|  
       | 
     
       | 
     
       Kőkori 
        játéktárgyak 
     | 
     
       | 
    
|  
       Kőkori játéktárgyak  | 
  
Az Arany Tarsoly 2007 novemberi számában írtam arról, hogy a Phaisztoszi Korong egy 3600 éves gyermekjáték, amelyet a gyakorlatban is kipróbáltam és sokoldalúan működött. Ez természetes, hiszen a játék egyidős az emberiséggel. Az emberi lélek és személyiség sivár és szegényes lenne játék nélkül. Játszva könnyebben, szívesebben, hatékonyabban tanul gyermek, felnőtt egyaránt. A játék fejleszti a feladatmegoldó gondolkodást, az új helyzetekhez való alkalmazkodást, a beszédet, a szókincset, a mozgást, az ügyességet, az emlékezőtehetséget, a társas kapcsolatokban való viselkedést, a bajtársiasságot, a kudarctűrést és kudarckezelést és még sorolhatnám…A természetes gyógyító eljárások között is óriási a játék szerepe. Erre csak egy példa a sok közül: amikor egy súlyosan dadogó kisgyermek önfeledten játszik, babáihoz, játékállataihoz beszél, táncol, énekel, megszűnik a dadogása.
Mindezek ellenére a játéktevékenység szakirodalma meglehetősen csekély, a Krisztus előtti időszakra vonatkozóan pedig elenyésző és tárgyi anyag nélküli. Könyvtári, múzeumi búvárkodásaim során elsősorban a kőkortól a honvisszafoglalásig terjedő időszakra kerestem adatokat. Ebből a korszakból sok olyan tárgyacskával vagy képpel találkoztam, amelyeket nem csak első rápillantásra, de alaposabban tanulmányozva is, játéktárgynak ítélhetünk. Alátámasztja ezt a feltételezésemet a tárgyak mérete, mivel gyermektenyérben, gyermekkézben elférnek, továbbá a belőlük több évezreden át is sugárzó kedvesség , báj, szeretet. A szakkönyvekben kultikus, rituális, vallási képzetekhez köthető, vagy ismeretlen rendeltetetésű leleteknek nevezik őket.
Eddigi tanulmányaimmal és előadásaimmal főként azt igyekeztem bizonyítani, hogy az írás és a hozzá tartozó műveltség létrehozói bolygónkon a Kárpát-medence őslakói, a magyarok elődei voltak. Pontosan rovásírásunk a legnagyobb érv ez mellett, melynek nagy számú korai emlékét tárta fel Torma Zsófia régésznő a XIX. század második felében Tordoson és környékén. Ez a több ezer, írásjeles agyagkorong feltételezésem szerint azt igazolja, hogy a magyarok elődeinél már az újkőkorban intézményes oktatás folyt s a korongok többségét a gyermekek készítették tanulás közben. Harminc évvel később a Nándorfehérvár közeli Vincsa településen hasonló leletanyagra bukkantak. Azóta ennek az írásnak még régebbi előfordulását is felfedezte Szakács Gábor újságíró a boszniai Nap piramisban, amelynek feltárását Semir Osmanagic piramiskutató végzi. Szakács Gábor véleménye szerint a piramisban talált jelek térben és időben kitágítják az elődeink által létrehozott, ma Tordos -Vincsa műveltségnek nevezett terület határait.
A továbbiakban néhány magyarázó mondattól eltekintve beszéljenek helyettem inkább a képek, melyeknek nagy része e műveltség területén előkerült tárgyakról készült. Az idézőjeles elnevezések tőlem származnak.
![]()  | 
  
|  
       1. 
        A "Hajas baba" lelőhelye Hódmezővásárhely-Kotacpart.   | 
  
![]()  | 
  
|  
       2. 
        "Égetett agyagból készült játékállatkák".   | 
  
![]()  | 
  
|  
       3. 
        "Öltöztető baba" Nándorfehérvár környéki feltárásról,   | 
  
![]()  | 
  
|  
       4. 
        "Cica és malac" Nándorfehérvár közeli feltárásból,   | 
  
![]()  | 
  
|  
       5. 
        A színes kép a Magyar Nemzeti Múzeumból származó képeslap, rajta rézkori 
        agyag állatszobrocskák Pilismarótról.   | 
  
![]()  | 
  
| 
       6. "Gyermek által készített és rajzolt agyag edényke". Kora kb. 5000 év. Magassága 10 cm, hosszúsága felül 17 cm, alul 14 cm. Lelőhelye: Szelevény-Vadas. A rajzolat rendkívül jellemző az iskolakezdés korára. Rovás "U" és "T" betűket láthatunk rajta.  | 
  
![]()  | 
  
| 
       7. "Hajas baba" Tiszadada-Kálvinházáról, magassága 10 cm, kora kb. 5000 év. A Nyíregyházi Jósa András Múzeumban látható.  | 
  
![]()  | 
  
| 
       8. "Öltöztető baba" Bicskéről, kora 5000 év körüli  | 
  
![]()  | 
  
| 
       9. "Forgattyú" Aszódról, kora 5000 év körüli  | 
  
![]()  | 
  
| 
       10. "Fiú baba" Vas megyéből, kora 5000 év körüli  | 
  
![]()  | 
  
|  
       11. 
        "Játék lovaskocsi" Budakalászról, a kocsi első ábrázolása Európában. 
        Égetett agyag. 9,2 cm hosszú, 8,1 cm magas.   | 
  
![]()  | 
  
| 
       12. 
        Madár alakú agyagcsörgő, kora 3600év, magassága 15,5 cm, hossza 7,3 cm. 
        Lelőhelye: Királyszentistván,   | 
  
Kitekintés két rokon műveltségbe
![]()  | 
  
| 
       13. Az Indus völgyéből, Mohendzso-Dáróból egy 4300 éves játékkocsi  | 
  
![]()  | 
  
| 
       14. Etruszk gyermekjáték, kora 2500 év körüli.  | 
  
A KÉPEK FORRÁSAI
Gimbutas, Marija: The gods 
  and goddesses of the old Europe (1974)
  Kalicz Nándor: Agyagistenek (1970)
  Kalicz Nándor: Figürliche Kunst und bemahlte Keramik aus dem neolithikum Westungarns 
  (1998)
  Kalicz Nándor-Makkay János: Die Linienbandkeramik in der grossen ungarischen 
  Tiefebene (1977)
  Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon (1977) 
  László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig ( Gondolat, 1974) Postgate, Nicolas: 
  Az első birodalmak (Helikon, 1985)
  Roska Márton: A Torma Zsófia gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem és Régiségtárában. 
  (1941)
  Tomory Zsuzsa: Kezdeteink (1995)
  Winn, Shan, M.M.: Pre writing in south-eastern Europe (1981)
  
Friedrich Klára - 2007.
|  
       | 
     
       | 
     
       Kőkori 
        játéktárgyak 
     | 
     
       | 
     
       |