|  
       | 
     
       | 
     
       Szádelői kőfelirat 
 
     | 
     
       | 
    
|  
       Friedrich Klára: Szádelői kőfelirat  | 
  
György Horváth László református lelkész Torna tanúja - Becskeháza című könyvében (Inter Business Kiadó, 1995) olvastam a következő részletet:
"Vincze Ildikó miskolci 
  képzőművész hallva a Szádelői völgy legendáit, ismerve Molnár V. József előadását 
  a szádelői baladákról, elindult megkeresni a csodavölgy helyszíneit, 1995-ben. 
  Egy misztikus helyre jutottak el a szorosban, ahol úgy csobog a patak, mintha 
  a föld alól zene szólna. Gyanították, hogy azon a helyen állanak, ahol Degezich, 
  Attila szeretett fia szárnyas lovával lezuhant a szikláról. Az egyik lehajló 
  kőre a következőket vésték fel: 
  Hogy kik és mikor? Erre talán csak a jövendő adja meg a választ."
A két kérdésre én sem tudom megadni a választ, bár az írás jellegénél fogva a Nagyszentmiklósi Kincs karcolt jeleitől kezdve a 12-13. századi gyűrűfeliratokig hasonlóságokat mutat.
Megfejtésem jobbról balra haladva: SZÜVeTeT éN eSTe T T...
A SZÜVET szövétneket jelent, ez világító eszköz, szurokkal bevont kötélfonat, melyet a szabad ég alatt régen gyertyaként használtak.
Az első betű, az SZ külön áll, majd az Ü, V, T egyberóva, a második T ismét külön. Utána külön az N, végül a két T, mely valószínüleg névjel. A szöveg nem teljes, talán az eleje és a vége is hiányzik. Például, feltételezve: E helyen sokszor gyújtottam szüvetet én este: T. T. Vagy: Sokszor gyújtottam szüvetet én este itt... Ebben az esetben a T.T. névjel helyett az ITT szó a megfejtés.
Az egyéb karcolatok olyan töredékesek, hogy csak erős feltételezések árán lehetne őket magyarázni.
|  
       | 
     
       | 
     
       Szádelői kőfelirat 
 
     | 
     
       | 
     
       |