Nyitólap

NYITÓLAP

Hibásak-e...

A magát írástörténészként meghatározó Varga Géza 2010 november 18-án a Tudós virtus honlapon írást tett közzé a következő címmel: Hibás rovásírásos településtáblákat helyeztek el Budapest XVI. kerületében

Véleményem szerint a cím és az írás valótlanságokat tartalmaz, amelyek alkalmasak a rovásírást nem ismerő honfitársaink előtt a példamutató XVI. kerületi kezdeményezés lejáratására. Ezért rovásírás oktatóknak és kutatóknak jól olvasható képeket küldtem a táblák feliratairól, valamint Varga Géza cikkét véleményezésre. A válaszolók mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy a feliratok NEM HIBÁSAK!

Köszönöm az itt következő oktatóknak és kutatóknak, hogy nevükkel vállalták véleményüket, azaz szerintük sem hibás a táblák felirata:

Dittler Ferenc építészmérnök, Az ősi magyar rovásírás és mai alkalmazása c. könyv szerzője - Budapest
Ifj. Forrai Márton rovásírás oktató, a Patakfalvi biblia nevű rovásemlék újrafelfedezője - Bonyhádvarasd
dr. Gáll Magor Lehel rovásírás oktató, felkészítő tanár - Székelyföld
Hegyi Károly rovásírás oktató, felkészítő tanár - Budapest
Hódos László rovásírás oktató, felkészítő tanár, Forrai Sándor 125 nagyméretű képből álló rovásírás kiállításának felújítója - Budapest
Koprivanacz Istvánné pedagógus, rovásírás oktató, felkészítő tanár - Sükösd
Kormos Krisztián egyetemi hallgató, felkészítő tanár - Kiskunhalas
Lénárth András rovásírás oktató, felkészítő tanár, a jászberényi rovástábla állítás szervezője - Jászberény
Libisch Győző rovásírás kutató, a Tanuljunk róni c. könyv, a Rovás kincsek c. Cd. és számos rovásírásról szóló cikk szerzője
dr. Mandics György matematikus, író, többek között a Rejtélyes írások és a Róvott múltunk c. írástörténeti munkák szerzője - Budapest
Pataki Ferenc rovásírás oktató, a dunavecsei rovástábla állítás egyik szervezője, a dunavecsei Álmos Fejedelem Rovó-Kör vezetője.
Rákász Mihály rovásírás oktató, felkészítő tanár, valamint az Adalékok Halászi mezőváros életéhez a 17. században c. tanulmány szerzője
Székely Péter egyetemi hallgató, szakdolgozatát rovásírás témakörben írta
Szondi Miklós rovásírás oktató, felkészítő tanár, kutató, a Történelmünkhöz magyarul c. és a Róni tanulok c. könyvek szerzője
Tiszáné Bencsik Mária fejlesztő pedagógus (szakvizsgával rendelkezik a diszlexia prevenció területén), rovásírás oktató, felkészítő tanár
Tisza András, az Írástudó című rovásírásos újság alapítója és szerkesztője, rovásírás oktató, felkészítő tanár, a számítógépes rovásírás egyik kidolgozója
Z. Urbán Aladár a Palóc Társaság elnöke, rovásírás oktató, felkészítő tanár, a felvidéki rovástábla állítások, a felvidéki rovásírás versenyek és az Örökség Népfőiskola tábor szervezője
Vetráb József Kadocsa rovásíró, Pilis-kutató, művelődéstörténeti tanulmányok szerzője
Zsigó Viktor, volt lajosmizsei polgármester, rovásírás oktató, rovástábla állítások szervezője

Köszönöm figyelmüket: Szakácsné Friedrich Klára

Tudós Virtus -> Írástörténet -> Hibás rovásírásos településtáblákat helyeztek el Budapest XVI. kerületében -> Rovó - 2010.11.18 09:34

Örülünk a szép táblának és a kerület rokonszenves döntésének. Azt azonban sajnáljuk, hogy a tábla tervezői nem ismerik eléggé a rovásírásunkat.

1. ábra. A székely írás több lehetőséget kínál az "Egy isten" mondat leírására; a legfelső változat egy mondatjel, amelyben szerepel az isten ligatúra is; ezt az isten ligatúrát írhatták volna rá az üdvözlőtáblára a népek, ha választékosan és az írásunk hagyományainak megfelelve akartak, vagy tudtak volna írni

Jelenleg mintegy 30 rovásírásos helységnévtábla van a Kárpát-medenencében. Amennyire ismerem őket, kivétel nélkül hibás a sorvezetésük. 2010 június 18-tól Budapest XVI. kerületében az Önkormányzat hivatalos településtáblái immár rovásírásos felirattal is köszöntik, illetve búcsúztatják az érkezőket és távozókat, például: "Isten hozott a XVI.kerületben, Árpádföldön!" A rokonszenves mondanivalójú táblák elhelyezéséért köszönet illeti Kovács Péter polgármestert is. Örülünk a szép táblának és a kerület helyes döntésének. Reméljük, hogy a kezdeményezés egyre több követőre talál. Azt azonban sajnáljuk, hogy a tábla tervezői nem ismerik eléggé a rovásírásunkat és nem használták ki az ünnepélyesség fokozására lehetőséget adó hieroglifáinkat sem - amelyek pedig a székely írásban és a magyar jelhasználatban éppen erre a célra alakultak ki. Akinek azonban hibás fogalmai vannak a székely írás eredetéről és szójeleiről, az csak a XVI. kerületben és másutt is láthatóhoz hasonló, hozzá nem értésről tanúskodó, hibás íráshasználatú táblákat tud készíteni. A táblán ugyanis balról jobbra lehetett volna vezetni a sorokat (jobbról balra csak rováspálcán célszerű írni), ami az értelmes íráshasználatnak és eleink - történelmi léptékkel értékelt - hagyományainak egyedül felel meg és amire a székely íráshasználatban több példa mutatkozott a finnugrizmus fellépte előtt és egyre több lesz a finnugrizmus alkonya idején. Egyesek (például a finnugrista Németh Gyula és követői) mindenáron a sémi írásokhoz szeretnék hasonlóvá tenni az írásunkat, de ennek nincs tudományos alapja s egy tudománytalan álláspontot nem kellene rögzíteni a hasonló táblák sorával. Emelte volna a felirat szépségét, ha az isten szót az egykor szokásos, virághoz hasonló isten szójellel írják - ahogyan azt többek között az énlakai unitárius templomban és másutt is tapasztaljuk. Ha az eleinknek jó volt ez a szép ligatúra, amelyet kifejezetten az isten szó rögzítésére használtak például a szkíták is, akkor nekünk is illene használnunk, legalább az ehhez hasonló ünnepélyes feliratokon.

Varga Géza írástörténész

Nyitólap

NYITÓLAP

Hibásak-e...

Oldal tetejére