|
|
Gyümölcséről
ismerjük meg a fát
|
|
Gyümölcséről ismerjük meg a fát Vácrátót,
Budajenő, Bajna |
Még alig ocsúdtunk fel a februári, ipolybalogi rovásfeliratos helységtábla avatásának ünnepi hangulatából, máris újabb települések kapcsolódtak a mozgalomba. A jóleső érzést az erdélyi és felvidéki rovásírásverseny sokszínűsége fokozta.
Amikor 2003. június 21-én
a Quo Vadis Székelyföld tanácskozás zárónyilatkozatában a résztvevők megfogalmazták
ajánlásukat a települési helységtáblák nevének rovásbetűs feliratával kapcsolatban,
talán maguk sem gondolták, hogy gondolataik milyen átfogó rokonszenvre találnak
a Kárpát-haza más területein.
Idén májusig Magyarországon már eddig is öt (Kunszentmiklós, Szigetszentmiklós, Göd, Pácin, Kosd) településen hirdette tábla a székelyföldi testvérkapcsolatot, ám ekkor hirtelen új lendületet vett a folyamat. Gyors egymásutánban újabb három helyszínre kapott meghívást a magyarországi szervező, a Forrai Sándor Rovásíró Kör.
Vácrátót
Április 26-án Vácrátótra látogattunk, ahol nem kis bonyodalmak után zajlott le az avatás. Szokás szerint ugyanis, minden eddigi kezdeményező képviseltetheti magát a következőn, ezzel sajátos összefogást megteremtve a települések között. Vácrátóton Baksza Pál és felsége, Zsuzsa szervezte a napot, kérte meg a területfoglalási engedélyt a polgármesteri hivataltól. Meg is kapták, ám sem a település első embere, sem a helyi hagyományőrző egyesület nem kívánt részt venni az ünnepségen. Az okokat sejteti üzenetük, hogy szeretnék, ha a táblaavatáson nem lennének szélsőséges politikai megnyilvánulások és jelképek. Minden bizonnyal az Árpádsávos zászlókra és egyes kezdeményezők politikai irányultságára céloztak, jóllehet a táblaavatásokon eddig is kizárólag a magyar törvényekkel összhangban lévő jelképek és pártok, szervezetek jelentek meg.
A békés egymás mellett élésre mi sem jellemzőbb, mint hogy Kovács József plébános úr személyében első ízben római katolikus pap is megáldotta a rovásfeliratos táblát, előtte pedig a nagymarosi 'Tatus' táltosdobolása idézte fel a régmúlt hagyományait. Ezt követően a Gárdonyi Géza Művelődési házban a kosdiak részvételével bensőséges ünnepi műsor, és Böjte Csaba alapítványának számára rendezett gyűjtés tette emlékezetessé a napot. Ettől bizony kár volt tartania a távolmaradóknak.
Kovács József plébános megáldja a rovásfeliratos táblát Baksza Pál és Szakács Gábor jelenlétében |
A kedeményező Baksza Pál és felesége, Zsuzsa |
A korábbi táblavatók egy csoportja |
Halász
Attila és László (fiú és apa), a Kunszentmiklósi Megmaradás képviselői, |
Budajenő
Május 1-én Budajenőn nem kevésbé sajátosan alakultak az események. A kezdeményező Dalos Attila és felesége Györgyi, a háború utáni kitelepítésekig sváb - ma már teljesen magyar - lakosságú községben a német nyelvű köszöntést is meghagyva, virágmintával díszített táblaavatásra hívta a majális résztvevőit. Az ünnepi hangulatot, a helybéli hagyományőrzők jelképes harci tánca, majd izgalmas íjászati bemutatója vezette be. Ezt követően vonultak át a település lakói a sportpályáról a határban felállított rovásfeliratos táblához, ahol Budai István polgármester maga is köszöntőt mondott. Az ünnepség alatt érdekes természeti jelenséget figyelhettek meg a résztvevők. A mindvégig szélcsendes, forró, szinte nyárias időjárás csak akkor változott meg, amikor Friedrich Klára a rovásírást reánk hagyományozó őseinket méltatta.
Egyik pillanatról a másikra, elsötétült az ég és olyan viharos szél támadt, hogy majd kicsavarta a zászlótartók kezéből a lobogókat. A fergeteg amilyen gyorsan érkezett, ugyanolyan sebesen távozott. Távol álljon tőlünk, hogy bármit is belemagyarázzunk a jelzés értékű változásba, de rosszat nem jelenthetett, hiszen szélvihar a jelenlévőket szétkergető záport is hozhatott volna magával, mégsem ez történt.
Balról
jobbra Dalos Attila, Szakács Gábor, Budai István, Baksza Pálné Zsuzsa,
Friedrich Klára, Dalos Attiláné Györgyi, Baksza Pál (a vácrátóti kezdeményező),
|
Dalos
Attila, |
Dalos
Máté és édeanyja, |
Balról
Dalos Attila, |
A
székely nemzeti lobogó átadása Budai Istvánnak |
Bajna
Alig egy hét múlva, május 9-én Bajna fogadta a vendégeket, ahol a Magyar Viselet Napja rendezvény keretében szemet gyönyörködtető ruházatok kápráztatták el a mintegy kétezer érdeklődőt. Az egész napos műsor részeként került sor a rovásfeliratos helységtábla avatására, amit megtisztelt jelenlétével Dr. Völner Pál, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke is. A korábban táblaállító Szigetszentmiklóst a Tölgyfa Egyesület népes küldöttsége képviselte és ajándékozta meg rovásfeliratos nyílvesszővel a bajnai kezdeményező Pallagi Tibor polgármestert, aki többedmagával, a székely nemzeti lobogót lengetve vonult végig a település főutcáján. A jelenet minden bizonnyal meghatotta a rendezvény díszvendégeit, akik a pártiumi Kalotaszegről érkeztek. A polgármesterrel közösen a Magyar Viselet Napját ötletgazdái, Reiter Szilvia és Balla Gyöngyi jó érzékkel kapcsolták össze a táblaavatással, így annak történetében az eddigi legnagyobb tömeg lehetett szemtanúja az eseménynek.
Ahhoz, hogy a most felnövekvő nemzedék hasonló szellemben gondolkozzék, elengedhetetlen feltétel a rovásírás népszerűsítése, művelőinek összeismertetése egymással. Az idei Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó részeként az erdélyi Szamosújváron több rendezvényre is sor került április 16-19-a között. Volt rovásírásverseny - erre majd kétszázan jelentkeztek -, Cserkésznap, Ismeretterjesztő Tanácskozás, valamint Cserkész Felnőttképző. Kiosztották a Csodaszarvas kitüntetéseket, amelyek első fokozatát azok kapták, akik rendszeresen közreműködtek az eddigi versenyek szervezésében, második fokozatát pedig azok, akik kutatásaikkal járultak hozzá a rovásírás népszerűsítéséhez, mint a dési Zomoráné Cseh Mária.
|
|
|
Szakács
Gábor
Arany Tarsoly 2009. június
|
|
Gyümölcséről
ismerjük meg a fát
|
|
|