Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Az Orgondaszentmiklósi Övcsat olvasata

Friedrich Klára: Az Orgondaszentmiklósi Övcsat olvasata

2007 szeptember elsején jelent meg a Magyar Nemzet napilapban Szathmáry István írása, melyben Bagi Gábor: A Nagykunság a XIII-XIV. században című, Karcagon megjelent könyvét méltatja. A cikket az Orgondaszentmiklósi Övcsat
rajza díszíti. A cikkből következően a kunok XIII-XIV. századi rovásemlékéről van szó.


1. kép

Az övcsaton G és Ö rovásjelek ismétlődnek, valamint az összerovásban R és D, kereszt, esetleg RR ismerhető fel.


2. kép

A jelek ismétlődésében szabályosságot és szabálytalanságot egyaránt észrevehetünk. A szabályos ismétlődés a díszítés része. Ha a rajzon a csattüskétől jobbra haladunk, az összerovás és egy jobbra néző Ö betű után háromszor ismétlődik a rovás G és az ezt követő 2-2 egymással szembeforduló rovás Ö betű.


3. kép

Számunkra azonban a szabálytalanság érdekes. A csattüskétől jobbra van egy balra néző Ö betű, mely jelzi, hogy az olvasás iránya is szabálytalan, azaz balról jobbra haladó lesz. Utána az összerovás R és D betűket rejt, továbbá egy keresztet. A csattüske jobb oldalán olvasható a folytatás, amely szintén nem a díszítés része: Ö és G. Összeolvasva: ÖRDÖG. Ne ijedjenek meg, ott van az összerovásban a kereszt is, mely elűzi.


4. kép

Azt jelenti ez, hogy a csat készítője vagy készíttetője a rovásírásnak és a keresztnek védő erőt tulajdonítva, a keresztet mutatja fel védekezésül az ördög ellen.

Ne feledjük azt sem, hogy a kereszténységre térítés előtt egyes fogalmak más értelemmel bírtak. Az ördög (azaz őr-dög) és a sárkány eredetileg védő feladatot láttak el, csak később váltak rossz tulajdonságokkal felruházott, elpusztítandó lényekké.

G betűk, pontosabban a rovás G betűhöz hasonló jelek több régi kárpát-medencei leleten előfordulnak. A Budapesti Történeti Múzeum rézkori edénykéjét rovás G és L betű váltakozása díszíti. Ugyancsak G betűvel azonosak formailag egy erősdi agyagedényke mintái, a Kr. e. V. évezred tájáról.

Mindez ismét a magyarok elődeinek kárpát-medencei ősiségére utal, hiszen ezeket a betűket napjainkban is használjuk nemzeti írásunkban.

Ezt az írásomat, megfejtésemet néhány nap múlva Magyar Nemzet napilapnak elküldtem, de választ nem kaptam. Ennek oka talán a kárpát-medencei őshaza felvetése lehetett, mely a finnugor elmélet megkérdőjelezésének számít.

2007/9

Forrás:
Szathmáry István: Kötöny népe (Magyar Nemzet, 2007/9/1)

Rajzok: Friedrich Klára

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Az Orgondaszentmiklósi Övcsat olvasata
Oldal tetejére