Még
látható rovásemlékeink
|
|
|
Még
látható rovásemlékeink
|
|
|
Még látható rovásemlékeink |
Mivel itt a nyári szünet,
az ősi írásunk iránt érdeklődőknek szeretnék néhány támpontot adni, hol láthatnak
rovásírásos emlékeket. Sajnos, ezen nemzeti kincsünknek nincs olyan államilag
megbecsült tárhelye, mint a római maradványoknak Aquincumban. Pedig a római
köveken látható nagybetűs írás is ősi rovásírásunkból származik, ezt Forrai
Sándor állapította meg először.
A rovásírást a pogánysággal hozván kapcsolatba, X. század előtti írásbeliségünket csaknem teljesen elpusztították annak igazolására, hogy a "barbár, nomád" magyarokat a nyugati térítő szerzetesek tanították meg írni-olvasni. Nem csak pergamenre írt könyveink vesztek oda , hanem magyar tudósaink, táltosaink ezrei szenvedtek vértanúhalált a nyugat-római "kereszténység" inkvizítorainak máglyáin és kínzókamráiban.
Ősi betűinkkel írt kódexeink el nem égetett példányairól a rovásírást levakarták, horzsakővel elsimították és új történelmet írtak rá, új betűkkel. Karsai Géza pannonhalmi történész, Anonymus személye után kutatván, néhány évtizede észrevette, hogy a Gesta Hungarorum is egy ilyen "palimpszeszt", azaz olyan pegamenlapokból áll, amelyekről az eredeti írást eltávolították.
Ugyanezek a pusztítók ma
is közöttünk vannak és árgus szemekkel figyelik , mi kerül elő, mit lehet eltüntetni,
elhallgatni a magyarság elődeinek műveltségét bizonyító tárgyakból, adatokból.
Igen jó példa erre az 1999-es
Fankfurti Könyvvásár, ahol ezek az eltüntetők és elhallgatók megakadályozták,
hogy rovásfelirat kerüljön a magyar kiállítócsarnokra. Ezért mindenkinek, aki
magyarnak vallja magát , szent feladata figyelni, lefényképezni, lerajzolni,
valamilyen módon megörökíteni és továbbadni ősi írásunkat, a meglévő emlékek
sorsát pedig követni.
Így maradt fenn, így mentették
át számunkra a csíkszentmártoni, más forrásban csíkszentmiklósi római katolikus
templom 1501-ben készült feliratát, igaz csak másolatban. Ugyanis a feliratot
, mint megsemmisítendő pogány emléket a XVIII. század végén a vakolattal együtt
leverték. Egyik másolatát 1749-ben Szilágyi Sámuel táblai ülnök szerezte meg,
rajzolója ismeretlen. Sajnos Szilágyi a rajzot felküldte Bécsbe, s talán éppen
ez pecsételte meg a még a templom falán lévő emlék sorsát. Dezseritzky Ince
nyitrai kegyesrendi szerzetes könyvében is maradt fenn egy másolat 1753-ból.
A felirat elpusztítása arra az igen szomorú kényszerhelyzetre is rámutat, hogy
a megelőző századokban nem lehetett tudni, mi a jobb, elhallgatni, vagy nyilvánosságra
hozni, hiszen a nyilvánosság okán került rovásfeliratos Nagyszentmiklósi kincsünk
is a Habsburgok kincstárába. Napjainkban annyival jobb a helyzet, hogy fényképfelvételekkel
lehet igazolni az emlék meglétét, a nemzeti folyóiratok, pl. Arany tarsoly,
Dobogó Kárpátia pedig készséggel közlik ezeket.
Nézzük tehát, mi maradt meg napjainkra!
BUDAPESTEN
1. Az Újpesti Helytörténeti
Gyűjteményben (1043. Bp., Berda József u. 48.) látható két honvisszafoglalás
kori cseréptöredék. Leírása a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapján (http://www.rovasirokor-forrai.xw.hu)
vagy Friedrich-Szakács: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig c. könyv 78. oldalán
olvasható.
2. A Budapesti Történeti
Múzeumban, a Várban (1014. Bp. Szent György tér 2), a 2. emeleten , a „Budapest
története az őskortól az avarkor végéig” c. kiállításon több rovásírásos tárgy
is látható. A rézkori tárlóban egy formás agyagedény nyakán rovásírásunk G és
L betűi váltakoznak díszítésként.
Az avarkori leletek tárlójában
két rovásfeliratos orsógombot tanulmányozhatunk , amelyek bizonyítják, hogy
köznépünk asszonyai írástudók voltak már ezekben a századokban is. A feliratok
kinagyított képeken is láthatók , egyiküket Harmatta János professzor fejtette
meg türk nyelven. Magyar nyelvű megfejtéssel is bátran próbálkozhatunk!
Ugyanitt az avar tárlóban
áll egy kézzel formázott agyagkorsó, amelyen szintén rovásjelek vannak. Megfejtésem
szerint egy M betű , az M felső részében pedig egy kis S vagy K, eszerint a
készítő névjele: M.S. vagy M.K.
A korsón további rovásjeleket
vehetünk észre, két egymás alá karcolt négyszög K betűt, bennük egy-egy kisebb
jellel. Ezek alatt egy Ü betűhöz hasonló alakzat, amely azonban véletlen karcolás
is lehet.
3. A Margit-szigeti rovásfeliratos kő a Budapesti Történeti Múzeum kőtárának pincéjében hever, feliratai veszélyeztetettek, bármikor ráeshet valami e betűkre, megsemmisítve őket. Megtekintéséhez a múzeum igazgatójának engedélye szükséges. Kérjünk engedélyt, fényképezzük le, győződjünk meg, hogy legalább 700 éves írásemlékünk nem hamisítvány, mint ahogy néhányan állítják. Leírása Pataky László: Gélyse kiskán c. könyvében, valamint Friedrich-Szakács: Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás c. könyvének 92. oldalán található. (Csallány Dezső rajza)
4. A Kossuth téren álló
Magyar Néprajzi Múzeumban, "A magyar nép hagyományos kultúrája" c.
állandó kiállításon csupán 10 számrovásbotot láthatunk, mintha írásunk nem is
lett volna! De ezeket a számrovásbotokat is érdemes megtekinteni.
5. Az 1483-ban előkerült Nikolsburgi Ábécét a Széchényi könyvtárban őrzik, amely a Történeti Múzeum szomszédságában áll. Az ábécé csupán nagyobb, időszakos kiállításokon látható, azonban CD-n, 1600 Ft. körüli áron megvásárolható, így otthon kellő nagyításban tanulmányozhatjuk. Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig c. könyvében ismerteti. (Antológia Kiadó, 1994) A könyvhöz sajnos csak az antikváriumok ajánlatainak folyamatos figyelésével lehet hozzájutni.
6. Bár szigorúan véve nem nevezhetők "emlékeknek", szépségük miatt azonban mégis érdemes megtekinteni a Budapest XVI. kerületi és a Szabadság téri református templomok nagyméretű tűzzománc tábláit , amelyeken a Himnusz és a Szózat rovásírással is szerepel. Képük a Friedrich-Szakács: Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás c. könyv hátsó belső oldalán is látható. Szerettem volna a templomok pontos címét ideírni, a 2007-es budapesti telefonkönyvben azonban sem a "Templomok" sem az "Egyházak" címszó nem található.
VIDÉKEN
1. A vidéken látható rovásemlékek
ismertetése előtt egy, az ősi írásunk megismertetése iránt elhivatottságot érző
kutató elérhetőségét adom meg. Vetráb József Kadocsa a Pilis rovásemlékeit gyűjti
és szívesen megosztja az érdeklődőkkel, amennyiben ideje engedi. Villámlevél
címe: kadocsa55@vipmail.hu
2. Budakalászon, az Ezüst-Kevélyen
látható rovásfelirat. Erről leírás olvasható a Magyar Demokrata 2006/48. számában,
Szakács Gábor cikkében, valamint a Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig c. könyvünk
229. oldalán.
3. A VII.-VIII. századból, köznépi, női sírból származó tűtartót Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeumban tekinthetjük meg. Forrai Sándor említett könyvében található róla leírás.
4. A honvisszafoglalás
kori, Bodrog-Alsóbűi Kohófúvóka másolata a Somogyfajsz község erdejében létesített
emlékhelyen látható. Ugyanott a Stamler Imre által feltárt őskohók is megtekinthetők.
Leírás olvasható róluk a Turán 2001. ápr.-máj. számában, valamint a Kárpát-medencei
birtoklevelünk a rovásírás c. könyvünkben.
5. Pécsen, a Janus Pannonius
Múzeumban van az a kőbe vésett rovásírásos címerpajzs, amely a XII. századi
Benedek templom romjai alól került elő. Bővebben ír róla Forrai Sándor fent
említett könyve 285. oldalán.
6. Sebestyén Gyula néprajztudós 1934-ben egy rovásírásos emlékoszlopot állíttatott Balatonszepezd-Balatonszepezdfürdő határában álló villája elé. Közelében vonat megálló van.
7. A Szabolcs-Szatmár megyei Piricse község református templomában látható a Szép László fafaragó művész által készített tízparancsolat rovásírással.
NÉHÁNY MÉG LÁTHATÓ ROVÁSÍRÁSOS
EMLÉK
AZ IDEIGLENES
TRIANONI HATÁROKON TÚLRÓL
Ősi írásunkat azért nevezzük székely-magyar rovásírásnak - Magyar Adorján néprajzkutató után, - mert Erdélyben maradt fenn legtöbb emléke, bár az egész Kárpát-medencében általánosan használták elődeink. Nézzük tehát először, a teljesség igénye nélkül az erdélyi emlékeket!
Kolozs megye-Kolozsvár:
1. A Kolozsvári Történelmi Múzeumban Torma Zsófia régésznő leletei között 5-6000 éves rovásírásos korsófenekek, a Tatárlakai sírmellékletek eredetiben, a három táblácska másolatban látható, a másolatok kb. 500 magyar forintnak megfelelő összegért megvásárolhatók. A múzeum címe: Emil Daicoviciu u. 2.
Csík vármegye, Hargita
megye
2. Székelydályán a református
templomban 9 méter hosszan elnyúló feliratok vannak a 14. századból. Leírása
Ráduly János: A rovásírás vonzásában c. könyvében, (Korond, 1998)
3. A bögözi református templom felirata a XV. századból származik. Leírása Forrai Sándor könyvében. Sajnos már alig látható, mert védelem hiányában a felelőtlen látogatók csaknem teljesen letapogatták a falról.
4. Gyergyószentmiklóson
a Tarisznyás Márton Múzeumban látható kettő a híres Tászok-tetői kövekből. Leírásuk:
Friedrich-Szakács: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig c. könyvben.
5. A rugonfalvi református templom felirata a XVI. századból származik. Ráduly János könyvében olvasható leírás róla.
6. Az énlakai unitárius
templom 1668-ból származó felirata talán a legismertebb rovásemlékünk. Forrai
Sándor könyvében olvashatunk róla többek között.
7. Kiszely István írta 1996-ban, hogy a csíksomlyói Passió kápolna keleti falán megfejtetlen rovásfelirat található. Ha még megvan, jó lenne lefényképezni, lerajzolni, megfejteni
Háromszék vármegye
8. A vargyasi keresztelőmedence
Ráduly János szerint jelenleg az unitárius egyház lelkészlakában tekinthető
meg. XIII. századinak tartják.
9. Dálnok - Dózsa György
szülőfaluja - református templomának feliratát XVI. századinak tartják. A feliratról
Forrai Sándor könyvében olvashatunk bővebben.
10. Erdélyben még számos rövidebb-hosszabb feliratot őriztek meg számunkra az őseiket tisztelők. Itt csak néhányat említettem az ismertebbek közül. Gondos Béla a Magyarok Háza könyvesboltjában szívesen ad felvilágosítást további erdélyi rovásemlékekről, sőt időnként utakat is szervez ezekre a területekre. Legutóbb Papp Attila fedezett fel eddig még le nem írt rovásemléket a Nyárádmente egyik kis településén, Nyomáton. Az Arany tarsoly 2007 március 1.-i számában olvashatunk róla.
FELVIDÉK
1. Több tanulmány igazolja,
hogy Felvidéken is általánosan használt volt a rovásírás. A komáromi Duna Mente
Múzeumban látható egy rovásírásos lándzsavég, megfejtésén jelenleg dolgozom.
2. Az Ipolysághoz közeli Felsőszemeréd katolikus templomának bejárata fölött is rovásfelirat látható. Megfejtési kísérletei meglehetősen eltérnek egymástól, így mindenkit bíztatnék, igyekezzen megtalálni a megnyugtató olvasatot.
AUSZTRIA, BÉCS
A Bécsi Művészettörténeti
Múzeumba került sok más nemzeti kincsünkhöz hasonlóan, a Nagyszentmiklósi Kincs
23 darab aranyedénye is, amelyek közül 14-en rovásfelirat van. Az ne tévesszen
meg senkit, hogy az osztrákok az óbolgároknak tulajdonítják a kincset, hiszen
egyelőre nincs olyan bizonyítható adatunk, hogy az óbolgárok léteztek volna.
A kincset hun elődeink készíttették, ahogyan azt nagyon helyesen Baráth Tibor
is bizonyította.
BOSZNIA, VISZOKO
2005-ben Semir Osmanagic,
Amerikában élő bosnyák hazafi megállapította, hogy Viszoko település több hegye
valójában emberkéz alkotta piramis. Szakács Gábor, aki többször járt a helyszínen,
a ma székely-magyarnak nevezett rovásírás betűit fedezte fel a piramis alagútjának
kövein, és más , a piramisok területéhez tartozó köveken. A viszokói piramisok
egyelőre szabadon látogathatók , azonban a háborúból visszamaradt aknák miatt
kizárólag a kijelölt útvonalakon haladjunk.
Ezekhez az adatokhoz mindenki gyűjtögessen, fényképezzen, rajzoljon , tegye közzé ! A Forrai Sándor Rovásíró Kör ezekből a képekből, rajzokból szívesen készít kiállítást a minden év tavaszán megrendezendő Forrai Sándor Kör Napján a Magyarok Házában, vagy a szintén minden évben megrendezendő Kárpát- medencei Rovásírásversenyen. Elsősorban eddig még le nem írt emlékek képeire számítunk. Nincs képünk rovásfeliratos székelykapukról, pedig létezik még néhány. A Forrai Sándor Rovásíró Kör címére és Szakács Gábor nevére várjuk a fényképeket: 1163 Bp., Sasvár u. 53. Kérjük, hogy csak papírképeket, vagy kinyomtatott számítógépes képeket küldjenek, amelyek kiállíthatók. Számítógépen, CD-n küldött képekkel nem áll módunkban foglalkozni! Kérjük azt is, hogy a lelőhelynél csak a település nevét írják rá, ennél pontosabb meghatározás nem szükséges.
BÁRMILYEN KICSI JEL, VONALKA,
MÚLTUNK EGY ÉRTÉKES DARABJA!
Friedrich Klára - 2007.
június
 |
|
Még
látható rovásemlékeink
|
|
|