Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Az énlakai unitárius templom feliratának...

Írta: Friedrich Klára

Az énlakai unitárius templom felirata 1668-ban készült. Orbán Balázs 1864-ben hívta fel rá a figyelmet, majd Szabó Károly közölte a feliratot ugyanezen évben a "Koszorú" 22. számában.

Orbán Balázs írta a rovásemlék védelméről: "Kriza János (unitárius püspök, néprajzgyűjtő) rendeletet adott ki, hogy a szent ereklye sérthetetlensége felett kellő gonddal őrködjenek s így nem kell félnünk, hogy ezt is, mint a csíkiakat, valamely barbár újítás megsemmisítse".

Az Énlakai Felirat Nemes Ödön rajza

Néhány megfejtő írásából közlök itt részleteket. A különböző megfejtések eltérése a 2. sor utolsó szavát érinti. Ezt vastag betűkkel kiemeltem.

Szabó Károly 1864
Alulról felfelé olvasta, tehát először az alsó sort,
GEORGYIUS MUSNAI CSAK
EGY AZ ISTEN DEUTERONOMIUM VI.

(Deuteronomium: görög szó, Mózes 5. könyvét jelenti. Utalás Mózes 5. könyvének 6. részére, amely intéseket tartalmaz az Úrnak egyedüli imádására és szeretetére).

Nemes Ödön, 1882
Ő a rajzoló, akinek a neve általában lemarad a rajz mellől. Szintén alulról felfelé olvassa:
GEORGYIUS MUSNAI DEÁK
EGY AZ ISTEN DEUT. VI.

Fischer Károly Antal, 1889
"1888 évi július 13-án kopogtattam Győrffy Ferencz , Énlaka unitárius lelkészének vendégszerető házánál. Vele mentem fel óriási hársfák árnyékában és régi sírkövek között a meredek dombon lévő egyházba, melynek küszöbét áhítattal léptem át. Szemem a mennyezetre irányult, mely egymást derékszögben keresztező léczek által egyenoldalú négyszögű fiókokra van osztva... E fiókok néhányában latin föliratok vannak, az orgona fölött pedig, a középső fiókon, a régi magyar fölirat, melynek két sora az egyház hosszirányában folyik. A betűk magassága mintegy 5 centiméter. A fölirat másolásánál különös gondot fordítottam az egyes vonalak mikénti állására, s a betűknek egymástól való távolságára is, mi nekem, ki éveken át rajzolással foglalkoztam, nem vált nehezemre."

Olvasata:
DEUTERONOM.VI. (E)GY AZ ISTEN
GEORGYIUS MUSNAI PAKO
Hozzáteszi, hogy a pako-t már nem lehet megfejteni, mert nyilván rövidítés.

Désy Ferenc, 1902
A vitás jegyeket JENLAKÁN-ra magyarázta.

Tar Mihály, 1902
Georgyius Musnai DE JÁKO (azaz jákói Musnai György)

Sebestyén azért tartja tévesnek Tar megfejtését, mert szerinte a kapocs K nem állhat szó közben. Mint néhány tanulmányban bemutattam, több hiteles rovásemlékünkben áll szóközben. (F.K.)

Sebestyén Gyula, 1909.
Leírja, hogy a kereszt gerendák apróbb négyszögű (55x55cm.) mezőkre osztják fel, a mezők pedig magyaros modorban lombokkal és virágokkal vannak felékesítve. Néhány kockára felirat is került: Pl: "Ezt az egyházat mely a kegyetlen dúló tatárok kezei által 1661-ben hamuba dőlt s a jenlakai és martonosi lakosok jótéteményéből... ...festői mesterséggel díszesíti 1668-ban Musnai György, Árkosi János lelkipásztorsága idején."

Megfejtése:
EGY AZ ISTEN. DEUTERONOMIUM VI
GEORGYIUS MUSNAI DEJÁK ÉN(lakán)

Debreczenyi Miklós, 1914
A vitatott szóról írja: "Az első (jobbról számított betű) ugyanis a D és J betűkből van összeróva, minthogy az (itt az ON jelet mutatja) betű N és O jelentésű - a benne lévő pont miatt, mindkét hangértéke szerint veendő. Az egész szó tehát DJAKON (vagy DIAKON), mely a Bartal latin szótára szerint papsegédet jelent, káplánt, vagy kántortanítót, mestert. Musnai György, a felirat készítője csakugyan ilyen papsegéd lehetett..."

Németh Gyula, 1934
"Az enlakai felirat a következő szöveget adja: (e)gy az Isten-Georgyius Musnai DE JÁQÓ. Egy latin felirat is említi Georgius Musniensist, ebben a feliratban arról van szó, hogy ő volt az, akitől a templom festményei származnak."

Ferenczi Sándor, 1936
Oklevelekeben talált egy Dakó családot Muzsnán, ebből következtetett arra, hogy a felirat készítő családneve DAKÓ, aki Muzsnáról származik.

Csallány Dezső, 1963
Véleménye a vitatott szóról: DIAKON. Összerovások: EGY, DI, ON

Baráth Tibor, 1968
Dr. Baráth Tibor történész (1906-1992), aki a kolozsvári egyetemen is tanított, később emigrációban élt, 1968-ban Montreal-ban kiadott, majd 1997-ben egyesített kiadásban újra megjelent, A magyar népek őstörténete c. művében foglakozik az Énlakai Felirattal, új magyarázattal egészítve ki a megfejtéseket.

Ezt közlöm tömörítve: A felirat az unitárius vallás alapvető hittételét közli, mely szerint Istennek csak egy személye van és nem három, mint a katolikus vallásban.
Véleménye, hogy a festmény két keretvonalán belül is rovásjelek vannak.
A sarkoknál lévő jelek jelentése: eGYETLEn, a keretoldalak közepén pedig az EGY. Tehát a keret két vonalán belül négyszer ismétlődik az EGYETLEN EGY. Ez a kereten belüli felső rovássorral összekapcsolva: EGYETLEN EGY AZ ISTEN. A rovásírásos szöveg tehát: EGYETLEN EGY AZ ISTEN Deut.VI. GEORGYIUS MUSNAI DIAKON.
Baráth Tibor a szöveg alatti festményt, a tulipánt a köcsögben, képírásként értelmezi, melynek jelentése: EGY KETSEG TULIPAN. Jelentése egybeolvasva: EGY KÉTSÉGTELEN VAN, vagyis Istennek egy személye kétségtelen van, de több nincs. "a diakónusnak hatalmas nyelvtani, hangtani és írástechnikai tudása volt…Az enlakai templom dísze azt mutatja, hogy az ősi írásrendszerek közül nemcsak a rovás, de a képírás sem halt ki a modern ábécé felvételével, hanem mindkettő menedéket talált a népművészet végtelen birodalmában, ahol mind a mai napig tovább élnek és gazdagon virágoznak."

Ferenczi Géza, 1992
Oklevelekben talált egy adatot, mely szerint 1669-ben a küküllősárdi unitárius templom mennyezetét a homoródalmási lelkész, Musnai DARKÓ György festette. Ugyanennek a Darkó Györgynek a neve Korondon, Homoródszentmártonban és Homoródoklándon is előfordult.

Forrai Sándor, 1994
Olvasata a vitatott szóról szintén DIAKON
Muzsnai László budapesti gépészmérnök felkereste Forrait és elmondta, hogy őse valóban papsegéd volt. (1994/315.old) A pont az ON után a rövidítést jelzi.

Jómagam Debereczenyi Miklós, Csallány Dezső, Baráth Tibor és Forrai Sándor véleményével értek egyet, tehát a DIAKON-szóval.

Az énlakai templomot övező temetőben 2010-ben útitársunk, Csuka Katalin olyan sírkövet fedezett fel és fényképezett le, amelyről csaknem bizonyossággal állítható, hogy rovásfeliratot véstek le róla, szerencsére meglehetős hanyagsággal.

A templom külső fala mellett a sírkőhöz hasonlóan levésett faragott követ találtunk. A templom gondnoka, Szabó Vencel, aki mindig szívélyesen és hozzáértően ismertette újabb útitársainknak a templom történetét, megerősítette, hogy az írást "lecsákányolták" róla. Ez ugyan római kőnek látszik, de a perem alatt rovásjelek maradványai vehetők észre, ezek rajzát később adom.

A kapu közelében szintén egy rovásjeles kő áll, melyet Pej Kálmán mérnök barátunk fedezett fel közös utunkon. Jobbról egy nagy T, majd ennek "hóna alatt" B, I vagy D betű látható rajta. Valószínűleg T.B., T.I., vagy T.D. névjelű, a templom építésén, javításán dolgozó mester keze munkája.
A T mindkét vonala 9 cm. A másik jel függőleges vonala 7, a vízszintes 8 cm.

A kő jelei Rajz: Friedrich Klára

A templomban, az Úr Asztalán a latin betűs, magyar nyelvű szövegben sok ötletes összerovás található, ez korábban közreadott bizonyítékaim alapján szintén az általános rovásírás használatot támasztja alá.

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Az énlakai unitárius templom feliratának...

Oldal tetejére