|  
       | 
     
       | 
     
       A lévai vár rovásírásos alaprajzának megfejtése 
     | 
     
       | 
    
|  
       Friedrich Klára: A lévai vár rovásírásos alaprajzának megfejtése  | 
  
Somogyi 
  Antalról (1811-1885) a régi könyvek gyűjtőjéről Sebestyén Gyula írja, hogy 
  "nagy műveltségű országgyűlési képviselő és politikai menekült volt, 
  aki Deák Ferencz barátságát és több főúri család szeretetét is élvezte." 
  Az általa gyűjtött régi, a XVI. és a XVIII. század között megjelent könyvekben 
  kézzel, rovásírással készített egész oldalas bejegyzéseket is talált az eredetileg 
  üres, jegyzetelésre szánt lapokon. 
  
A köztudatban 
  a Lévai vár rovásírásos alaprajza-ként ismert rovásemléket Joannis Barclai 
  humanista tudós 1659-ben Leidenben kiadott Argenis c. művének üres oldalaira 
  írták be, három oldalra. 
  
Ebből eredetileg 
  csak az első oldalt ismertem, Badiny Jós Ferenctől kaptam egy alkalommal A4-es 
  fénymásolatban, amikor Szakács Gábor beszélgetést készített vele. Később A 
  sorsdöntő államalapítás c. könyvében is megjelent, de nem tudott felvilágosítani 
  annak forrásáról, így ezt én sem ismertem és azt sem, hogy még két oldal, valamint 
  Somogyi Antal megfejtése is tartozik hozzá. 
  
Erről a Badiny 
  Jós Ferenctől kapott lapról megfejtésem jelent meg a Dobogó folyóirat 2004/7-es, 
  valamint a Kőbe vésték fába rótták c. könyvben (2005).
  
2004-es olvasatom 
  a rajz feletti sorról: A VÁR SZMJLI (szemléje) 
  
A rajz alatti 
  1. sor: MIND KÖRNYÜLTES ÁROK
  
2. sor: A FALAKNÁL 
  A 
  
3. sor: GARAM 
  TÁPOLYLYA (táplálja) VÍZZEL
  
A rajz alatti 
  4. sor a fénymásolaton nagyon rosszul látszott, csak néhány betűt tudtam kivenni. 
  Itt a könyv fényképén jobban látszik és az is észrevehető, hogy a rovó a tinta 
  megszáradása előtt csukta össze a könyvet. 
  
A 2010-ben, Mandics Györgynek köszönhetően ismertem meg a három oldal rovásos beírást és az ezekkel szemben lévő oldalakon a Somogyi Antalnak tulajdonított megfejtéseket.

  Első kép 
Első kép: (mely már Mandics György könyvéből származik) a bal oldalon lévő megfejtéstől a SZEMÉLYE (nálam szemléje) és a KÖRNYÜLET (nálam környültes) szónál tér el 2004-es olvasatom.

  Második kép
 Második 
  kép: a bal oldalon látható Somogyi Antal megfejtése, mellyel egyet értek, 
  kiegészítéseimet csillaggal jelöltem. 
  
1. ALY EREK 
  NYILATA 
  2. GARAMNÁL OT A 
  3. NÁD RDÖ LMHC (elmehetsz) OT
  4. LE A FOL NAGYIG* 
  5. A BORLANG ODA
  6. LACATO (látható) JÓ FGE ** (fele) 
  7. A MÁSOD ILL IS 
  8. LACATO CSAK A 
  9. FOL NAGY TUGGYA 
  10. MAGA A PÉNZ
  11. HLE A KRSZT (kereszt) ALYA 
  12. A KŐ KIN Z (ez) VAN 
  13. IRVÁN TAKARJA
*FOL NAGY 
  : A német Schaffner szó szerepel magyarázatként a bal oldalon, ez kalauzt jelent, 
  ezért szerintem révkalauzról lehet szó. 
  **Rovás 
  L-G tévesztés, tehát JÓ FELE 

  Harmadik kép 
Harmadik kép: 
  
A FOL NAGY (azaz a révkalauz) 
  HALLGAT 
  
ALY RK (erek) VÉGÉN SZÁRÍTOTT 
  HAL DÖGE
  
AZ IR (írás) A TORONY PINCÉJÉBE 
  
  
eL NE HADD UROS* INGED 
  
*A bal oldalon 
  Somogyi megfejtésében "urok" ing áll, melyet ő páncélingnek értelmez. 
  A szó végi betű azonban S, csupán a zavaró betűkötés miatt tűnik K-nak. Az UROS 
  pedig orvos-t jelent. Czuczornál, Ballaginál, Krizánál: urusember=orvos. Tehát 
  orvosi ingről van szó, valamely fertőtlenítő anyaggal átitatott köpenyről, talán 
  nehogy a döglött halaktól fertőzést kapjon a kincskereső vagy szökevény; esetleg 
  egy titkos küldetésben lévő személyről van szó, aki orvosnak álcázva kel át 
  az ellenségen. 
  
Időközben megjelent: Mandics 
  György: Somogyi Antal rovásírásos gyűjteménye (1. kötet, Magánkiadás, 2012), 
  melyben a megfejtetlen szövegek olvasatát én adtam. Az oldalak képei ebből a 
  könyvből származnak. 
  
A Somogyi ügyről többet 
  megtudhatnak Mandics György: Róvott múltunk c. könyvének III. kötetéből 
  is. (Irodalmi Jelen Kiadó, 2011) 
  
|  
       | 
     
       | 
     
       A lévai vár rovásírásos alaprajzának megfejtése 
     | 
     
       | 
     
       |