Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Az ISA ősfogalom fennmaradása a ladánybenei rovásfeliratos gyűrűn

Az ezüst szalaggyűrű 1932-ben került elő, női sírból, dr. Szabó Kálmán, a kecskeméti városi múzeum igazgatójának ásatásából, aki 13. századinak értékelte. Kecskemét bombázásakor, 1944-ben elpusztult a múzeum sok más értékével együtt.

Mészáros Gyula régész rajza maradt fenn 1936-ból, ő a kunok rovásemlékének tartja.

Az ezüstszalag szélessége 5,5 - 4,5 mm, vastagsága 1 mm. A jelek nagysága 3-3,5 mm.

1. rajz: A gyűrűfelirat Mészáros Gyula 1936-os tanulmányából

2. rajz: A gyűrűfelrat Csallány Dezső szerint

3. rajz: A gyűrűfelirat Fehérné Walter Anna könyvéből

Megfejtések

Mészáros Gyula régész
Szerinte a gyűrűn a rovás S alakú jelek térkitöltő díszítőelemek, jobbról 2 vagy 3, balról 4 vagy 5, valamint egy mondatzáró ferde vonal.
Megfejtése: JüZüGÜ KÖZaL = Gyűrűje szép. Kun nyelven. Tanulmánya szerint a jobbról-balra haladó írásjegyek alakjukra, alakváltozataikra és hangtani értékükre nézve a kök-türk rovásírással azonosak.

Csallány Dezső régész
Mészáros Gyula és Csallány Dezső rajza lényegesen eltérő. Csallány Dezső a gyűrűt 12. századinak tartja. Rajzán a következő betűk runának is értelmezhetők: 5 = I, 6 = A, 7 = K, 8 = R, 12 = E.
Megfejtése: IDS MASZPA RI S SMNS = Idis Maszparis sámánás = Maszpar úré a sámáné. Türk nyelven, türk rovásjelekkel, jobbról balra olvasva. Viszont a 8-as jelről azt írja, hogy talán latinból kölcsönzött R betű.

dr. Fodor Ferenc tisztviselő, családfa és hadtörténet kutató
Megfejtése: DeuS VASZ PARIS SiVE NeGo = Istennők eszköze Paris vagy nem? Latin nyelven

Friedrich Klára tanár, rovásírás kutató
Magyar nyelven, a magyar rovásírás betűinek hangértéke szerint, jobbról-balra haladva fejtettem meg.
Mészáros Gyula rajzából indultam ki, mert ez az eredeti. A forrásokban azonban némileg eltérő két rajza jelenik meg, ennek következtében két, egymástól kis mértékben különböző megfejtést adok. Fehérné Walter Anna könyvének rajzához képest az 1936-os, tehát a korábbi tanulmány rajza nyomda vagy tipográfus által "kitisztított" ábrának néz ki.

4. rajz: Friedrich Klára rajza Fehérné Walter Anna könyve alapján

5. rajz: Friedrich Klára rajza Mészáros Gyula 1936-os tanulmánya alapján

Megfejtés

1. Fehérné Walter Anna könyvében látható rajz alapján, az összevonások felbontása után: ŐS ISA MeG Ne eNYGISD VITKÜ.
Vagy ŐS ISA MeGeN (újból) eNYGISD VITKÜ.

Magyarázat: Ős Isa, meg ne enyhítsd vétkünk, vagy Ős Isa megint enyhítsd vétkünk. A két utolsó betű (N, K) már nem fért el a gyűrűszalagon.

Összerovások feloldása:
3-as=I és S összerovás
8-as=NY és G összerovás
10-es=S és D összerovás
12-es=I és T összerovás

Az ysa szó a 12. századi nyelvemlékünkben, a Halotti Beszéd és Könyörgés-ben maradt fenn. Általában "bizony" vagy "íme" jelentést tulajdonítanak neki, azonban Gyárfás Ágnessel értek egyet, akitől az ysá-ról, az Őslélekről
meggyőző, szép magyarázatot olvashatunk könyvében, melynek címe: A Halotti Beszéd mondattana: "…világossá teszi, hogy az isteni lélek az ysa az, amely …ismeri az ősi utat, hiszen mindnyájan a földre született lelkek, mind-mind tőle jöttünk és hozzá visszajárók vagyunk." Gyárfás Ágnes a továbbiakban több forrás alátámasztásával bizonyíja az ysa ezen értelmezését.

Szintén megjelenik az Ysa szó helységnévként Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben című könyvében: "1291 május 30: Az esztergomi káptalan előtt a Buda melletti Szent szűz szigeti apácák bizonyságot tesznek, hogy a régi Pest (Veteri-Pest) vásári adóinak feléért "Ysa" falut az esztergomi Szent Tamás prépostnak átadják."

2. Amennyiben Mészáros 1936-os tanulmányának kitisztított rajzából indulunk ki, akkor a megfejtés az 5-ös jel változása miatt következőképpen alakul:
ŐS ISA e SZeGeN eNYGISD VITKÜ. Értelme: Ős Isa e szegeleten (e helyen) enyhítsd vétkünk.

A "szegen" tehát itt a szegelet, mint hely, helység értendő, pl. aranyos szegelet a Kárpát-medence, alszeg, felszeg…
Ugyanakkor Isaszeg település nevének is egy ősi magyarázatához juthatunk, mint ISA helye, szegelete. A hivatalos feltételezés az, hogy a helységnév az irsa=égerfa és a szeg szóból tevődik össze.

A gyűrű készítésének idejében Isaszeg már szerepelt az oklevelekben, legkorábban 1274-ben, a latin nyelv és betűk által Ilsuazg-gá torzítva.
Itt jegyzem meg, hogy a rovásírásban magyar nyelvünk minden hangjára volt és van jel, míg a 24 betűs latin ábécével pl. a gyümölcs szót csak gimilc-ként tudták leírni. A 12. századi rovás botnaptárban viszont helyesen szerepel, nyelvünknek megfelelően.

Figyelemre méltó, hogy R. I. Page angol szerző Runes (Runák) című könyvében közli a runák elnevezéseit és az I hangértékű runának, amely egy függőleges vonal, mint a nagy I betű, ISA az elnevezése. A könyv szerint ez a jég szóból ered. Azonban ez az egybeesés a magyar ISA szóval további kutatást érdemel.

Amennyiben feltételezésem helyes, a ladánybenei gyűrűn egy rendkívül fontos, ősvallásunkra utaló nyelvemlék maradt fenn.

Ladánybenén más rovásemlékek is előkerültek, lásd: Ladánybenei edény és szíjvég.

Az írás megjelent az Életfának bő termése című lemezen, mely a Miskolci Bölcsész Egyesület kiadványa. Összeállította Dr. Gyárfás Ágnes, szerkesztette: Bubcsó Gábor és Marika, 2012-ben.

Irodalom
Csallány Dezső: Rovásírásos gyűrűk Magyarországon (Archeológiai Értesítő, 1955/79-85)
Fehérné walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)
Fodor Ferenc: A magyar rovásírás emlékei (1982/27-Kézirat)
Gyárfás Ágnes: A Halotti Beszéd mondattana (Miskolci Bölcsész Egyesület, 2010)
Mandics György: Róvott múltunk (Irodalmi Jelen Kiadó, I, II, III. 2010-2011)
Mészáros Gyula: Rovásírásos kun nyelvemlékek (Különlenyomat a Népünk és Nyelvünk 1936/11. füzetéből)
Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben (Püski Kiadó, 2003)
Page, R. I.: Runes (The British Museum Press, 1987)

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Az ISA ősfogalom fennmaradása a ladánybenei rovásfeliratos gyűrűn

Oldal tetejére