Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Tokaj környéki pala medál rovásfelirata

A Nyíregyházi Jósa András Múzeum 1972-es évkönyvében a tiszteletre méltó rovásírásos munkássággal is rendelkező Csallány Dezső régész, a múzeum igazgatója írt a leletről, Tokaj környéki rovássor címmel.

Írásából megtudjuk, hogy Papp Miklós tanár, tokaji múzeumvezető szívessége folytán közli a rovásemléket.

A feketés szürke faragott pala méretei: H: 3, 1 cm., Sz: 2, 6 cm., V: 0, 9 cm.

Hegyesre vágott végén fúrás látszik. Csallány Dezső véleménye, hogy pecsételőként használták. Így szerinte a negatív oldalon jobbról balra, a lenyomaton pedig balról jobbra olvasandó.

A lenyomat rajza Csallány Dezső szerint: 1. rajz

Ennek alapján, balról jobbra olvasva megfejtése: TAKÁCS. Céhes emléknek határozza meg a XIV. századból.

Dr. Fodor Ferenc (közgazdász, jogász, családfakutató) kézirata szerint a TOKAJ szó is kikövetkeztethető belőle, attól függően "hogy a lenyomatot melyik állásban készítjük és nézzük."

Fodor Ferenc rajzai: 2. rajz

A két olvasatból csak a T hangértéket tartom egyértelműnek.

Ferenczi Géza régész-történész szerint a tárgy a Tokaji Múzeum raktárából származik. Véleménye, hogy nem pecsételő, hanem a fénykép alapján zsinórral nyakba akasztható, varázs szöveget hordozó, bajtól óvó medálnak tekinti.

Friedrich Klára tanár, rovásírás kutató-oktató: Saját véleményem a tárgy használati értékét tekintve Ferenczi Gézáéval egyezik. Megfejtésem is ezt támasztja alá.

Rajzomat az évkönyvben megjelent fénykép alapján készítettem.

3/1. rajz

Mivel nem pecsételőként értékelem, lenyomat vázlatot nem készítettem, viszont megfordítottam, fejéről a talpára állítottam, mivel a rajzolat így adja ki a rovásbetűket.

3/2. rajz

Egy titkosított, ezért erősen összerótt szövegnek tartom. Az alkotó célja nem az volt, hogy mindenki el tudja olvasni, saját jelmondatnak szánta.

A jelek rajza a felbontás után: 4. rajz

Megfejtésem: ISTeN eReJe, azaz: ISTEN EREJE

5. rajz

A rovó az Isten szót az első betűre, az I-re, mint tengelyre építette fel. Ettől jobbra látjuk az S, balra a T betűt, a hármas összerovás pedig alul az elfordított N betűn áll.

A Fodor Ferenc rajzain látható vízszintes vonal ott van a fényképeken is, de sem ő, sem Csallány Dezső, sem jómagam nem értékeljük rovásjelként.

A fényképeken látható a furat, de olyan benyomást kelt, hogy nincs teljesen átfúrva. Ha ez így van, akkor ez véleményem szerint arra utal, hogy a pala medálnak ez a változata csupán egy kísérlet volt, a rovó talán egy még ötletesebb összerovás változatot talált, azt viselte a nyakában, ám ez nem jutott a Tokaji Múzeum birtokába.

A 3/1, 3/2, 4, 5. rajzot Friedrich Klára készítette.

Irodalom:
Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve (XII-XIV, 1972)
Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek (Székelyudvarhely, 1997)
Fodor Ferenc: A magyar rovásírás emlékei (Kézirat, 1982)

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Tokaj környéki pala medál rovásfelirata

Oldal tetejére