|
|
Az Orgondaszentmiklósi Övcsat olvasata
|
|
Friedrich Klára: Az Orgondaszentmiklósi Övcsat olvasata |
2007 szeptember
elsején jelent meg a Magyar Nemzet napilapban Szathmáry István írása, melyben
Bagi Gábor: A Nagykunság a XIII-XIV. században című, Karcagon megjelent
könyvét méltatja. A cikket az Orgondaszentmiklósi Övcsat
rajza díszíti. A cikkből következően a kunok XIII-XIV. századi rovásemlékéről
van szó.
1. kép
Az övcsaton
G és Ö rovásjelek ismétlődnek, valamint az összerovásban R
és D, kereszt, esetleg RR ismerhető fel.
2. kép
A jelek ismétlődésében
szabályosságot és szabálytalanságot egyaránt észrevehetünk. A szabályos ismétlődés
a díszítés része. Ha a rajzon a csattüskétől jobbra haladunk, az összerovás
és egy jobbra néző Ö betű után háromszor ismétlődik a rovás G és az ezt követő
2-2 egymással szembeforduló rovás Ö betű.
3. kép
Számunkra azonban
a szabálytalanság érdekes. A csattüskétől jobbra van egy balra néző Ö betű,
mely jelzi, hogy az olvasás iránya is szabálytalan, azaz balról jobbra haladó
lesz. Utána az összerovás R és D betűket rejt, továbbá egy keresztet. A csattüske
jobb oldalán olvasható a folytatás, amely szintén nem a díszítés része: Ö és
G. Összeolvasva: ÖRDÖG. Ne ijedjenek meg, ott van az összerovásban a kereszt
is, mely elűzi.
4. kép
Azt jelenti
ez, hogy a csat készítője vagy készíttetője a rovásírásnak és a keresztnek védő
erőt tulajdonítva, a keresztet mutatja fel védekezésül az ördög ellen.
Ne feledjük
azt sem, hogy a kereszténységre térítés előtt egyes fogalmak más értelemmel
bírtak. Az ördög (azaz őr-dög) és a sárkány eredetileg védő feladatot láttak
el, csak később váltak rossz tulajdonságokkal felruházott, elpusztítandó lényekké.
G betűk, pontosabban
a rovás G betűhöz hasonló jelek több régi kárpát-medencei leleten előfordulnak.
A Budapesti Történeti Múzeum rézkori edénykéjét rovás G és L betű váltakozása
díszíti. Ugyancsak G betűvel azonosak formailag egy erősdi agyagedényke mintái,
a Kr. e. V. évezred tájáról.
Mindez ismét
a magyarok elődeinek kárpát-medencei ősiségére utal, hiszen ezeket a betűket
napjainkban is használjuk nemzeti írásunkban.
Ezt az írásomat,
megfejtésemet néhány nap múlva Magyar Nemzet napilapnak elküldtem, de választ
nem kaptam. Ennek oka talán a kárpát-medencei őshaza felvetése lehetett, mely
a finnugor elmélet megkérdőjelezésének számít.
2007/9
Forrás:
Szathmáry István: Kötöny népe (Magyar Nemzet, 2007/9/1)
Rajzok:
Friedrich Klára
|
|
Az Orgondaszentmiklósi Övcsat olvasata
|
|
|