Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovástábla Felvidék határán

Elterjedt a hír, hogy a Felvidéken nem lehet rovásfeliratos táblákat állítani. Hogy ez mennyire nem így van, arra az október 17-én Ipolyságon történtek az ékes cáfolatok.

A magyar-szlovák határon

Az események az egykori határátkelőhelytől (Sahy-Parassapuszta) mintegy 15 kilométerre Nyugatra kezdődtek. Z. Urbán Aladár, az idén 20. születésnapját ünneplő Felvidéki Palóc Társaság elnöke, tanár negyedszer szervezett rovásírás tanfolyamot, ezúttal Százdon (Sazdice). Valószínűleg kevesen tudják, hogy az alig 400 lakosú falút 1261 óta jelzik az írások, gótikus falfestményekkel díszített katolikus temploma is ebből az időből származik, amely mellé a XIX. században még egy másikat is építettek az evangélikusok számára.

Mivel a parányi településnek még iskolája sincs, múzeuma pedig csupán néhány látogatót képes egyszerre befogadni, a Rózsa Penzión vendégszerető házaspár tulajdonosa látta vendégül az említett tanfolyam résztvevőit.

A zászló átadása Bóna Zsolt önkormányzati képviselőnek	Mészáros Attila, Pintér Mirosláv, Kurali Csaba, Z. Urbán Aladár, Szakács Gábor, Bóna Zsolt, Orbán Dezső

Z. Urbán Aladár megnyitóbeszéde után e sorok írója ismertette a vásárúti iskola rovásíró tanáraival és a megjelent gyerekekkel a rovásírás és a felvidéki magyarság megmaradásának kapcsolatát. Ezt követőn fiatal Mészáros Attila, szintén tanár, az Ipolyság székhelyű Felvidéki Rovásíró Kör vezetője tartott bemutatót diákjaival, hogy miként oktatja ősi írásunkat. Módszere mindenképp példaértékű, hiszen tanítványainak száma néhány év alatt megsokszorozódott.

A háziúr, Kürthy Dezső már bemutatkozását is azzal kezdte, hogy figyelemfelkeltésként a témához és a magyarság igaz történetéhez kapcsolható könyveket adott körbe. Ekkor vált érthetővé, hogy miért is vállalta el a rendezvény lebonyolítását.

Ezt követően került sor a felnőttek közötti megbeszélésre, a 2010. évi felvidéki verseny terveinek egyeztetésére. A bensőséges találkozót ízletes és bőséges ebéd zárta.

Lazításra nem sok idő maradt, mivel fél óra múlva már Ipolyságon kellett lennünk, ahol a következő rovásfeliratos táblát avattuk. Jelentősége óriási, hiszen az eddigi felvidéki kistelepülések mellett ez az első város, ráadásul a volt határátkelőhely, ahol napjainkban is jelentős a közúti forgalom és igen sokan szembesülnek a határtól talán 300 méterre lévő táblával.

A helybeli táblaavatás ötlete Kurali Csabától származott - leánya lelkes rovásíró és a versenyek résztvevője -, készítője pedig Pintér Miroslav. A javaslatot a már említett Mészáros Attila karolta fel és bár nem minden gond nélkül, végül sikerült rávenni az önkormányzatot az engedélyeztetésre, egyik képviselője, Bóna Zsolt, valamint Orbán Dezső mérnök meg is jelent az avatáson a város részéről.

Bár a szemerkélő eső és a hűvös időjárás nem vonzott túl sok érdeklődőt, ennek ellenére minden úgy zajlott - a táblaavatások történetének rövid ismertetése, a Székely Nemzeti Tanács üzenetének felolvasása, a Hegyi Károllyal közös éneklés, a székely lobogó átadása Mészáros Attilának és Bóna Zsoltnak, a Magyar és Székely Himnuszok -, mintha több százan lettünk volna. A rendezvényt a szlovák hatóságok nem zavarták meg és ezzel bebizonyosodott, hogy a felvidéki tiltás - egyelőre - kacsának bizonyult.

Szakács Gábor tanít	Mészáros Attila tanítványaival

Ennél sokkal nagyobb gondot jelent, hogy bizonyos személyek olykor már a felvidéki sajtóban is úgy beszélnek a rovásírásról, hogy sem a felvidéki versenyek és táblaállítások kezdeményezőjét, Z.Urbán Aladárt, sem a rovásírás megújítóját, Forrai Sándort nem említik. A példaértékű elődök, kortársak nevesítése nélkül ezek az emberek úgy tesznek, mintha maguk jöttek volna rá valamire. Pedig dehogy. Ez a szemlélet egyébként egyre gyakrabban tapasztalható a forrás megjelölése nélkül megjelentetett cikkekben. És itt már nem csak "más tollával ékeskedik valaki", hanem a forráshiányos írásokkal a legnagyobb butaságokat is el lehet sütni a tájékozatlan olvasók körében.

Kürthy Dezső	Hegyi Károly a tanácskozáson

A százdi tanfolyam résztvevőit nem ilyen fából faragták és joggal vehették át Z.Urbán Aladártól az általa fogalmazott rovásbetűs Emléklapot, amelyen mindketten köszönetet mondtunk minden egyes személynek, hogy "részt vett a Felvidéki Rovásírók 4. tanfolyamán és hitet tett a magyar rovásírás megismerése és terjesztése mellett".

Szakács Gábor
Arany Tarsoly 2009 november/december

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovástábla Felvidék határán

Oldal tetejére