Magyar
Adorján
|
|
|
Magyar
Adorján
|
|
|
Magyar Adorján |
12 évvel ezelőtt, 2011-ben
emlékeztettünk utoljára a Díjjal Fehérné Walter Annára, Pécsen a rovásírás versenyen.
Terveztük már korábban, hogy a Budapesti, XVII. kerületi versenyen Magyar Adorjánnal
folytatjuk a sort, azonban a Covid járvány miatt elmaradtak a versenyek és nem
tudjuk, hogy újra indulnak-e.
Így versenyen kívül, idén márciusban Magyar Adorjánra és Király Pálra emlékezünk, emlékeztetünk a Díjjal.
Magyar Adorján (1887-1978)
néprajz, vallás, rovásírás kutató, rajz és festőművész, Budapesten született.
Gyermekkorában sokat járt Erdélyben, itt találkozott a rovásírással. Katonaidejét
is Erdélyben töltötte, tanulmányozta szolgálati helyeinek néprajzát, szókincsét,
hagyományait, díszítőművészetét. Olaszországban képzőművészeti tanulmányokat
folytatott, könyveit saját gyönyörű rovásbetűivel és rajzaival díszítette. Rendkívül
művelt volt, kilenc nyelven beszélt. 1978-ban bekövetkezett haláláig az édesapjától
örökölt, az Adriai-tenger partján lévő kis szállodájában élt.
Ő dolgozta ki először és
támasztotta alá néprajzi, nyelvi ismeretekkel a Kárpát-medencei őshaza elméletet.
Alapgondolata: Minden műveltség ott marad fenn legtovább, ahol keletkezett.
Ez pedig az írásműveltségünkre is érvényes. Neve, talán éppen ezért, nem szerepel
a finnugrista, turkista, habsburgista, marxista szakirodalmakban és lexikonban.
Művei többek között: Ős
magyar rovásírás (1961, 1970),
Ősműveltség (1995-ben adta ki a Magyar Adorján Baráti Kör, Csontos Péter)
A Díjat tervezte és rajzolta: Dittler Ferenc építész
Friedrich Klára - Szakács
Gábor, 2023. március
 |
|
Magyar
Adorján
|
|
|