A Berekböszörményi Gyűrű
|
|
|
A Berekböszörményi Gyűrű
|
|
|
Friedrich Klára: A Berekböszörményi Gyűrű |
2009 szeptemberében
kaptam levelet a berekböszörményi Méhes Sándortól, melyben egy ezüst gyűrű fényképeit
és arról készült saját rajzát küldte el. A sérült gyűrűn észrevétele szerint
rovásjelek vannak. Ez így is van.
1. kép
2. kép: Méhes Sándor rajza
A levélre egy
előzetes választ küldtem, mely a következőket tartalmazta (tömörítve): A gyűrűn
a rovás GY, 90 fokkal elfordítva pedig a rovás R látható. Ez jelenthet
monogramot, GY. R. névjelű tulajdonost. A Gy jelentheti az EGY
az Isten-t, amint az énlakai feliraton is látható, ez az unitáriusok jelmondata.
A Nap és a Hold így együtt székely jelkép (is), tehát lehet, hogy székely volt
a készíttető. A körön kívüli keretben további rovásjelek láthatók: I,
N, T, S, és összerovás is.
2009 októberében
tudtam ismét visszatérni a gyűrűhöz, a következő kiegészítéseket küldtem a tulajdonosnak:
A rajzon a
külső keretben további rovásjelek láthatók: 4 db. I, N, S
és az S betűk mellett 4 db. SZ, vagy pedig a vonalka az S betűk
díszítése. A Nap egyúttal a rovás százas is.
2011 augusztusában
Szakács Gábor avatott rovástáblát Berekböszörményben, ahol személyesen is találkozott
a tulajdonossal. Ekkor újból megtekintve a feljegyzéseimet, a véleményem az,
hogy a gyűrűn a GYÖRGY felirat látható, mely a már említett 90 fokos
elfordítással jön létre.
Mivel az egyik
fénykép mutatja, hogy a tulajdonos csak a kisujjára tudja felhúzni a gyűrűt,
ez egy női eljegyzési vagy emlékgyűrű lehet, a György pedig a vőlegény vagy
házastárs neve. Méhes Sándor is egyet ért azzal, hogy a méret alapján női gyűrűről
van szó.
A középső részt,
a GYÖRGY szót körülvevő keretben lévő páros jelek nem díszítések, hanem
betűk vagy jelképek. Mindegyikük megtalálható a Kárpát-medencében, formailag
azonosan, vagy hasonlóan.
A keretben
lévő jelek és párhuzamaik (rajzomon beszámozva):
3. kép
1, 2:
Berekböszörményi jelek, T vagy TO (OT) hangértékkel, melyek fejjel lefelé megfordítva
lehetnek rovás G betűk is.
3: Tamgás íjcsont László Gyula könyvéből, 9. század
4, 5: Szaka-szkíta rovásfelirat két jele, Kr. e. 4. század
6: Gyergyói fajegy, 13. század
7: Az előző megfordítva: 6-os számjegy
8: Erdélyi templom ácsjegye, 16. század
Ezek a párhuzamok
is mutatják, hogy a gyűrű jelei a magyarság jelkincséhez tartoznak, a készítés,
viselés helye pedig a Kárpát-medence.
Mivel a gyűrűről
régészeti kormeghatározás nem áll rendelkezésre, a jelek párhuzamai pedig széles
idősávot mutatnak, így csak feltételezés szintjén mondhatok annyit, hogy talán
a 16-17. században készülhetett.
A gyűrű egyéb
rajzolataiba sok mindent beleképzelhetünk. Pl. a GY keresztvonalainak tövében
1-1 rovás B vagy 10-es számjegy ( a keresztvonalakkal együtt 100-as vagy 1000-es)
látható. A rovás N-hez hasonló jelek a keretben pedig a növő és fogyó Holdhoz
hasonlítanak.
A gyűrűkarikának a gyűrűfejhez
illeszkedő részénél mindkét oldalon 5+6 rovátka van, összesen 22. Bizonyára
ennek is van jelentősége, talán 22 évesek voltak az eljegyzéskor vagy a 22.
házassági évfordulóra készült a gyűrű.
Mindezek valószinüleg csak
az eredeti tulajdonos házaspár által érthető jelképek vagy szavak kezdőbetűi,
melyek számukra titkos értelemmel bírtak.
Irodalom:
Forrai Sándor: Küskarácsontól Sülvester estig (Múzsák Kiadó, 1985)
László Gyula: Múltunkról utódainknak (Püski Kiadó, 1999)
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909, Tinta Kiadó, 2002)
 |
|
A Berekböszörményi Gyűrű
|
|
|