Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Jézus kápolna rovásjelei

Székelyföldnek sok csodája van, de ezek közül is kiemelkedik Székelyudvarhely déli bejáratánál található Jézus kápolna. ( Rákóczi u. Medence u. sarok) Lakatos István csíkkozmási plébános és krónikás (1702) "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi.

Bejárata mellett olvasható Pomjánek Béla ismertetője, ezt idézem tömörítve: A kápolna Székelyudvarhely legrégibb épségben maradt műemlék épülete. Építési ideje ismeretlen, a XII. századra feltételezik. Alaprajza: 3,40 x 3,40 méteres négyzet alapra szerkesztett négy karéjos kápolna.

Festett kazettás mennyezetét 1677-ben készítették, ez jelenleg múzeumban van, másolata 1903-ban készült. A hagyomány szerint a közeli hegyen állt Attila testvérének Budának vára, Budvár. A tatárjárás idején a székelyek ide húzódtak fel és egyikük nyilával szíven találta a tatár kánt. Ennek emlékére emelték azon a helyen a kápolnát.

A kápolnában található rovásjelekre dr. Mózes Gyula hívta fel a figyelmemet. A régészek a falkutatás során a vékony meszes vakolatot néhány helyen megbontották és alóla csudák tárultak fel, egy freskórészlet, egy gyönyörű arc, talán Szent László. Továbbá láthatók bekarcolt jelek, a szakirodalomban eddig még le nem írt rovás és latin betűk vegyesen. Vörös krétával, vagy ceruzával írt betűk is feltűnnek, hasonlóan a bögözi felirathoz. Kovács Miklós középiskolás, a 11. Kárpát-medencei Rovásírásverseny egyik győztese elemlámpájával az oltár mögé világítva, ott is rováskarcolatokat vett észre, 2010-ben.

Az épület külső falán útitársunk Onody Gyula, a Balatonszabadi Polgár Info szerkesztője fedezett fel eddig szintén még szintén le nem írt rovásjeleket, 2010-ben. 2011. májusában nem messze ettől újabb két összerótt rovásjelet fedeztem fel. Néhány összerovást lerajzoltam, az 1., 2., 3., 4. ábrán láthatók.

A kazettás mennyezetet Szombatfalvi Asztalos János és András festette 1677-ben. Ezt az eredetit talán a Budapesti Néprajzi Múzeumban őrzik. A jelenlegi kazettás mennyezet ennek másolata, 1903-ban készítették.

Igen érdekes, hogy itt is van köcsögös, tulipános kazetta, mint az énlakai mennyezeten, bár rovásírás nincs benne. De máshol van a mennyezeten, legalábbis én az 5. ábrán látható díszítést rovásírásnak értékelem.

Ugyanis az egyes kazetták sarkaiban lévő minta emlékeztet Telegdi János 1598-as tankönyvében és még néhány más rovásemlékben lévő ún. bogárjelre, az AMB-ra.

A bogárjel képét a 6. ábrán láthatjuk. Hasonlít még szarmata jelekre is, melyeket Viktor Dracsuk Évezredek útjain c. könyvében látunk. 7. ábra

Véleményem szerint itt az ÖRÖK szót rótta össze szép mintává a készítője. A jel alakítás folyamata jobbról-balra, látható a 8. ábrán.

A Jézus kápolnával kapcsolatos írásaim, előadásom:
Honlevél-Magyarok Világszövetségének lapja, 2010/július
Magyarságtudományi Füzetek, 7. kötet, 2010
Előadás: 2011 Június 25, Székely Pajzs napok - Waum Péter szervezésében, Székelyudvarhely- Fenyéd

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Jézus kápolna rovásjelei

Oldal tetejére