Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A görgénynádasi fatemplom rótt jeleiről

1. KÉP A görgénynádasi fatemplom

Gazda Józsefnek a Székely nép című újság 2011. 4. negyedévi 2. számának 8. oldalán megjelent, a székely ácsokkal kapcsolatos gondolatai indítottak arra, hogy közzétegyem ezt az írásomat.

A Maros megyei, görgénynádasi fatemplom fába karcolt jeleiről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik cirill betűknek tartják őket, jómagam ezzel szemben többségüket székely ácsok névjeleinek. A szép honlapjairól ismert Horváth Ferenc küldött képeket és rövid leírást számomra a templomról 2010-ben. Ezeknek számítógépes elérhetősége a cikk végén található. A világhálón a következő adatokat találtam a faluról: 1453-ban említik először a források Nádasd néven. A Görgényi várbirtok része volt. Későbbi névváltozatai: 1733: Nádas, 1760: Oláhnádos, 1824-ben: Nados Rumunyészk, 1850-ben: Nagyis, 1854-ben: Oláh Nádas. A templom 1712-ben épült, a "népmonda" szerint eredetileg Alsóköhéren, majd 1852-ben lebontották és átszállították Nádasra. 2011-ben látogattuk meg Szakács Gábor rovásírás kutatóval a templomot. A sok, valószínüleg szög fejével bekarcolt betűt az egyik hátsó ablak felett találtuk. Feltételezem, hogy a jelek még az épületen való elhelyezés előtt kerültek a deszkára.

2. KÉP A karcolt jelek

Jelek száma meghaladja az 50-et. A legjobban láthatókból 20-at rajzoltam le, általában ezek ismétlődnek. A jelek nem állnak össze szavakká, nem sorban, hanem rendezetlenül helyezkednek el. A kifejezetten mesterjegy jellegű 20-as jel építőmester jegye lehet.

3. KÉP A jelek rajza

A jelek a 18-as, 19-es és 20-as kivételével megtalálhatók a ma székely-magyarnak nevezett rovásírás betűi között. A 18-as jel viszont előfordul a Torma Zsófia által feltárt tordosi műveltségben, a Krisztus előtti 3-4. évezredből. Előfordul az iráni Tepe Yahyán a Kr. előtti 3. évezredtől, (a pártus birodalom területén), továbbá a hun írásjegyek között. Tehát a magyarság elődeinek jelkészletében a Kr. e. időszakban már megtalálható. A 18-as jel hangértéke a Kr. utáni 9. sz-ban létrehozott glagolita és cirill írásban: S

A 19-es jel szintén előfordul a Torma Zsófia által feltárt tordosi műveltségben. Ilyen jel látható a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban lévő egyik Tászok-tetői kövön. A székely-magyar rovásírás szerint J B J vagy I B I összerovás is lehet, továbbá nagyon hasonlít a parajdi sóbánya bejárata feletti bányász jelre. Ugyancsak Parajdon található az a székelykapu, amelyet Szekeres Lajos faragott s a 17-es jel megtalálható rajta P hangértékkel.

4. KÉP Két parajdi jel,

5. KÉP A parajdi székelykapu

Parajd nagyjából 30 kilométerre esik Görgénynádastól, így azt is feltételezhetjük a hasonló stílusú jegyek alapján, hogy parajdi mesterek működtek közre a fatemplom építésénél. A 15-ös jel vagy két S betű összerovása, vagy a C betű egy változata. A betűhalom fölötti deszkán látható még egy latin V szerű jel és három függőleges vonal, ezek bizonyára számok. Balról jobbra olvasva a székely-magyar rovásban a 8-as, cirillben egy 400-as és három 10-es a jelentése. A 2. és 3. elérhetőségen (cikk végén) látható egy kép, amelynek rajzát itt közlöm. Ezt a feliratot ottjártunkkor nem találtuk meg. A rovás R-hez és ZS-hez hasonló jel is látható rajta. Horváth Ferenc ismeretségi köréből egy csángó származású művészettörténész szerint az 1764-es évszámot jelenti.

6. KÉP Az 1764-es évszám

A 20 jelből 8 megtalálható a cirill írás betűi között is. (3, 4, 5, 6, 10, 13, 14, 16) A székely-magyar rovásírás betűiből 17 található meg, kettő pedig a magyarság elődeihez kapcsolható tordosi műveltségben. Ennek alapján azt feltételezem, hogy fatemplomot székely ácsok építették, ők hagyták ott névjeleiket az egyik hátsó ablak fölé beépített deszkán, esetleg vegyesen az oláh mesterekkel.

Feltételezésemet a Gazda József által leírtak is alátámasztják. Ezekből idézek:
"Mikor építették Csengerben azt az általa (Makovecz Imre) tervezett gyönyörű iskolát, odahívták, hogy a faszerkezet kivitelezhetetlen. Kivitelezhetetlen ? - ismételte meg a szerkezet megálmodója kérdésként a mondatot. Jó, akkor hívom a székely ácsokat, azok megcsinálják. És lőn, jöttek a székely ácsok s szó nélkül elvégezték a megoldhatatlannak vélt munkát…Ezért építették a fél Bukarestet a székely ácsok és kőművesek, ezért rendelte a diktátor katonai behívóval a székely mesterembereket Bukarestbe, hogy ott a palotát építsék meg."

Az 1-2. fényképet és a rajzokat Friedrich Klára készítette. Szekeres Lajos parajdi kapujának képe Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig c. könyvéből (1994) származik.

Hivatkozások:
1. Horváth Ferenc ismertetője: http://www.erdely-szep.hu/Gorgenynadas/index.html
2. Robinson, Andrew: Az írás története (Jószöveg műhely kiadó, 2003)
3. További képek a templomról: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Wooden_church_in_Nadăşa,_Mureş
4. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Biserica_de_lemn_Nadasa91.jpg

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A görgénynádasi fatemplom rótt jeleiről

Oldal tetejére