Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Szent Korona rovásjeleinek üzenete

A Magyar Demokrata hetilap 2010/24. számában jelent meg Bencsik András A Korona románca című írása. Ebben többek között a Szent Korona felülnézeti képe, a körbe foglalt kereszt és a magyar rovásírás betűi között talál párhuzamokat. Ezt az észrevételét szeretném alátámasztani néhány példával.

A körbe foglalt kereszt már a korai időkben megjelenik a Kárpát-medencében. Eddig megtalált legrégebbi példánya egy megközelítőleg 50 ezer éves nummulit amuletten található a tatai őstelepről. A kör formát maga a nummulit mészváza adja, rajta pedig határozottan felismerhető az egymást keresztező két vonal karcolata.

A tatárlakai sírlelet korongján hasonló körosztó kereszt látható, a negyedekben pedig képírás és rovásjelek.

A Torma Zsófia régésznő (1832-1899) által feltárt tordosi újkőkori lelőhelyen több, 5-6 cm. átmérőjű égetett agyagkorong került elő, amelyeken a körosztó kereszt látható, mint mesterjegy.

Szintén a XIX. sz. végén, Wosinszky Mór ásatásán a lengyeli őskori telepről egy díszes edényfedő kiterített rajza mutat hasonlóságot.

A somogyomi (Erdély) aranykincs korongja (6. kép) és egy Hajdú-Bihar megyei bronzkori agyag kocsimodell (7. kép) is hasonló motivumot hordoz.

A Nagyszentmiklósi Kincs 9-es, 10-es tálkáin is megjelenik a körosztó kereszt.

Felsorolásunknak, amely nem a teljesség igényével készült, legszebb darabja a Kiskőrös -Vágóhídi 7. századi leánykasír gallérja és az ezen lévő díszek.

Németh Zsolt fizikus Szent Koronáról szóló könyvének olvasásakor, a csüngők hátoldaláról készült színes képnél vettem észre a nagy hasonlóságot az avar kori gallér díszeivel. A szakirodalomban nem olvastam még ezt az észrevételt. Mind a gallér díszei, mind a Korona csüngői ugyanabból a drágakőből, almandinból készültek. Ez a hasonlóság is azt támasztja alá, hogy a Korona a hun, de legkésőbb az avar korban készült.

A világ bármely részéről könnyen lehet a körbe foglalt keresztre példákat hozni. Ez a minta azonban különösen jellemző a Kárpát-medence díszítő művészetére. Talán mert írásos hagyatékunk része is, a magyar rovásírás F hangértékű jele. Azt ugyan nem tudjuk, hogy az újkőkorban vagy a bronzkorban milyen hangértéke volt ennek a jelnek, de alakilag azonos a rovás F betűvel. Már legkorábbi betűsorainkban is ezzel a hangértékkel látható, például az Árpád-kori botnaptáron a Ferenc, Gyárfás, Zsufia, Filep nevekben. Itt Kájoni János ferences rendi szerzetes, tudós XVII. századi betűsorát mutatjuk be.

Az F hangérték alátámasztja a körosztó kereszt jelképi értelmezését is: a Föld bolygót jelenti. Négy része pedig a négy világtájat és a négy évszakot. Tehát a Szent Korona egyszerre a Tér és Idő ura. A Teret a négy világtáj, az Időt a négy évszak jelenti. A Korona így az egész világ ura.

A Korona tehát világkirály. A világkirály fogalmának kifejtését René Guenon filozófiai munkáiban találjuk meg. Itt most elég annyi, hogy Lengyel Dénes Régi magyar mondák című művében olvashatjuk, hogy Hunyadi Mátyást a világ királyának tartották. Mint tudjuk, Mátyás a Szent Koronát rendkívül nagy becsben tartotta, ezért 1463-ban II. Frigyestől 60.000 aranyért visszavásárolta és 1464-ben ezzel koronázták meg. Ugyancsak Itália és a "népek királyának" nevezték Odoakert, Roga (Rua) hun király unokáját, akinek jelentőségét mutatja, hogy uralkodásának kezdetétől, 476-tól számítják az ókor végét és a középkor kezdetét.

A korona alaprajza nem csak ősi írásunk F betűjét formázza, hanem ebben rejtőzik D betűje is, a kereszt. Ez a D betű pedig feltételezésem szerint szerint nem más, mint Damasek (Dumuzi), a mezopotámiai sumer hitregék egyik fő alakja, "az igaz fiú", a tavasz, a megújulás jelképe, aki a sumer királylistán is szerepel és e szerint a meghatározhatatlan ősidőkben 36.000 évig ült a trónján. Hogy mi köze mindennek Koronánkhoz ? Az, hogy Damasek a hunok által is tisztelt szent személy volt, két XVI. századi krónikásunknál, Heltai Gáspárnál és Székely Istvánnál is szerepel. Csaba királyfi a hunokat Damasekre eskette meg, hogy Pannoniába visszatérnek. Magyar helységnevek is őrzik nevét, például: Damása, Dámos, Dömös...
Talán azt jelenti a D és az F, hogy Isten Damaseknek adta a Földet, ez Damasek Földje, emlékeztet a két rovásjel. A Szent Korona pedig mint uralkodói jelvény őrzi ezt az Isteni adományt.

A képek forrásai
A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője Kr. e. 400.000-től Kr. u. 804-ig (M.N.M. 2002)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (1994)
Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon (Corvina Kiadó, 1977)
László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig (Gondolat Kiadó, 1974)
László Gyula - Rácz István: A nagyszentmiklósi kincs (Corvina Kiadó, 1977)
Németh Zsolt: A Szent korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája (Püski Kiadó, 2010)
Roska Márton: A Torma Zsófia gyűjtemény (Kolozsvár, 1941)
The Danube Script in light of the Turdas and Tartaria discoveries
(Exhibition catalogue, National History Museum of Transylvania, 2009)
Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon (Akadémiai Kiadó, 1965)
Wosinszky Mór: Leletek a lengyeli őskori telepről (Archaeológiai Közlemények, M.T.A. 1890)

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Szent Korona rovásjeleinek üzenete

Oldal tetejére