Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Kálmán király varázsgyűrűje, mint a Nagyszentmiklósi Kincs egyik hiányzó darabja?

1. KÉP

A Domanovszky Sándor által szerkesztett Magyar Művelődéstörténet I. kötetében, a 363. oldalon egy gyűrű képe és felirata látható.

2. KÉP

A kép aláírása: "Kálmán király aranygyűrűje és a belevésett köszvény elleni varázsmondás."

A továbbiakban még megtudjuk, hogy "Az amulettek gyógyító, illetve betegségelhárító hatásába vetett, mindenkor élő hit emlékét őrzi Könyves Kálmán király feliratos aranygyűrűje, amely viselőjét köszvény ellen védelmezte volna."

Amennyiben latin betűként olvassuk a gyűrűkarikán belül lévő feliratot, ezt a szöveget kapjuk: GVT GVT GVT ANI. TABAL. "A mondás, több szakértő feltevése szerint, kb. ezt jelenti: Köszvény, köszvény, köszvény, hajtson el Boldizsár."

A gyűrű képe alatti kiemelt, kinagyított betűk a Nagyszentmiklósi Kincs 9-es, 10-es és 21-es tálkáinak "görögös" feliratait idézték fel bennem. Alaposabb összehasonlítás után feltételezem, hogy az aranygyűrű maga is a kincshez tartozik, vagy ugyanabból a műhelyből került ki, továbbá, hogy a gyűrűn rovásfelirat van.

3. KÉP

Ezt egyrészt arra alapozom, hogy a kincs eredetileg 23-nál több darabból állt, "más apróságok" is tartoztak hozzá, másrészt, hogy a kincs három tálkáján lévő görögös jellegű betűkkel kapcsolatban kételyek merültek fel a tudós kutatók részéről.

Bár az általam ismertetni kívánt gyűrű a Nagyszentmiklósi Kincs részeként, vagy rovásírásos emlékként való említésével a vonatkozó irodalomban nem találkoztam, a "más apróságok" között a könnyen elrejthető gyűrűk nagyon is elképzelhetők.

Véleményem szerint Kálmán király gyűrűjén görögös jellegűvé alakított betűkből álló, magyarul olvasható rovásfelirat van. Ennek értelmezéséhez fordítsuk meg a képet úgy, hogy a görög kereszt a jobb kezünk felől legyen.

4. KÉP

A kereszt maga megfelel a rovásírás I betűjének, ami az Isten szót foglalja magában. Őseink szellemességére utal, hogy amennyiben a kereszt alakú rovásjelet D-nek értelmezzük, ismét Istenhez, a latin Deus szóhoz jutunk.

A rovásírás hagyományainak megfelelően jobbról balra haladva három azonos szó következik: ÓVD, ÓVD, ÓVD. A szavakat egy-egy pont választja el. Ezután három mássalhangzó, a T, K, SZ olvasható, amely betűcsoportot ismét pont zárja le.

A rövidítéses rovásírás szabályai szerint a mássalhangzók elé, után, vagy közé az E magánhangzót kell illesztenünk. Értelmes mai magyar szót így sem sikerült kiolvasnom, valószínűleg családnév, méltóságnév, vagy dicsérő, méltató jelző lehet.

A következő betűcsoport D, T, A, T. Az E magánhangzó segítségével "EDTÁT", vagy "EDETÁT" kapunk. EDETA tehát az Isten oltalmába ajánlott személy. Van még egy J betűnk, ez lehet a gyűrűt készíttető, vagy az ajándékozó nevének kezdőbetűje. Elképzelhető az is, hogy a kereszttel kezdett fohász Jézus nevével, nevének kezdőbetűjével záródik. Ez a jel egyébként a régi görög ábécében a P-nek felel meg.

Valószínű, hogy a gyűrűkarika görögös stílusú feliratáról készített másolat pontos, és nem maradt le betű. Ugyanis a kereszttel együtt 18 jelből áll, ezekből egyformán 9-9 helyezkedik el a gyűrűkarika legkeskenyebb részétől jobbra és balra.

Véleményem szerint a megfejtés: ISTEN ÓVD, ÓVD, ÓVD, TKSZ (?) EDETÁT, J(ézus).

Az írás megjelent:
Magyar Jelen, 2004/8/12
Friedrich-Szakács: Kőbe vésték, fába rótták (2005/84)
Honlevél (2011/április)

2005 februárjában a gyűrűt kiállították a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Szent korona volt helyén. Itt megismerhettük a gyűrű történetét is, mely összefoglalva a következő: 1907-ben egy földműves ekéje szántotta ki, akitől a szarvkői Esterházy uradalom intézője, Ernst Sedlmayr megvette. A Sedlmayr család tagjai között neves növénynemesítő, mezőgazdász és Ybl díjas építész is van. 2004 őszén a család úgy döntött, hogy a gyűrűt a Nemzeti Múzeumnak ajándékozza.

A gyűrű latin betűs felirata, amely a Magyar Művelődéstörténetben nem volt olvasható: ANULUS COLOMANNI REGIS, azaz Kálmán király gyűrűje.

Szakács Gábor írása a gyűrűről a Magyar Demokrata c. hetilapban 2005 március 10-én jelent meg. Kiss Etelével, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárának munkatársával beszélgetett, akitől megtudta, hogy az ehhez hasonló, úgynevezett thebal gyűrűk elterjedtek voltak a X-XI. századi Nyugat-Európában. A legutolsó tudományos eredmények az arámi nyelvből vezetik le a szöveget és eszerint nem köszvényről van benne szó, de hivatalosan még nincs végleges megfejtése a feliratnak.

A gyűrű megtekintése és róla a múzeumban látható nagyítások megerősítettek a gyűrűkarika belső felén lévő rovásfeliratról alkotott véleményemben és megfejtésemben.

Irodalom
László Gyula - Rácz István: A Nagyszentmiklósi Kincs (Corvina -1977)
Magyar Művelődéstörténet I. kötet (Szerk: Domanovszky Sándor, Magyar Történelmi Társulat, 1939-1942, Reprint: 1990)
Szakács Gábor: Kálmán király gyűrűje (Magyar Demokrata, 2005/10. szám)

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Kálmán király varázsgyűrűje, mint a Nagyszentmiklósi Kincs egyik hiányzó darabja?

Oldal tetejére