Ezen a napon a szlovák állam megkérdezése nélkül mellszobrot avattak a mártír politikusnak, jóllehet Szlovákia mind a mai napig háborús bűnösnek tekinti. A bátor elhatározást Hrubik Béla, a CSEMADOk elnöke kezdeményezte 2008-ban, amikor ugyancsak Ipolynyéken állítottak szobrot a két világháború közötti másik nagy egyéniségnek, Szüllő Gézának. A helyszínválasztást indokolta, hogy Esterházy 1935-ben járt kampánykörúton a településen és a palócok mindig is közel álltak szívéhez.

Az ünnepélyen jeles személyiségek vettek részt, köztük Esterházy János húgának unokája, Elzbieta és férje Jan Lastowiecki, mindketten lengyelek. Rajtuk kívül Lengyelországot nem kisebb személyiség, mint Jan Ciechanowski veteránügyi, tárca nélküli miniszter képviselte. Magyarázatul szolgál, hogy Esterházy tevékenyen részt vett 1939-ben a német támadás elől Magyarországra menekült több tízezer lengyel katona és civil palócföldi elhelyezésében. Teszi ezt szlovák állampolgárként, amikor a németekkel szövetséges szlovák csapatok megtámadják Lengyelországot! Ezzel a cselekedetével már ekkor kockára teszi életét, de nem törődik vele, csak emberiességi indokok vezérlik, de félig lengyel származása is erre kötelezi (édesanyja, Elizabeta Tarnowska, lengyel grófnő). 1935-ben Kassát képviseli a prágai országgyűlésben és már első beszédében a magyarság sérelmeivel foglalkozik. Edvard Benes hiába ajánl neki miniszteri bársonyszéket, nem fogadja el, mert politikai céljaik nem egyeztek.

Amikor 1938-ban a Felvidék déli sávja visszakerül Magyarországhoz, békítőleg lép fel: "Mi Szlovákiában maradt magyarok ígérjük, hogy kezet adunk a szlovák testvéreinknek. Az anyaországban élő magyaroktól pedig azt kérem, hogy az odacsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek ott, mint ahogy azt mi, magyarok, Szlovákiában követeljük."

Vele ellentétben, amikor 1939-ben Csehország német megszállása után Szlovákia önálló álammá lett, a politikai elit figyelmen kívül hagyta a bécsi döntés kisebbségvédelmi előírásait. A magyar munkásokat elbocsátották állásukból, elrendelték a magyar szentek képeinek és szobrainak eltávolítását a templomokból. Amikor 1945-ben Gustáv Husáknak szóvá tette a magyarok üldözését, a szlovák politikus parancsára azonnal letartóztatták, majd átadták a szovjet titkosszolgálatnak. 10 év kényszermunkára ítélték és elküldték Szibériába. Jóllehet 1942-ben a fasiszta szlovák állam parlamentjének egyetlen képviselőjeként (!) szavazott s szólalt fel a szlovákiai zsidók deportálását elrendelő törvényjavaslat ellen, háborús bűnösként tartották számon, amikor a szovjetek 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Kórházba került, és barátai ezalatt szökését megszervezték, ártatlansága tudatában visszautasította ezt a lehetőséget. Életfogytiglani börtönre ítélték, a meghurcolásnak és megaláztatásnak 56 évesen, 1957. március 8-án a morvaországi Mirov börtönében szakadt vége, amikor a szintén rab szlovák püspök, Vasil Hopko karjaiban elhunyt. Rehabilitációját már Moszkva is megtette, csak a Szlovák állam képtelen rá.

A szoboravatáson Tóth István polgármester és Mészáros Alajos, Szlovákia egyik EU képviselője méltatta a mártír politikus példamutató életútját, utóbbi egyben kiemelte, hogy "a szobor alján látható rovásírás azok számára is egyértelművé teszi, akik eddig nem tudtak róla, hogy a magyar írásbeliség a térség legősibb írásbelisége". Az említett felirat egy Esterházytól vett idézet: "Ha már a Jóisten egymás mellett jelölte ki földi helyünket, és sorsközösségre ítélt bennünket, azon kell igyekeznünk, mind a szlovák, mind a magyar oldalon, hogy ennek a sorsközösségnek valamennyi következményét levonjuk és életté váltsuk."

Esterházy lányának Malfatti Alice-nak levelét Molnár Imre lengyel tolmács, több Esterházy könyv szerzője olvasta fel. A CSEMADOK támogatásával helyi irodájának udvarán leleplezett szobrot Oláh Szilveszter készített, akinek már eddig is több alkotása díszíti Palócföld tereit, egyben az ő nevéhez fűződik szintén rovásfelirattal kiegészítve a gyergyószentmiklósi Bethlen Gábor mellszobra.

Szakács Gábor
Arany Tarsoly 2009. november/december

Z. Urbán Aladár, a Felvidéki Palóc Társaság elnöke

Mészáros Alajos, Szlovákia magyar EU-s képviselője

Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke

Oláh Szilveszter (jobbról) a szobor öntésekor...

... és az elkészült műnél