Rovásírásos úrasztali edény
|
|
|
Rovásírásos úrasztali edény
|
|
|
Rovásírásos úrasztali edény |
A Confessio, a Magyarországi
Református Egyház folyóirata 2003/1. számában egy rovásírók számára rendkívül
ígéretes cikk jelent meg. A cikket dr. Pápai Szabó György református lelkésztől
kaptam fényképek nélkül, a cikk írója: dr. Tenke Sándor, teológus, református
lelkész.
Hosszú idő óta kerestem
fényképet a tálról, végül az itt láthatókat köszönöm Gimesi Zsuzsanna református
lelkésznek és a Confessio folyóirat szerkesztőségének.
Idézetek dr. Tenke Sándor
cikkéből, részint szó szerint, részint tömörítve:
Rovásírásos
úrasztali edény
Prím Zoltán hajdúböszörményi születésű (1932) ötvösművész, a magyar ötvösművészet jelentős alakja, 1987-ben egy rendkívüli úrasztali kenyérosztó tálat alkotott. A műalkotás tervezője és készíttetője dr. Szendrey Gábor debreceni (volt hajdúhadházi-téglási) fogszakorvos, a marosvásárhelyi vártemplomi eklézsiának ajándékozta (ahol megkeresztelték és ahol konfirmált) "abbéli öröméből, hogy gyermekei: Annamária, Gábor és Márta a marosvásárhelyi vártemplom gyülekezete előtt őseik példájához híven hitüket megvallották, abban megvizsgáltattak és megkonfirmáltattak".
1. A kenyérosztó tál
Miért rendkívüli műremek
a kenyérosztó tál, melynek közepén az utolsó vacsora jelenete látható? Mert
minden közölni kívánt információt az ősi magyar rovásírás jeleivel fejezett
ki a művész által a tervező-adományozó. A hun-magyar rovásírás kilenc fajtája
közül - egy Marosvásárhelyt talált kéziratról rekonstruált - a marosszéki változatot
használja a művész. Így a sárgaréz tál peremén a székely rovásírás marosszéki
változata betűinek felhasználásával domborította ki a mester két sorban a János
evangéliuma 17. részének 4. versét: "Én dicsőítettelek téged e [a] földön:
elvégeztem [elvégezvén] a munkát, [a]melyet reám bíztál, hogy végezzem azt".
2. A tál rovásírásos szövege
A tál méretei a számokkal kapcsolatos jelképrendszert tükrözik. Takács Béla, a debreceni Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum volt igazgatója, a Reformátusok Lapjában az úrasztali edényről írt cikkében (1987. november 22.-i szám) a következőképpen mutatja be az összefüggéseket: A tál átmérője 34,4 cm, "vagyis ez utal egyrészt a Szentháromság személyeire [3: isteni tökéletesség], másrészt a négy évszakra és a négy égtájra [4: a világ teremtése, a négy égtáj]. A Nap, amelynek 32 sugara van, erdélyi jelkép. A tál súlya 666 gramm, a Jelenések Könyvéből ismert szám. A rovással írt betűket és szimbólumokat elválasztó mezőknél a 3-as és az 5-ös szám szerepel, míg a mezők 14 milliméteresek a külső sorban, ami emlékeztet a 14 stációra, Jézus szenvedésének állomásaira. A belső mező oldalai 16 x 18 milliméteresek, ahol a 16 a világegyetem rendjét szimbolizálja. Összefüggés mutatkozik a 18-as számnál, amely a 2 x 9-re, a Hegyi Beszédben felsorolt kilenc boldogságra, és a Lélek kilenc ajándékára utal."
A bővebb ismertetés és a
rovásírásos szöveg elemzése, a betűk párhuzamainak bemutatása a készülő Megfejtések
könyve II. című kiadványomban lesz olvasható.
A képek szintén a Confessio
folyóiratból származnak.
Friedrich Klára
 |
|
Rovásírásos úrasztali edény
|
|
|