|  
       | 
     
       | 
     
       Bözödújfalu  rovásemléke   
     | 
     
       | 
    
|  
       Bözödújfalu rovásemléke  | 
  
"És láttunk élő vízben templomot, mely halott..."
Néhány éve még az itt következő 
  dőlt betűs sorokat írtam egy úti beszámolóban: "Utunk következő állomásának, 
  Bözödújfalunak nincsen rovásemléke, de lehet, hogy volt. Ezt már soha nem fogjuk 
  megtudni, mert a Ceausescu diktatúra alatt, a székely falvak tervszerű lerombolása 
  idején, Bözödújfalut vízzel árasztották el. A Kis Küküllőbe ömlő Küsmöd patakát 
  1988-ban gáttal zárták el, s víztározót hoztak létre a falu felett." 
  
  
Szerencsére bebizonyosodott 
  ebben az esetben is, hogy semmit sem szabad végérvényesen kijelenteni. 2012-ben 
  ismét Bözödújfalun jártunk barátainkkal és Jerabek Ágnes (Kistarcsa) felfedezett 
  a katolikus templom romjai között egy tégla töredéket, melyen bekarcolt összerovás 
  található. 
  
A templom kövekből, többnyire patakkövekből és különböző méretű téglákból épült 1784-ben. 2009-ben készítettem egy fényképet a toronyról, melyen látni, hogy a kövek réseit néhol téglák darabjaival töltötték ki a mesterek, majd utána bevakolták.
 
  1. fénykép
  
Az összerogyott templom 
  tornyáról a vakolat nagyrészt lepotyogott és ismét láthatóvá váltak a kövek 
  közé tömködött kisebb tégladarabok. Ilyen célt szolgálhatott az a darab is, 
  melyet figyelmes útitársnőnk megtalált. 
  
A töredék jellege és a kipattant anyagdarab arra utal, hogy kiégetés után, de vakolás előtt karcolták bele az összerótt jeleket, esetleg szög hegyével.
  2. fénykép
Feltehető, hogy a rovásemlék 
  1784-ben keletkezett, tehát 228 évvel ezelőtt, mivel nem találtam adatot arra, 
  hogy azóta átépítették volna a templomot, bár javítások, meszelések bizonyára 
  történtek. 
  
  1. rajz
A felirat és a töredék méretei 
  az 1. rajzon láthatók. A vastagsága 4 cm. A 
  székelyderzsi unitárius templom rovásos téglájának betűi is hasonló méretűek, 
  a XV. századból. 
  
A vonalakat többször meghúzta 
  a rovó, hogy mélyebbek legyenek. Eredetileg mindenütt vakolat borította a tégladarabot, 
  de miután évekig víz alatt volt, ebből csak vékony réteg maradt. Az írásos oldalon 
  én tisztítottam le, hogy jobban lássam a jeleket. 
  
A tégladarabon feltételezésem szerint az ÁLDÁS szó olvasható összeróva.
  2. rajz
  
  
Felbontását a 2. rajzon mutatom. A szöveg a jobb oldali Á betűvel indul. Az összerovás ötletessége gyakorlott rovóra utal. Összerovásnál meg lehet fordítani a jeleket, ezt az Árpád-kori rovás botnaptár LÁZÁR szava is alátámasztja. Látható a 3. rajzon.
  3. rajz
  
Az ÁLDÁS szó ezen a rovás 
  botnaptáron is megtalálható, ez Forrai Sándor szerint az ősmagyar vallás köszöntése 
  volt. 
  A 228 éve téglába vésett áldás tehát a romboló szándék ellenére is elért a magyarsághoz. 
  
  
Friedrich Klára
  
Szakirodalom
  Csíki Sándor: Lármafák székely ormokon (Marosszék, 2012)
  Forrai Sándor: Egy botra rótt középkor székely kalendárium és egyéb rovásírásos 
  emlékek. (Múzsák Kiadó, 1985)
  
A rajzokat és a fényképeket 
  Friedrich Klára készítette. 
   
|  
       | 
     
       | 
     
       Bözödújfalu  rovásemléke   
     | 
     
       | 
     
       |