|  
       | 
     
       | 
     
       Egy mángoló olvasása 
     | 
     
       | 
    
|  
       Friedrich Klára: Egy mángoló "olvasása"  | 
  
2008 tavaszán 
  Harangozó Imre néprajzkutatótól képet kaptam egy 1869-ben készített mángorlóról, 
  amely, ahogyan ő írta: "rovás gyanús". 
  

A Magyar Tudományos 
  Akadémia által 1972-ben kiadott Magyar Értelmező Kéziszótár a mángol szót népi, 
  az R hanggal kiegészített mángorol szót pedig német eredetűnek jelzi. Használjuk 
  tehát a továbbiakban a mángol, mángoló kifejezést! 
  Harangozó Imre mángolóján a következő rovásírásos szöveget feltételezem, rajzokat 
  mellékelek. 

  
Az 1-es rajzon 
  lent látható arab számmal a 69-es szám, amelynek jegyeit rovásjelekként értelmezve 
  az ANNA szót kapjuk. 
  A tulipán szára mellett jobb oldalon egy lehulló szirmot láthatunk, ezt és a 
  tulipán szárát "egybeolvasva", jobbról balra haladva, a JÓSA szót 
  kapjuk , amely Annánk vezetékneve lehet. 
  
A 2-es rajzon 
  egy újabb olvasati lehetőség kiadja Anna párjának nevét: JÓSKA.
  
A továbbiakban 
  képírásként olvasva a rajzolatot, feltételezhetjük, hogy Anna áldott állapotban 
  volt, amikor Jóska ezt a szép mángolót készítette számára, erre utal a tulipán 
  kelyhében a kis "magzat" szerű díszítmény. 
  
A 69-es számjegy szintén magzat szerű, amely azt jelentheti, hogy Annának és Jóskának már van két gyermeke, vagy azt, hogy ez a két kis gyermek nem tudott megszületni, s a mángorló, most mintegy varázseszközül szolgál egy gyermek szerencsés kimenetelű világrahozatala érdekében.
Természetesen még további olvasatok is elképzelhetők, hiszen magyar népünk a jelképek, az elvonatkoztatás kimeríthetetlen kincsestárával rendelkezik.
Az íráshoz a fényképet Harangozó 
  Imre, a rajzokat Friedrich K. készítette.
  
A teljes írás megjelent: 
  Friedrich K.-Szakács G: Ősök és írások című könyvében (2008/129)
  
|  
       | 
     
       | 
     
       Egy mángoló olvasása 
     | 
     
       | 
     
       |