Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején?
|
|
|
Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején?
|
|
|
Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején? |
Írta: Friedrich Klára
Többen feltették a címben szereplő kérdést, válaszom a következő:
A H betű elhagyására
a szavak elején Forrai Sándor mutat 5 példaszót tankönyvének a rövidítéses rovásírásról
szóló részében, de nem részletezi, hogy mely rovásemlékek alapján. 1. ábra Ennek
néztem utána. A hiteles, történelmi rovásemlékek között mindössze két példát
találtam, mindkettőt a L.F. Marsigli által másolt XII-XIII. századi botnaptáron.
1. ábra
Az egyik a botnaptár 3.
oldaláról (Marsigli 679. lap) a (h)ERÓDES szó. Forrai Sándor, mint gyorsírás
tanár a szót elemezve jegyzi meg, hogy a gyorsírásban is ugyanígy elhagyják
a H-t a szó elején.
2. ábra
A másik a (h)OGYszó
a rovásbot 4. oldaláról (Marsigli 681. lap). Azonban a rovásboton nem csak kettő,
hanem három szó kezdődik H-val. A harmadik aHÁLA, mely
két szó távolságra áll a (h)OGY előtt és a rovó itt nem hagyta el a H-t,
hanem kiírta. Kettő-egy, mondhatnánk.
3. ábra
Ugyanez a helyzet a szó
közben lévő H betűkkel, ebből is három van: GOT(h)ART,
MI(h)ÁLY és BÖTLEHEN.(Marsigli 679 és 683. lap) A két férfinévben
elhagyta, a Betlehem szóban kiírta a H-t a rovó.
A botnaptár Marsigli által
lejegyzett ábécéjében is szerepel a rovás H, eH
hangértékkel. Méghozzá az a hajlított H, amelyet sajnos a 1990-es
években hibásan foglalták le a rovásemlékekben nem létező zárt E számára.
Thelegdi ábécéjében a H
betű aH hagértékkel jelenik meg.
Mint már másutt is írtam,
a botnaptárt készítője emlékeztetőnek használta, ezért a rövidítései egyediek
és változóak. Tehát nem általánosan használt szabályról van szó még a botnaptáron
belül sem! Annál is inkább, mert a többi rovásemlékünkben mindenütt kiírták
a H-t a szavakban. Itt csak az ismertebbeket említem: Thelegdi
János, Miskolczi Csulyák Gáspár, Portsalmi András, Bél Mátyás írásaiban és a
Homoródkarácsonyfalvi Rovásemléken két helyen is. Ez utóbbi szintén rövidítéses,
összerótt szöveg. A 4. ábrán Miskolczi Csulyák Gáspár emléksorát látjuk 1654-ből,
két szó eleji H is előfordul benne, mindkettő kiírva.
4. ábra
Nem javaslom tehát a H
betű elhagyását még a rövidítéses rovásírásban sem, mert ha a szövegből nem
derül ki egyértelműen a jelentés, vagy nincs hosszabb szöveg, félreértésekre
ad alkalmat. Nem mindegy, hogy: hadakozik-adakozik, hagy-agy,
harc-arc, havas-avas, héber-éber, Hold-old, héj-éj,
heves-eves, hideg-ideg, hámor-Ámor, homár-Omár,
holló-olló, hír-ír, Honthy Hanna vagy Onthy Anna és még
sorolhatnám. Nem szép, ha rovásírással őseinket, a hunokat unok-nak,
nemzeti hőseinket, a Hunyadiakat Unyadiak-nak írjuk.
A magyar nyelv tőhangsúlyos,
a hangsúly mindig az első szótagon van, ezért sem ajánlatos az első betűt elhagyni
a leírt szavakból. A H kihagyása a latin betűs írásból ered, a
régi szövegekben fordul elő. Többek között a legrégibb magyar csízióban, azaz
versbe szedett naptárban: ogh=hogy. Vagy L. F. Marsigli térképein: Arunzek=Háromszék,
Kiczin Moacs=Kis Mohács, Isola de Moaz= Mohácsi sziget, Ertzegovina=
Hercegovina...
A kérdésre a válasz tehát:
mivel van rá hiteles történelmi példa, a H betű elhagyása a szó
elején nem minősíthető hibának, de értelmetlen, félreérthető, magyartalan szavakat
eredményez és csupán egyetlen betűhelyet nyerünk alkalmazásával.
2006/12
Irodalom
Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása (Szerzői kiadás,
1996)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia
Kiadó, 1994)
Kisari Balla György: Marsigli tábornok térképei (Szerzői kiadás,
2005)
Molnár József - Simon Györgyi: Magyar Nyelvemlékek (Tankönyvkiadó,
1980)
Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915, Tinta
Könyvkiadó, 2002)
 |
|
Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején?
|
|
|