Nyitólap

KITEKINTŐ

Rovás írások és kiállítások

Írta: Friedrich Klára

A rovásírás kutatásához tartozik a múzeumok, kiállítások, könyvtárak, helyszínek, látogatása. Kutató nem attól lesz valaki, hogy karosszékben ülve a világhálón "kutat", majd saját neve alatt közli a "dolgozók" eredményeit, fényképeit.

Közeledik a nyári szünet is, amikor tanulságos a múzeumok, kiállítások látogatása, rovásemlékek megtekintése, gyűjtése.

Az itt következő múzeumi tárgyakon lévő jeleknek a magyar rovásírás hangértékeit tulajdonítom, mivel véleményem szerint a magyar rovásírás az újkőkori bánáti (Tordos-Vinca) műveltség jeleiből fejlődött és azóta is folyamatosan használatban van a Kárpát-medencében.

A múzeumokban a következő tárgyaknál nem jelzik, hogy írásjelek lennének rajtuk. Véleményem szerint azonban ezek rovásbetűk.

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása

A magyar föld népeinek története Kr. e. 400.000-től Kr. u. 804-ig:

1. Bronzkor: "Szimbolikus ábrázolással díszített agyagedény"-en: két vagy három NT és két Z.

2. Vaskor: fém színű, nagy méretű agyagedény, "sírkerámia". Az összerótt jeleket Szakács Gábor vette észre. Körben vannak a díszítő körök, de csak itt van jel. A bizonytalan vonalat pontokkal jelöltem, B, J vagy B, I, amennyiben a pontokkal jelzett vonal is hozzá tartozik: B, J, A vagy B, I, A. Feltehetően névjel.

3. Hun kor: A Szeged-Nagyszéksós-i feliratos aranycsésze másolata. A talpán lévő felirat megfejtési kísérletét Baráth Tibor: Magyar népek őstörténete c. (Montreal- 1968, Kaposvár-1997) könyvében találjuk meg.

4. Avar kor: Az Ozorai fejedelem ezüstkorsóján lévő rovásjeleket Garam Éva régész vette észre 1976-ban. (Megfejtésemet 2009-ben közöltem a Roga hun király c. könyvemben). Jobbról-balra: BN vagy BO, SZ, ÍR (összeróva), JBJ vagy IBI Ez az utolsó, a bányászjelvényre hasonlító jel már Torma Zsófia gyűjteményében is megtalálható.

5. A Szilágysomlyói Kincs nyakláncán lévő kis függők közül kettő számrovásbotot formáz. Ezek kis képen nem lennének láthatók, ezért nem kerültek ide. A nyakláncról jól kinagyított kép van a múzeumban

A Magyar Nemzeti Múzeumban A Kárpát-medence a Karoling korban és a honfoglalás korában című -2014-ben megnyílt kiállítás (A rovásemlékek számozása folytatódik, nem kezdődik elölről.)

6. Tamgás edénytöredék a Feliratos töredékek tárlóban: "Óbolgár pogány főisten Tangra (Tengri) rovásjeles tamgája (IYI)". A töredék kb. 2 cm. magas, 4-5 cm. széles.

A jel összetétel párhuzamait ismerem, ezeket a mai Bulgária területén találták, ezek adhatták az alapot a téves meghatározáshoz. Fehér Géza könyvében is látható, ezt ő Pliskában vett észre a trónpalota kövein és bolgár-török rovásnak nevezi. (A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik, 1931; Napkút Kiadó-2013) 7. ábra

Franz Altheim német történész azonban (1898-1976), akit nem kötött a hunoktól való elhatárolódás és a bolgároktól való származtatás politikai kötelezettsége, a Hunnische Runen c. füzetében közli ezt a jelcsoportot. (Halle, 1948/17. oldal)

A középső jel a türk betűsorban nem is T hangértékű, hanem NG vagy L, ráadásul csak bizonyos magánhangzók mellett. Ha a magyar rovásírás hangértét adják a jelnek, akkor miért bolgár? Ha türk-bolgár rovásírás, akkor viszont nem ez a hangértéke, így miért Tengri?

Az, hogy Bulgária területén találták, még nem bizonyíték a bolgár-török eredetre. Az Énlakai Felirat sem román írás, azért mert most az a terület Romániához tartozik. 453-ban Attila fia Irnik lett az onogur bolgárok fejedelme, így került a bolgárokhoz a hun írás, ettől még sem Irnik, sem a rovásírás nem lett bolgár. Van, aki nagy igyekezetében még Karácsony szavunkat is Kracsun óbolgár istenség nevéből eredezteti.

8. Szintén a Feliratos töredékek tárlóban, az ábrán látható helyzetben rögzítve, latin betűs feliratként mutatják be. Aquincum és más múzeumok kőtáraiban ritka az ilyen jellegű latin betű vagy szám. Mivel töredék, nem lehet pontosan meghatározni, hogy ebben a helyzetben volt-e eredetileg. 90 fokkal elfordítva viszont egyértelműen a magyar rovásírás R betűje.

9. A "Kőfaragványok" tárlóban a mellékelt töredéken kb. 2-3 centis karcolat, rovás ZS betű.

10. A Luxus kerámia tárlóban a kb. 20 cm. magas, palack-nak nevezett agyagedényen: R vagy S és 5-ös számjegy, vagy S és T is lehet, mivel a Patakfalvi Bibliában hasonlóan írják a T betűt, mint a latin V-t.

11. Szintén ebben a tárlóban kb. 15 cm. magas égetett agyag edénykén két rovás J-nek látszó jel, középen pedig szintén a Csíkszentmártoni és több más felirat S-betűjére hasonlító jel.

12. Ugyanitt a kb. 15 cm. magas Gömbös testű edénykén lévő jel már Tordoson is előfordult, valamint Csallány Dezső régésznek a Székelyderzsi tégláról készült rajzán, mint ezres szám.

Hiányzik a kiállításról a szintén ebből az időszakból származó két fontos lelet, a Bodrog-alsóbűi Kohófúvóka és az Újpesti rovásemlékek (két rovásírásos cserépdarabka).

Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállítása

Kőkor

13. A Törökbálint-Dulácskáról származó, ülő női alakot formázó edény erősen kinagyított fényképén vettük észre az arcán, bal oldalon a mintázatban a magyar rovásírás CS, Z, SZ, R betűjére hasonlító jeleket. Ugyanitt több arcos edényen látható a M (rovás V), mint a víz jele.

Rézkor

14. A pesti oldalról, a 17. kerületből származó kétfülű csésze, kb. 10 cm. magas. A szakirodalom nem említi a jeleket, csupán azt írja: "Vízszintes, párhuzamos vonalkötegekkel díszített edény..." A csészén a perem alatti részt szabályosan váltakozó, balról-jobbra írt szép rovás G és L betűk díszítik.

Szarmata tárlóban

15. Ezüst cipőcsat. Tízes szám, rovás B, vagy egyszerűen díszítés.

Hun kor

16. Ezüst berakásos bronzcsat-Óbudáról a Szőlő utcából. 2-es szám és Ö, vagy: SZ, SZ és Ö

Avar kor

17. Kézzel formált és korongolt edények között látható ez a "kulacs", kb. 25 cm. magas, lapos, közepén a gomb szerű kiemelkedés felett jelek, D és B vagy két tízes.

18. A csepel-hárosi 7. századi avar temetőből, női sírból származó orsógomb feliratát Harmatta János fejtette meg először: "ORSÓ EDIJÉ EZ". Az oldalán is vannak karcolatok, ezek szerinte: T és KÜ.

A jeleket a múzeumban lévő kinagyított képről másoltam, szerintem A, K és I (vagy T, talán NT) látható rajta. Az oldalán lévő karcolatokból, ha nagyon akarjuk, kiolvasható az ÍR szó, tehát erős feltételezéssel: AKI ÍR. De lehet szENT, AKI ÍR. Az alsó részén négy tízes vagy négy B látható.

19. A budapesti Fehérvári úti avar temetőből előkerült orsógomb jeleit szintén a múzeum kinagyított fényképéről másoltam. A jelek bizonyára nem tetszettek valamiért a tulajdonosnak, mert több vonallal átkarcolták őket, nehezen láthatóak. SZ, Ö, SZ, S a betűk feltételezett hangértéke. Talán "SZÖSZÖS" a szó, mely a fonalra vonatkozik vagy a tulajdonos tréfás neve.

Az állandó kiállításon szép runafeliratos ruhatűk is láthatók.

Pesti Vígadó

Somogyi Győző kiállítás, 2014 október-december

Somogyi Győző Kossuth és Munkácsy díjas festő és grafikus művész, hagyományőrző és huszár 2014-es életmű kiállítását kétszer is megnéztük Szakács Gáborral a Pesti Vígadó Galériájában. Első sorban a már másutt is megcsodált rovásírásos képek vonzottak, de a varázslatos világ és a történelmi hitelesség is. A vendégkönyvben rovásírással fejeztük ki elismerésünket. Kiemelem, hogy a Magyar királyok sorozat a Szent Koronáról készült festménnyel kezdődik.

Csalódás volt viszont, hogy a kiállításról készült beszámolók, beszélgetések egy szót sem ejtettek a jelentős számú rovásírásos festményről, mintha ez valami szégyellni való botlás lenne. (Pl. Magyar Nemzet, 2014. október 4.) Mivel a kiállításon nem fényképezhettünk, itt egy évekkel ezelőtti, Veszprémben készített fényképem részletével mutatom be, milyen többletet tesz hozzá krónikásaink által szkítának, hunnak nevezett írásunk az egyébként is nagyszerű alkotásokhoz. 20. kép

Párbeszéd Háza

Aknay János kiállítás, 2015 január

Mivel valamikor művészettörténész szerettem volna lenni, örömmel fedeztem fel Mandics György: Róvott múltunk c. könyvének borítóján az évtizedekkel ezelőtti kiállítás látogatásokról ismert Aknay János, szintén Kossuth díjas festő egyik képét (III. kötet, 2011). A pesti Jézus Szíve jezsuita templom Horánszky utcai Párbeszéd Házában is láthattuk műveinek egy részét 2015 januárjában, de nem a rovásírásosakat. Pesterzsébeti kiállításáról a Magyar Krónika c. havilap februári számában jelent meg méltatás, sajnos itt is a rovásírásos művek említése nélkül. 21. kép

2015/május

Nyitólap

KITEKINTŐ

Rovás írások és kiállítások

Oldal tetejére