|  
       | 
     
       | 
     
       Árpádkori  ereklyetartó  kereszt két rovásjele 
     | 
     
       | 
    
|  
       Árpádkori 
        ereklyetartó kereszt két rovásjele  | 
  
Egy 109 évvel ezelőtt megjelent Archaeologiai Értesítőben fedeztem fel a rajzot, melynek aláírása: ÁRPÁDKORI EREKLYETARTÓ BRONZKERESZT KRISZTUS BEVÉSETT KÉPÉVEL. További ismeretet nem tudunk meg a keresztről az Értesítőből.
|  
       | 
     
       | 
     
       | 
  
|  
       1.1. ábra  | 
     
       1.2. ábra  | 
     
       6.3. ábra  | 
  
A kereszt különlegességét és egyediségét Jézus arcának kialakítása adja (1.1, 1.2. ábra. Mellette párhuzamként az Énlakai Felirat részlete: 6.3. ábra). Erre magyarázatot csak a rovásírás segítségével lehet adni. Véleményem szerint az arc két rovásjelből áll. Az egyik az NT, melynek jelképi értelmezése: SZENT. Előfordul többek között a Nikolsburgi Ábécében (2. ábra), Székelyderzsi téglán (3. ábra).
|  
       | 
     
       | 
     
       | 
  
|  
       2. ábra  | 
     
       3. ábra  | 
     
       4. ábra  | 
  
A másik pedig 
  a rovás GY betű (4. ábra). A rovásírás jelképrendszere szerint 
  jelentése: EGY, EGYETLEN. Dr. Zakar András írja a Sumer hitvilág és a Biblia 
  című könyvében, hogy Deimel páter sumer-akkád szótárában az Istin ékjel jelentése: 
  EGY. Határozottan összecseng ez az unitárius vallás "Egy az Isten" 
  jelmondatával. 
  
Tehát a kereszt 
  készítője ismerte a rovásírást és Jézus arcának kialakításával valószínűleg 
  a következőt akarta kifejezni: EGY SZENT, EGYETLEN SZENT, EGYEDÜL VALÓ SZENT, 
  SZENT EGYSÉG. 
  
Hasonló jel összetétel fordul elő a vizsolyi templomban (5. ábra), az Énlakai Feliratban (részletek: 6.1, 6.2, 6.3. ábra) és egy Maroshévíz közeli birtokhatár jelző kövön is. A vizsolyi templomban, a Székelyderzsi téglán és a kövön egy vonallal, Énlakán pedig a kereszten lévőhöz hasonlóan két vonallal húzta át az NT jelet készítője. A csempeszkopácsi templomon is megjelenik az NT jel, ott áthúzatlanul, vagy levésték róla.
|  
       | 
     
       | 
     
       | 
     
       | 
  
|  
       5. ábra  | 
     
       6.1.ábra  | 
     
       6.2 ábra  | 
     
       6.3. ábra  | 
  
Baráth Tibor 
  kolozsvári egyetemi tanár az Énlakai Feliratot elemezve azt írja, hogy a sarkoknál 
  lévő minta jelentése "egyetlen" és az unitárius jelmondattal összekapcsolva 
  adja a felirat teljes olvasatát: EGYETLEN EGY AZ ISTEN. 
  
Az ereklyetartó 
  keresztje időben megelőzi a felsorolt párhuzamokat, talán egyedül a botnaptár 
  lehet kortársa, mivel Sebestyén Gyula és Forrai Sándor is árpádkorinak nevezi. 
  
  
A keresztről 
  adatokat a világhálón találtam, Szatmári Imre: Bizánci típusú ereklyetartó 
  mellkeresztek Békés és Csongrád megyében c. tanulmányában. Ezek tömörítve: 
  Vitatott, hogy a kereszt az ereklyetartó elő vagy hátoldala. Egyes kutatók 
  nem Jézussal, hanem Máriával azonosítják. 1893-ban vásárolta meg a Magyar Nemzeti 
  Múzeum. Orosháza téglagyári temetőjéből származik, valószínű egy 1890-es feltárásból. 
  A 11. században készült. Magassága: 7, 9 cm. Az arcról csupán ennyi olvasható: 
  "Hosszúkásra formált fején az arc és a nyak sematikusan kidolgozott." 
  
  
Tehát rovásírás 
  jellel nem azonosították. Hasonló hozzá a Szentes-Szentilonai kereszt. Itt az 
  arcról ez áll: "Hosszúkás, keresztes dicsfénnyel övezett fején az arcot 
  - az orosházi kereszt ábrázolásmódjához csaknem teljesen hasonlóan - stilizált 
  vonalakkal jelölték." Ebben az esetben sem ismerték (fel) a rovásjeleket. 
  Ráadásul ennek a keresztnek rajzán az NT jelet egy vízszintes 
  vonallal jelölték, pedig eredetiben ívelt, hasonlóan az orosházihoz. 
  
Örvendetes, 
  hogy rovásemlékeink száma ismét gyarapodott eggyel. Örvendetes lenne a tudomány 
  szempontjából az is, ha a nyelvészek, történészek, régészek ismernék a magyar 
  rovásírást - tisztelet a kivételnek - és a magyar rovásírás emlékeit magyar 
  nyelvemlékként értékelnék. 
  
Irodalom: 
  
  -Archaeologiai Értesítő 1908/384. 
  -Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete (Montreal: 1968, Kaposvár:1997)
  -Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 
  1994)
  -Friedrich Klára: A "bogárjelek" és a Szent szó jele (In: Megfejtések 
  könyve, 2013, I./190. 
  -Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915)
  -Szakács Gábor: Múltunk a bódorgó köveken (Magyar Demokrata/2017/jún.7.) 
  -Szatmári Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád 
  megyében: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_megye/Muzeumi_kotetek/pages/studia_archaeologica/magyar/013_bizanci.htm
  -Zakar András: Sumer hitvilág és a Biblia (Szatmári, 1973. 20. oldal)
Fényképek: 
  Barabás György, Friedrich Klára 
  
|  
       | 
     
       | 
     
       Árpádkori  ereklyetartó  kereszt két rovásjele 
     | 
     
       | 
     
       |