Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A radocsányi kőbalta rovásfelirata

A kőbalta képét Fehérné Walter Anna Az ékírástól a rovásírásig c. könyvéből ismertem meg.

1. kép

A moldvai Radocsány melletti, régészek által igazoltan újkőkori település leletei közé tartozik. Elsőként egy francia régész ismertette 1929-ben.

Ferenczi Géza szerint az "újabb kőkorszak végi telepen lelt csiszolt kőbalta rovás jegyeinek a (kései!) eredetisége nagyon is kétségbevonható."

A kutatók vitájának tárgya, hogy a felirat egykorú- e a baltával. Ezt a rétegek alapján a régészeknek kellett volna a megtalálás idején eldönteni. Így az a felfogás alakult ki, hogy a felirat jóval későbbi, mint a balta. Azonban nem valószínű, hogy mondjuk Kr. e. 800-ban valaki kiássa a kőkori település egy részét, majd feliratot ró a baltára és visszatemeti az egészet.

Az ismertetésből nem derülnek ki a tárgy méretei s az sem, hogy az állat rajza folytatódik-e a balta másik oldalán.

Természetesen egy ilyen régi véset rajzánál figyelembe kell vennünk a tévedés lehetőségét is.

1-es képünkön Csallány Dezső régész rovásjelei láthatók a balta rajza mellett. Az állat lábai között lévő két függőleges vonalat rovás Z betűvé alakította. Megfejtése 1963-ból: "Deres az és igás". Az írást jóval fiatalabbnak tartja a balta koránál.

A baltára pillantva számomra először az AIX szó állt össze. (Latin betűvel, balról jobbra.) Erről pedig az AXE (fejsze, balta-angol) ugrott be. Ezen a vonalon tovább haladva találtam még az AXE (tengely-francia), AXLE (tengely-angol), die AXT (fejsze-német) szavakat. AIX la Chapelle pedig Aachen francia neve.

Az A betű jellegzetes etruszk A, lásd Pallottino betűsorait vagy a jászsági vörösréz rudat ugyancsak Fehérné könyvében.
Csallány Dezsőnek mégis igaza van abban, hogy magyarul is olvasható a felirat. Főként mivel az alakilag azonos jelek a Kárpát-medencében jelentek meg először.

Régebbi véleményem szerint a jobbról balra haladó jelek számokkal kezdődnek, 10, 5, 1 azaz 16. Amennyiben a következő, egyenlőtlen távolságra lévő három jel 1-es számjegy, akkor 19. Utána a rovás I betű, majd R, A (Á) S összerovás. A szöveg tehát "19 ÍRÁS" lenne. Ez az olvasatom Mandics György Róvott múltunk című könyvében meg is jelent.

Mivel ennek a szövegnek az összefüggésére egy kőbaltával nem találtam magyarázatot, tovább elemeztem a feliratot. Így jutottam arra a következtetésre, hogy a felirat: 18 SZARVAS.

A rovás 16-os szám az állat lábai között lévő két vonallal együtt lesz 18.

2. kép	3. kép	4. kép

A 2, 3, 4. kép az ezt követő jelek felbontását mutatja. Az összerótt SZARVAS szóból az első A magánhangzó hiányzik.

5. kép

Az 5. képen megfejtésem látható. Azt feltételezem, hogy amikor a kőbalta felirata készült, tulajdonosa már elejtett 16 szarvast s a különálló két vonal a későbbi, újabb zsákmányt jelentette.

Csak még az hibádzik, hogy ennek a szarvasnak nincs szarva, s a nagytestű szarvasokat nem kőbaltával szokták elejteni, hanem nyíllal.

A szarvas fajták között azonban van a pézsmaszarvas, amely szarvatlan s kisebb testű is mint társai. Legnagyobb példányai is legfeljebb 20 kg súlyt érnek el. Így egy jól irányzott dobással kőbaltával is leteríthető szegény.

A kínaiak évezredek óta használják a szarvas pézsmamirigyei által termelt anyagot illatszerek előállításához. Szerintem a kőbaltán ez az állat látható, főként mert a hím pézsmaszarvasoknak lefelé hajló agyara van, mint a balta vésetén is látszik.

6. kép

A 6. kép a Tolnai Világlexikonából származik s mutatja a pézsmaszarvast is, 1-es számmal jelölve.

7. kép

7. kép: Pézsmaszarvas koponyája az agyarral (Wikipédia)

Irodalom:
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)
Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek (1997)
Mandics György: Róvott múltunk (2010/II/584)
Pézsmaszarvasfélék koponyája az agyarral: -> wikipedia

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A radocsányi kőbalta rovásfelirata

Oldal tetejére