Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Rohonczi kódex, a Felsőszemerédi és a Csíkmadarasi rovásjelek rokonsága

Írta: Friedrich Klára

A kódexet 1839-ben a rohonci Batthyány kastélyban Toldy Ferenc és Nagy Károly fedezte fel, majd a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába került. A mindmáig megfejtetlen írásról Fischer Károly Antal könyvének 1992-es kiadásában olvastam, azóta is gyűjtöm róla az ismereteket és ezekhez igyekszem magam is hozzátenni.

Az itt következő rövid tanulmány gyűjtési munkámnak csak egy kis részét tartalmazza, ez egy részeredmény, melyben arra a feltételezésemre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Rohonczi kódex, a Felsőszemerédi rovásemlék és a Csíkmadarasi rovásemlék egyes jelei rokonságban állnak egymással. E két utóbbi kőbe vésett írásemlék. Mindkettőt eredetiben láttam, a kódexet pedig a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában mikrofilmen tekintettem meg.

Dr. Csáky Károly ismertető füzetéből megtudjuk, hogy már a 13. sz.-ban állt Felsőszemeréden egy régebbi templom, mely a 15. századi átalakítások következtében "csaknem teljesen elvesztette eredeti alakját." Helyén maradt viszont a régi templom déli kapuzata a rovásírásos kőgerendával.

1. kép A templomajtó felső része a felirattal
(Fénykép: Friedrich Klára)

Fehérné Walter Anna közli a katolikus templom rovásemlékének fényképét, rajzait, megfejtéseit 1975-ig, könyve kiadásáig. (II. kötet, 79-82. old.) Ezen közlés és a Fischer könyvében látható kódex részlet alapján vettem észre a hasonlóságot. Megtudjuk, hogy Katona István, a főként Felvidéken működő történetíró és kanonok 1802-ben megtekintette és cirill írásnak minősítette. Rómer Flóris, a magyar régészet atyja, ezt cáfolandó, még a híres szlavista Miklosich-t is megkérdezte, aki határozottan elvetette a cirill írás lehetőségét, továbbá egy prágai és egy olmützi íráskutató is erre az álláspontra helyezkedett.

2. kép Fábián János rajza 1864-ből

Megfejtések:

3. kép Püspöki Nagy Péter rajza és megfejtése

A felsőszemerédi kőfeliratnak egyéb megfejtései is vannak, ezeket majd a felvidéki rovásemlékekről szóló tanulmányban ismertetem. Tisztelet a megfejtőknek, de az eddigi olvasatokkal nem értek egyet. Ennek oka, hogy ezeket a jeleket a Rohonci kódex betűivel rokonítom. Továbbá az emlék alapos megszemlélésekor feltűnt, hogy a felirat csak a bal oldalon (ha szemből nézzük) lezárt egy kiemelkedéssel a kőgerendán, a jobb oldalon pedig nem. Úgy tűnik, hogy a jobb oldalon (ha szemből nézzük) levéstek egy darabot, esetleg a feliratból is. Talán azt jelenti ez, hogy a 15. századi átépítésnél el akarták távolítani a régi feliratot, végül mégsem tették, így ez a régi részlet megmaradt. Az évszám, 1482 vagy 1487 tehát újabb, az átépítésnél készült. A kőfaragó a 4. jelet (kettest vagy hetest), ügyesen az 5. jel mintájára készítette. Alátámasztja ezt, hogy a helyszínen alaposan megszemlélve, de fényképen is észrevehető, hogy a csavart minta az 1-4. jel alatt újabb, az 5. jeltől régibb faragású.

Mivel az eddigi ábrákon kisebb pontatlanságok vannak és nekem sem sikerült megfelelő hűséggel lerajzolnom, Barta József grafikust kértem meg, hogy fényképek segítségével készítse el a rajzot.

4. kép Barta József rajza Csáky Károly fényképe alapján

Az 5, 6, 7. jel összefügg, hasonlóak a kódex-ben lévő leggyakrabban előforduló és többnyire együtt, hármasával megjelenő betűkhöz, ahogyan az 5. kép mutatja. Az 5, 6, 7. jel mind itt kőbe vésve, mind a kódexben, térdelve imádkozó emberek leegyszerűsített ábrázolásának tűnik. A rovásírásban hasonló az egyik K betűhöz.

5. kép A Rohonci kódex jellegzetes betűi

Egy másik emlék is előkerült 1987-ben ugyanitt a templomon. A szentély tetőszerkezetének javításakor vette észre Snírer János, hogy a tetején lévő fémkereszten 7 rovásjel és pontok vannak.

6. kép A szentély tetején lévő kereszt rajza
Csáky Károly könyvéből

Tipary László (költő, író, helytörténész) megfejtése a kereszt feliratáról:
SZENTSÉGES HELY, SZERÉNY, DICSÉR E FELÍRÁS (jobbról balra olvasva).

7. kép Tipary László rajza a kereszt jeleiről

Bármennyire is tömöríthető összerovásokkal a rovásírás, ez túl sok szó az adott jelekhez, ennyi kiegészítéssel nagyon sok egyéb mondatot is ki lehet hozni. Püspöki Nagy Péter megfejtése a kereszt feliratáról: ANNO 1760

A kereszt mellékelt rajzán látható, hogy Tipary 90 fokkal balra fordította a felülről lefelé haladó jeleket. Összehasonlító ábrámon a jeleket eredeti helyzetükben mutatom.

Az összehasonlító ábrákhoz a Rohonci kódex jeleit Némäti Kálmán füzetéből vettem. Ne feledjük, hogy a kódex betűit papírra, a két templom feliratait pedig kőbe vésték.

8. kép A Felsőszemerédi rovásemlék
és a Rohonci kódex hasonló betűi

A kőgerenda és az ajtó fölötti záróív egy ma már nem látható freskót határolt, melyről Tipary László írja: "...több évtizede kék alapfestéken elszórtan aranyszínű csillagok voltak láthatók. Az utóbbi egy-két évtizedben a festék lassan lepergett és előtűntek egy korábbi kép- egy freskó- körvonalai. Középen egy dicsfénnyel övezett fél emberalak, két oldalán egy-egy hasonló emberalak. Amennyire ez kivehető, nagyon régi freskót látunk, melynek kora alighanem megegyezik a feliratéval."

Ez pedig nagyon értékes bizonyíték lehetett volna a rokonságra, ha az ábrázolások egyeznek a kódex rajzaival. 2014-ben a freskót teljesen lefestve találtuk. Lásd: 1. fénykép

A freskó helye feletti záróív egy keresztben és az azt közrefogó két díszítményben folytatódik, ezek a rovásírás NT jeléhez hasonlóak, ez az 1480-as években készült Nikolsburgi rovásábécében is látható. (Feltételezhető jelentése "szent")

9. Kép A Nikolsburgi NT jel

A csíkmadarasi (Székelyföld) katolikus templom sekrestye ajtajának kőkeretén szintén a Rohonci kódex betűivel rokonítható jelek vannak.

10. kép A csíkmadarasi felirat rajza.
(Készítette: Barta József)

2012-ben tekintettem meg a templomot, a jelekről rövid elemzést készítettem, mely honlapunkon és a Megfejtések könyve c. kiadványomban jelent meg. A felsőszemerédihez hasonlóan itt is egy régebbi, 15. századi templomot építettek át a 18. század végén. A régebbi templom bejáratának rovásírást hordozó kőkerete az átépítéskor belülre, a sekrestyéhez került, mely szerencsés megoldás az emlék védelme szempontjából.

11. kép A Csíkmadarasi rovásemlék
és a kódex hasonló betűi

A kódex jellegzetes ember és arcábrázolásainak is találtam egy párhuzamát Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka c. könyvében, egy faragással és színes viasszal (spanyolozással) díszített dunántúli pipán, mely a szombathelyi Smidt Múzeumban található.

12. kép A Rohonci kódex egyik tollrajza	13. kép Dunántúli pásztorfaragás

A Rohonci kódex-el kapcsolatban olvasható az a vélemény, hogy erősen használt állapota arra utal, gyakran forgatták, olvasták, mint ahogyan az imakönyveket vagy a Bibliát szokás, tehát nem egyedi darab volt. Szakács Gábor rovásírás kutató véleménye ezzel szemben az, hogy a kódex a megfejtői próbálkozásoktól került ilyen rossz állapotba, hiszen többször volt külföldi kutatóknál hosszabb ideig és nem tudunk róla, hogy különösebben védték volna vagy biztosítást kötöttek volna rá. Egy cseh kutató például az M.T.A. könyvtárában 32 oldalt kitépett belőle és ezeket a lapokat egy évre magával vitte! Munkácsy Mihály nagy festőnk másfél évre vitte magával Párizsba, ahonnan csak a kódex egyik alapos kutatója, Némäti Kálmán sürgetésére került vissza 1892-ben. Egyet értek azzal, hogy a kódex egyetlen darab, legfeljebb 1-2 másolat készülhetett belőle.

Összefoglalva:

Feltételezésem szerint a Rohonci kódex, a Felsőszemerédi rovásemlékek és a Csíkmadarasi rovásemlék összefügg, rokonságban áll. Itt most még csak alaki azonosságról beszélhetünk, hangértékbeliről nem. Így a Csíkmadarasi rovásemlék jeleiről készített néhány évvel ezelőtti elemzésemben azért nem is adtam olvasatot, mert csak erős feltételezés szintjén lehetett volna. Biztos megfejtésről csak akkor lehet szó, ha a teljes szövegben ugyanannak a jelnek mindig ugyanaz a hangértéke.

A felsőszemerédi és a csikmadarasi kő ajtókereteken lévő felirat üdvözlés, név vagy jelmondat lehet, mert mindkettő bejárati ajtón található. Kulcs lehetne a kódexhez, ha a két Felsőszemerédi és a Csíkmadarasi rovásemléket sikerülne megnyugtatóan megfejteni, továbbá a két templom történetét alaposan megismerni. Ez utóbbihoz azonban mindenképpen kutatói engedélyekkel rendelkező régész, történész vagy művészettörténész szakemberre van szükség.

Csak ehhez a rövid tanulmányrészlethez tartozó szakirodalom:

Csáky Károly: Felsőszemeréd A rovásírásos emlékhely (Honismeret kiskönyvtár, 1998)
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)
Farkas Anita - Szentei Anna: Kódfejtők (Magyar Demokrata, 2011 november 16)
Fischer Károly Antal: A hún-magyar írás és annak fennmaradt emlékei (1889, Hun-idea Kiadó, 2005)*
*Fischer könyvének létezik egy 1992-es hasonmás kiadása is a Hétágú Síp Alapítvány által.
Friedrich Klára: Rohonci Kódex-bevezető gondolatok (In: Megfejtések könyve, 2013)
Láng Benedek: A Rohonci kód (Jaffa Kiadó, 2011)
Mandics György: Róvott múltunk II.kötet (Arad, 2010)
Némäti Kálmán: Rohonczi Codex Tantétel. (Budapest, 1892)
Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka (Sárosi kiadó, 2007)
Püspöki Nagy Péter: A felsőszemerédi rovásemlék (Magyar Nyelv, 1971/I.)
Tipary László: Gyöngyszemek Palócországból - Felsőszemeréd és rovásírásos emlékei (Madách-Posonium, 1995)
Turán folyóirat - 2004/nov-dec. (Bárdi László, Esztergály Előd, Locsmándi Miklós írása)
Honlapunk: www.rovasirasforrai.hu

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Rohonczi kódex, a Felsőszemerédi és a Csíkmadarasi rovásjelek rokonsága

Oldal tetejére