A Karácsony a Kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja. A lexikonok szerint a 4. században, I. Gyula pápasága alatt kezdték ünnepelni. Rómában az 5. században már az állam is elismerte, december 25-én még a cirkuszi játékokat is betiltották. Ezen a napon azelőtt az Újjászülető Napot ünnepelték, Aurelianus császár 275-ben hozott rendelete szerint. A Csíksomlyói kegyszobor is a Napba Öltözött Asszonyt, Babba Máriát ábrázolja, aki a Holdon áll, feje körül pedig a 12 nyolcágú csillag. A nyolcágú csillag az eddig megtalált rovásemlékeken legnagyobb értékű rovásszámjegyünk, az ezres, a sumer nyelvben pedig a tündérek, a "dingirek" jele.

A Magyar Demokrata 2002, 51-52. számában Hankó Ildikó történelmi és csillagászati események egybevetése után arra a következtetésre jut, hogy Jézus születésének napja a jelenlegi időszámításunk előtti 7. év tavaszára esett. A szkíta származású Dionysius Exiguus ókeresztény író és római apát volt az, aki javaslatot tett jelenlegi időszámításunk bevezetésére. Badiny Jós Ferenc a Jézus király, pártus herceg című könyvében adatok sorával bizonyítja, hogy Jézus születésnapját a 358-as év előtt augusztus 11-én tisztelték.

Az akadémiai tudomány nyelvészei nagy igyekezettel bizonygatják, hogy minden szavunkat másoktól vettük át, még a karácsony szót is kitagadják a magyar nyelvből. Így tesz a szlávokért rajongó dr. Beszkid Miklós is, az Ethnographia, 1914-es évfolyamában:
"Az bizonyos, hogy a karácson név a magyar nyelv szókészletéből nem fejthető meg. Ezt már a Magyar Nyelv Szótárának a készítői is észrevették. Éppen ezért kutatnunk kell: vajjon másutt nincs-e meg e szó ? Nem is kell messzire fáradnunk, megvan a románoknál (craciun alakban) és kívülök feltaláljuk egyes szláv töredékeknél is: a keleti tótoknál és a ruthéneknél: kracjun, kracun, kerecun, krecun alakban... Kétségkívül mindez pogány emlék s az ébredő, mindent megtermékenyítő szláv Krak-isten kultuszából örököltük. Világos ebből, hogy a karácson szó nem csupán szláv közvetítés, hanem etimologiailag is szláv."

Beszkid Miklós 21. századi követője az "elszlávosodott bolgárok" Kracsun istenét hozza kapcsolatba Karácsony szavunkkal és ünnepünkkel, megtagadva ezzel a sokkal korábban keletkezett szkíta-hun hagyományainkat, egyúttal Fehér Mátyás Jenő történész tudományos munkásságát.

Ezt a két téves véleményt nem csak az ésszerűség cáfolja, hanem a Marsigli olasz gróf által másolt 12-13. századi rovásnaptár KÜSKARÁCSON szava , továbbá a Karácsony szóból eredő régi helységnevek: Karácsond, Karácsonfa, Karácsonfalva, Karácsonmező, Karácsonszállás, Karacsondfa... Kresznerics Ferenc Magyar Szótára szerint (1831) Karácsonfalva nevű falu van Máramaros, Alsó Fejér, Küküllő vármegyékben és Maros Székében is. Karácsond van Heves és Abaúj vármegyében is.

Fehér Mátyás Jenő domonkos rendi történész, később emigrációban élő író 12-13. századi inkvizíciós jegyzőkönyveket fordított le, ezek szerint őseink hitvilágában is legnagyobb ünnep a Karácsony volt, már jóval Jézus születése előtt. Karácsonykor a fiatal sólymokat a táltosok megáldották, ekkor vadásznak velük először, röptették őket, kipróbálták, összehasonlították képességeiket. Ezt nevezték Kerecseny ünnepnek, amelyet később betiltottak a táltos hittel együtt. Fehér Mátyás Jenő véleményét alátámasztja a Karácsony és a kerecsen szó összefüggése, A karácsony szó a kerecsen mély hangrendű változata. A 19. századi Czuczor-Fogarasi és a Ballagi szótárakban a karácsony szó kizárólag karácson változatban szerepel, a kerecsen szócikknél pedig találunk egy Kerecseny nevű falut is. Tehát mindkét szó használatos N-es és NY-es változatban is.

Néprajzi és történelmi könyvekben keresgélve hasonló adatra sokáig nem találtam, olyan sikeresen tüntették el a hagyományokból ősvallásunkat. De a nép emlékezete megőrizte őseit, akik évezredek távolából szólnak az őket kereső és tisztelő utódokhoz. Így rábukkantam Tarisznyás Márton néprajzkutató Gyergyó történeti néprajza című könyvében a kerecseny ünnep töredékeire, maradványaira a Ditrói madáreresztés című fejezetében. A népszokás szerint a gyerekek Karácsony előtt sok verebet fognak, majd az éjféli misén a templomban szabadon eresztik őket. Ez a szokás még 1912-ben, az új templom felszentelése idején is élt. Madármise elnevezéssel Székelyszentkirályon is fennmaradt.

Bár e szép hagyományt sikerült elsorvasztani és kerecsensólymok helyett verebek szállnak fel, teljesen elpusztítani azért mégsem lehetett, Karácsony szavunk pedig megtartja emlékét. Ezért az éjféli misén, vagy bárhol legyünk is ezekben az órákban, röptessünk fel lelkünkben sólyomként egy imát őseinkért, Magyarországért, szeretteinkért...

Első írásom a Magyar Karácsony-ról 2002. december 20.-án jelent meg a Magyar Világ nevű hetilapban. Azóta kedves ismerősünk Csernitzky Károly, akinek kislánya Csilla, rovásírás versenyeink sikeres résztvevője volt, egy újabb adattal örvendeztetett meg, bizonyítva, hogy a palócok is megőrizték ezt a hagyományt. Az idézetet Mikszáth Kálmánnak Az én pohárom című elbeszélésében olvashatjuk: "Istenem, milyen szép egy éjféli mise falun; dermedt szárnyú verebeket eresztenek ki a templomban. Lucaszéket hoznak az emberek..."

Tomory Zsuzsa is említi Karácsony c. könyvében, hogy hazánk nyugati határainál máig fennmaradt a karácsonyi kerecsenreptetés. (2004/10. oldal)

Dúcz László írta: "Ennek a szokásnak pogány, de kereszténnyé alakult változatával még ma is találkozhatunk, például Mátraverebélyen, ahol az éjféli misén karácsonykor a templomban énekesmadarakat engednek el." (Turán, 2005/júl-okt.)

Bálint Sándor tanár, néprajzkutató a pünkösdi ünnepkörnél is említ hasonló szokást: "Néhol a Szent Lelket jelképező galambokat eresztettek széjjel a templomban." (Népünk ünnepei, 1938, 2009/284)

Érdekes összefüggést találtam a következő adatok alapján szent sólymunk és Jézus születési helye között:

A kerecsensólyom latin neve: Hierofalco Cherrug. (Tolnai Világlexikona, 1929) A hier/hiero görög szó jelentése: szent, papi, vallási. Falco: sólyom, cherrug: a sólymok családján belül a kerecsen neve. Hierosolyma: a Jeruzsálem név változata (Latin-magyar szótár: Akadémia Kiadó 1970). Jeruzsálem jelentése tehát: Szent Sólyom. Jeruzsálem Palesztina fővárosa, jelentős város és erőd volt már az Ókorban, Dél-Kánaánban. Betlehem falu Jeruzsálemtől 7 kilométerre délre fekszik. (Bibliai Kislexikon, Kossuth Kiadó, 1979)

Bálint Sándor másik ősi jelképünkre, a Csodaszarvasra talált utalást egy dunántúli regösénekben, mellyel Karácsony idején járják a falvakat a regösök:

Magyar Adorján meg is rajzolta ezt a Csodafiúszarvast:

Torma Zsófia jó hírét tisztelőinek nem csak a Kárpát-medencében, de távolabbi vidékeken is sikerült elterjeszteni, így szükségessé vált egy újabb angol nyelvű kiegészítés, ez a FORDÍTÁSOK rovatban olvasható.
Megtekintés

Szakács Gábor - Oláh Árpád: Tiltott akkordok, támogatott emlékek

Ha valaki napjaink híres személyeinek több évtizedes múltját eleveníti fel, természetes, hogy az érintett már nem pontosan úgy emlékszik a történtekre. Hát még, ha 26 év távlatából teszi ezt! Szakács Gábornak - mert róla van szó - meghatározó szerencséje, hogy annak idején a kazettás magnóra vett beszélgetéseket írógéppel lejegyezte, kinyomtatta, azokat beszélgetőtársaival egyeztette, a pontosított szövegeket pedig eltette.. Megtekintés

Elsőként készült módszertani útmutató a magyar rovásírás tanításához. Készítőjének, Friedrich Klárának (1948-) eredeti foglalkozása gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus. logopédus Édesapjától tanulta a rovásírást és legalább harminc éve kutatja, oktatja. Ismereteit nem a világhálóról, hanem rovásemlékek helyszínein, továbbá múzeumokban, nagy könyvtárakban szerezte. Az Útmutatóban tanácsot ad a Sajátos nevelési igényű gyermekek rovásírás oktatásához is. Figyelemre méltó, hogy a magyar nyelv tisztelőjeként igen ritkán használ idegen szavakat. Száznál jóval több ábra, kép segíti az olvasót a tájékozódásban. Friedrich Klára arra bíztat bennünket, hogy tanuljuk és tanítsuk a rovásírást, amely magyar nyelvünkkel együtt legnagyobb művelődéstörténeti kincsünk.
Balla Gergelyné Edit tanár

Szakács Gábor, aki a Magyar Demokratának - Magyarország egyik nemzeti elkötelezettségű lapjának - volt bő két évtizedig a munkatársa, 70 év 70 írás című könyvében válogatott írásait gyűjtötte, szerkesztette egybe... Megtekintés

A történészek a viking kort 800 és 1100 közé helyezik. A vikingek normann származásúak, a szó jelentése Nordmann, azaz északi ember. A germán népcsalád skandináv törzséhez tartoznak.... 41 oldal, PDF, 6,4 Mb ... Megtekintés

From the content:
1. The Dragonboat people p. 2
2. Rurik, the Hawk p. 12
3. Vikings on the Russian throne for 720 years p. 16
5/2. Data from archaeology and history p. 22
5/3. How did Prince Álmos disappear from the history of Kiev? p. 24
5/4. Hungarian -Viking marriages p. 33
Megtekintés

Az újságírás még a bűnügyi regényeknél is izgalmasabb műfaj. Mert a valóságról, az emberek, országok, a Föld mindennapi valóságáról szól, a maga szépségében és borzalmában. A nyelv legnagyobb mesterei, művészei és bűvészei gyakran az újságírók közül kerülnek ki. Sok nagy regény alkotójának stílusa csiszolódott gyémánttá újságíró korában.

Szakács Gábor közel 45 éve műveli az újságírás műfaját, kezdetben a kommunisták által tiltott Szabad Európa Rádió Teenager Party-jában hallott rock zenei tételek, majd a történelem és a nagyobb haza (Kárpát-medence), valamint a kisebb haza (Bp. XVI. kerület) politikai, művelődéstörténeti eseményeinek hatására. Művelődéstörténetünk legfontosabb eleme a magyar rovásírás, amelynek szenvedélyes tisztelőjévé, kutatójává, terjesztőjévé vált. Kiemelendők beszélgetései is azokkal, akik tettek valamit azért, hogy az Élet szép, különleges és gazdag legyen, nem bankszámlában, hanem örök értékekben...

Sajnos az újságírás tünékeny műfaj, bármilyen igazgyöngyöt is olvasunk, egy ideig rakosgatjuk ide-oda a kivágott lapot, majd elenyészik. Ezért jó, ha könyvben összegyűjtve a cikkek tovább szolgálhatják az ismeretterjesztés ügyét.

Kovács M.

Kapható a Magyar Menedék Könyvesházban. Budapest, Márvány u. 48.

Dr. Bárdi László "azon kevesek közé tartozik, akik nem csak könyvtárak mélyén, kényelmes fotelben ülve tanulmányozzák a geográfia és a história eredményeit tartalmazó vaskos monográfiákat, hanem aki maga is terepkutatásokat végez, s felkeresi azokat a földrajzi helyszíneket, ahová manapság sem könnyű eljutni" - írja az Előszó-ban Dr. Kubassek János.

Ezt a véleményt igazolja Dr. Bárdi László harmincegy Kínában tett utazása, továbbá indiai, nepáli, mongóliai, szibériai kutatásai.

Különösen érdekes az Ősi szokások, szólások c. fejezet, amelyet a szerző így összegez: "...ezek a szokások és a belőlük kialakuló szólások kizárólag csak ott, Távol-Keleten, az ősi lovasnomád népek egykori szálláshelyén, és itt a Kárpát-medencében léteznek!"

A könyv megrendelhető a Pro Pannonia Kiadói Alapítványtól, 7621, Pécs, Váradi Antal u. 11., info@propannonia.hu

(F.K.)

Karácsony a köszönetek ideje is. Régóta tartozunk köszönettel könyveink és honlapunk szerkesztéséért, tanácsaiért, ötleteiért Barta József grafikusnak. Amikor kezünkbe kerül egy amerikai vagy angol könyv, kicsit szégyenkezve olvassuk, hogy az első oldalakon a szerző köszönetet mond a szerkesztőnek. "Megint nem köszöntük meg a könyvben Józsinak" pirulunk el és felírjuk több helyre, de aztán az új könyv izgalmai elsöprik az ilyen elhatározásokat.

Így most itt köszönjük neked Józsi, hogy könyveink egységes, de mégis egyedi, jellegzetes, szép arculatot kaptak tőled és a türelmedet, amikor már az 5. "végleges" PDF-et küldöd és még mindig kérünk valamilyen "utolsó" módosítást.

Szóval köszönjük... Ígérjük, hogy írunk még egy könyvet, csakis azért, hogy a köszönetünk könyvben is megjelenjen!

Friedrich Klára -Szakács Gábor

Megjelent a Magyarok Világszövetsége által kiadott Magyarságtudományi Füzetek sorozat 35. része. Címe: Tatárlaka, Tordos, Torma Zsófia az újabb adatok tükrében. Friedrich Klára, Madarassy Enikő és Anders Kaliff tanulmányait tartalmazza.

Friedrich Klára a 2004-ben megjelent Tatárlaka titka c. írását egészítette ki a 2006 és 2020 közötti eseményekkel és beszámol egy 2014 - ben előkerült újabb tatárlakai korongról. A Honlevél c. kiadványban 2007-ben megjelent Torma Zsófia tanulmányát felújítva olvashatjuk, kiegészítve a 2008-2020. közötti újabb adatokkal és emlékezéssel Fülöp Júlia szászvárosi helytörténészre. Felvet egy fontos kérdést is, melynek megválaszolásával régóta adós a magyar akadémiai történettudomány: Hová tűnt Torma Zsófia főműve a 2500 ábrával ?

Dr. Madarassy Enikő erdélyi születésű, Svédországban élő fizikus 2012-ben tette közzé Tanulmány Dr. Torma Zsófiáról - az első tudományos módszerrel dolgozó magyar régésznőről, aki felfedezte és elsőnek kezdte kutatni a Tordosi kultúrát című írását. Ebből olvashatók részletek, különösen fontos a Torma Zsófia Gyűjtemény sorsa az Országos Állami Levéltárban (Románia), amely többek között jegyzeteket, régészeti és természettudományi tanulmányokat, családi levelezést tartalmaz.

Dr. Anders Kaliff svéd régész, egyetemi tanár 2019-ben adott ki könyvet a magyar tudós hölgyről, Torma Zsófia és a civilizáció bölcsője - Erdély úttörő régésznője és felfedezései címmel. Ebből tartalmaz lényeges részleteket a kiadvány. Amit a Magyar Tudományos Akadémia nem tett meg, azt megtette a svéd professzor, elismerte Torma Zsófia régészeti szempontból fontos tevékenységét: "Annak ellenére, hogy Zsófia hivatalos egyetemi régészeti vagy történelmi végzettség hiányában dolgozott, mégis legmagasabb szintű régészeti szakmai tevékenységet folytatott."

A borítót Józsa Judit kerámiaszobrász Torma Zsófiáról készült alkotása díszíti.

A könyv személyesen megvásárolható 999 forintos áron a Magyarok Világszövetségében: Bp. V. ker. Semmelweis u. 1-3.
Megrendelés: mvsz@mvsz.hu

A rovásírást gyermekkoromban tanultam Édesapámtól, de a történetéről és emlékeiről annyit tudott, hogy a szkíták-hunok-avarok, tehát a magyarok elődeinek az írása volt. Így később a tanári munkám (logopédia, fejlesztő pedagógia) mellett jártam utána, nagyobb könyvtárakban, előadásokon, rovásemlékek helyszínein. Kezdetben az alapok tisztázásában sokat segítettek Sebestyén Gyula néprajztudós, Fehérné Walter Anna kiadó, szerkesztő, Forrai Sándor gyors és gépírás tanár összefoglaló könyvei.

41 oldal, PDF, 715 kb ... Megtekintés