattal szemben csak
erős keresztény hittel és a lélekszám csökkenését lassító, esetleg meg is állító
magyar óvodák működtetésével lehet felvenni a harcot.
- Jelenleg megtűrt csoport vagyunk a viski ukrán állami óvodában és csak
azért nem nyúlnak hozzánk, mert rajtunk keresztül ők is pályázati pénzekhez
jutnak. 240-250 gyermekünk van Visken, és miközben a törvény azt is megszabja,
hogy a beiskolázás előtt minden gyermeknek kötelező óvodába járnia, éppen nekik
nincs hová menniük. Azt az ígéretet kaptuk, hogy amennyiben a református egyház
átveszi a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tulajdonában lévő, használaton
kívüli volt iskolaépületet, ami meg is történt, állami támogatást kaphatunk
- mutatja be helyzetüket Jenei Károly.
Hogy a nyolcezer lakosú Visk mintegy négyezer magyar lakosának miért nincs saját óvodája, a magyarázatot a 2008-2014 között zajló ukrán adminisztratív átalakítás adja. Ennek célja a terület újrafelosztása, ami a kis döntéshozó központok felszámolását jelenti a nagyobb közösség, járás, régió elnevezésű közigazgatás létrehozásával. Mivel ebben nemzetiségi szempontok nem játszanak szerepet, az átszervezés következtében Viskhez csatolt négy faluval tizenkétezerre nőtt lakosságnak már csak alig harmada magyar. Ha a Magyarországról eddig érkezett támogatás folytatódik, jövőre talán avathatják is az óvodát, ami az emberekben felélesztheti a hitet, hogy érdemes mozdulni.
 |
 |
 |
|
Visk harangtornya a református templommal és fafaragványaival |
A népesség megtartásának
másik jelentős intézménye az iskola. A kárpátaljai magyarság legjelentősebb,
akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézménye a Beregszászon 1996-ban létrehozott,
alapítványi fenntartású, II. Rákóczi Ferenc Főiskola. Anyagi támogatást az ukrán
állam nem ad, viszont az 1908/09-ben Bereg és Ugocsa vármegyék számára törvényszéki
palotának épült központi szárny belső felújításához majd száz magyarországi
városi és megyei önkormányzat, alapítvány és egyesület járult hozzá. Most a
tetőszerkezet a legsürgetőbb feladat, amelynek anyagi fedezetéül cserépvásárlásra
kérik a segítőkész embereket.
A főiskola mellett természetesen más oktatási intézményekre is szükség van,
így a munkácsi orosz fennhatóság idején még csak sorszámot kapott, 1992-től
viszont II. Rákóczi Ferenc nevét viselő, tizenegy évfolyamos középiskolára.
Idén szeptemberben 366 diákkal kezdték a tanévet.
- Tavaly többen voltak, de a kilencedik év után sokan elmentek, mert az ukrán
oktatási rendszer olyan, hogy inkább a technikumokat választják. Ott ugyanis
négy év tanulás után szakmát kapnak, felvételi és emelt szintű érettségi nélkül
juthatnak valamilyen felsőfokú intézmény harmadik kurzusára. Ez azonban összukrán
gond, hiszen az oktatás területén teljes a zűrzavar, aminek megszűntetéséhez
össze kéne kapcsolni az általános oktatást, a szakoktatást és az akkreditált
főiskolai oktatást. Az orosz időszakban sem volt minden rendben, de legalább
létezett egy kiszámítható oktatási rendszer. Az embernek az az érzése, hogy
a jelenlegi miniszter vagy államtitkár nem is volt diák, ráadásul ehhez a rendszerhez
hozzákapcsolták a bolognai borzadályt - foglalja össze gondjaikat Schink
István igazgató. Ehhez jön még, hogy bár állami iskoláról van szó, semmi támogatást
nem kapnak, igaz, az ukrán iskolák sem.
A nemzeti tantervtől eltérniük ugyan nem lehet, de Ukrajna függetlenné válása
óta az igazgatói órák keretében hetedik osztálytól, heti egy órában Magyarország
történelmét tanítják, amit az ukránok nem elleneznek. A hittan oktatás is beindult.
Ahogy az igazgató elmondja, míg az orosz időszakban már csak dacból is megtették
az emberek azt, ami tilos volt, nyitották meg 1945-ben a magyar iskolát, öt
évvel ezelőtt alig tudták beindítani a 10. és 11. osztályokat. Ez jelzi, hogy
a magyarság öntudata a kezdetekhez képest mintha egy kissé alábbhagyott volna,
ezért rendezvényekkel, nevezetes évfordulók, Október 6., Március 15. megünneplésével
igyekeznek azt erősíteni. Kevésbé örömteli jelenség, hogy a tanulók körében
divat lett a korábbi orosz után az ukrán szleng használata. A vegyes házasságokban
sincs sok köszönet, hiszen ha a dolgozó magyar apa távol van, az otthon lévő
ukrán anyával vajon milyen nyelven beszélhet a gyerek? Ezek után nem csoda,
hogy a legmagyarabb kárpátaljai városban, Beregszászon is ötven százalék alá
süllyedt a magyarok aránya, Munkács hat, Ungvár nyolc százalékos magyarságával
pedig már szórványnak tekinthető.
A megmaradás további feltétele a határon túli közösségek megfelelő, szakmai
és nem politikai alapon történő támogatása. Az utóbbi években ez sajnos nem
mindig működött megfelelően, erről Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség
elnöke tájékoztatott.
- Sajnos megszüntették a határon túli magyarok támogatására létrehozott,
sokszor szakmai alapon működő alapítványokat szakminisztériumi alapokat és létrehozták
a kohót, a Szülőföld Alapot, amire állítólag azért volt szükség, hogy átláthatóbbak
legyenek a pályázatok, nehogy valaki ugyanabban a témában több helyre pályázva
kapjon dupla támogatás, míg mások semmit. Csakhogy ebben a rendszerben, a három
tematikus kollégiumban nem feltétlenül szakmai, hanem az adott határon túli
terület egy, valamelyik ottani politikai szervezet delegáltjának javaslatára
inkább az adott polikiai erőnek tetsző döntések születtek. Ennek következtében
a függetlenek, a kis civil illetve ifjúsági szervezetek évek óta kiesnek vagy
alig-alig kapnak támogatást. Pedig rájuk legalább olyan szükség van, mint a
politikai szervezetekre - fejezte be gondolatait az elnök.
És ebbe a sorba tartozik magyar nyelvű kiadványok megjelenése is. Ezt a gyanút
erősíti meg Tegze József tanár, munkácsi helytörténész, aki tényekkel igazolja,
hogy a támogatások Szülőföld alapba történt összevonása óta a korábbi gyakorlattal
ellentétben az egyházi és egyháztörténeti vonatkozású munkák egyre kevésbé,
illetve egyáltalán nem kaptak támogatást, mint például a munkácsi plébánia történetét
feldolgozó kiadvány. Úgy érzi, hogy ezek a munkák értékesek, ráadásul, ha valaki
nem is egyházi berkekben indul, hanem magánemberként, esélye sincs, hacsak valamilyen
politikai erő nem áll mögötte.
És ezen a ponton már foglalkoznunk kell a kárpátaljai politikai helyzettel,
ahol a két legjelentősebb magyar párt is szemben áll egymással az október 31-én
lebonyolításra kerülő ukrajnai választásokon: az 1991-ben létrejött Ukrajnai
Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint az 1989-ben alakult Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Ez utóbbi megyegyűlési képviselő, elnökségi
tagjának, Gulácsy Gézának véleménye szerint tevékenységük megegyezik egy védekezésre
kényszerített hadseregével, amelyben ha megroppan az elszántság és bizalom,
csökkenni fog a harci kedv és megnő a szökési hajlam. Márpedig 1990-ben három
illúzióval is szegényebbek lettek: azt remélték, hogy az új ukrán államban a
magyarok méltó helyet kapnak, hogy a magyar állam megmenti őket és hogy a kárpátaljai
magyarság hű marad önmagához.
- Az ukrán állam nem hajlandó kollektív jogokat adni a kisebbségnek, magyar
nyelvű település feliratot hivatalosan csak a törvényben rögzített szabályok
szerint tömbben élő, ötven százalékos arányt meghaladó nemzetiség állíthat,
az alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Nem magyar,
hanem csak magyar anyanyelvűként tartja számon az iskolákat, ami valójában ukrán
iskolát jelent, ahol a tantárgyak többségét magyarul tanítják. Általában, az
állam politikája a magyarok beolvasztására irányul, ami az oktatáspolitikától
a választásokig mindenben tetten érhető. Ezt a hihetetlenül erős nyomulást csak
erős magyar külpolitikai segítséggel
állíthatjuk meg, különben elveszíthetjük még megmaradt állásainkat - nyilatkozta
lapunknak Gulácsy Géza.
Az ukrán törvények nem teszik lehetővé, hogy magyar politikai párt bekerülhessen
az országgyűlésükbe, hiszen bejutási küszöbként kilencszázezer támogatót szabott
meg, márpedig összesen nem él ennyi magyar Kárpátalján. A képviselő nem helyesli
a tanulók ukrán nyelvű iskolába adását sem, mivel az ő gyermekeik, unokáik már
elvesznek a magyarság számára. Pedig ezen a területen elengedhetetlenül szükség
van olyan magyarokra, mint a munkácsi születésű rovásíráskutató Forrai Sándor
vagy éppen II. Rákóczi Ferenc voltak. Popovics Béla tanár, helytörténész a Munkács
kultúrtörténete című kötet szerzője említi azokat a településeket, amelyek magyar
neve jelzi a nagyságos fejedelemhez kapcsolódó eseményeket.
- Rákócziszálláson búcsúzott el az országtól 1711-ben és vitt magával a szájhagyomány
szerint egy marék földet második "imádságos könyveként," hogy mindig
vele legyen. Vezérszálláson a falu ruszin kenéze díszasztalukon ágyazott meg
számára, amit attól kezdve ereklyeként őrzött, és ami egy ideje a sárospataki
református kollégium múzeumában látható. Rákóczi és a ruszinok vonzódása kölcsönös
volt. Ő leghűségesebb népének nevezte az ukránok által önálló nemzetiségnek
el nem ismert ruszinokat, akik még az 1960-as években is fenntartottak számára
egy terítéket esküvőik alkalmával - emlékezik a helytörténész. Nem véletlen,
hogy Kassa és Munkács késhegyig menő vitákat folytatott, a fejedelem és Zrínyi
Ilona újratemetésének jogáért, hiszen a leendő édesanya munkácsi várukban szerette
volna világra hozni gyermekét. Végül a kassai politikai lobbi diadalmaskodott.
 |
 |
 |
|
Hegyi
Károly, Szakács Gábor és Friedrich Klára |
||
 |
|
Rákóczi örökségút a munkácsi várban |
De történnek napjainkban
is figyelemre méltó események Kárpátalján, így a 204 kazettából álló mennyezetére
méltán büszke técsői református templomban. A történteket László Károly tiszteletes
eleveníti fel.
- Az egykori Függetlenségi és 48-as párt községbe visszatelepült tagjai a
Kossuth párt megalapítására készültek, a világon hatodikként Kossuth szobrot
állítottak és 1905 táján zászlót készíttettek. Az 1920 decemberében bevonuló
csehek keresik is, de sikerül elrejteni a torony csúcsának örökös sötétjében,
ahol csak annak felújításakor, 1995-ben találja meg Szőllősy Tibor, volt presbiter.
Bár a Magyar Nemzeti Múzeum jelentős összegeket kínált a templomban kiállított
zászlóért, a hagyománytisztelő técsőiek nem váltak meg tőle.
 |
|
A técsőiek becses zászlója |
Az ilyen példák ismeretében
sajnálatos igazán, hogy a kárpátaljaiak egyelőre nem érzékelik a magyarországi
politikai változásokat, vámvizsgálatkor még a KMKSZ vezető politikusait is az
áruátszállításban érdekelt turistákra vonatkozóan talán jogos, ám a diplomáciában
megalázónak számító módszereknek vetik alá. Kárpátalja kitartó magyarjai, akik
szemében Rákóczi ma is él, ennél többet érdemelnek.
Szakács Gábor
Területe: 12.800 km2
Lakossága: 1.3 millió
Magyar: 150 ezer fő (13%)
Pénzegység: Hrivnya (1000 forint = 35 hrv.)
Időzóna: Egy órával előbbre vannak, de Kárpátalján ennek ellenére magyar időt használnak.
Vám: A közös (schengeni) határon Ukrajnából semmiféle élelmiszer nem hozható át Magyarországra.
A viski óvodaépítés számlaszáma: UniCredit Bank, 10918001-00000104-45800004
A beszámolót megelőző körút szervezéshez és megvalósulásához nyújtott segítségért a szerző köszönetet mond a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség vezetőinek, valamint a Gastroblues Fesztivál szervezőjének.
Magyar Demokrata 2010/42.(Rövidítve jelent meg)
 |
|
Rákóczi él - Kárpátalja
|
|
|