Lesz folytatás...
|
|
|
Lesz folytatás...
|
|
|
Lesz folytatás... |
Mondják, a rovásírás olyan, mint a kerékpározás: aki egyszer megtanulta, még ha nem is foglalkozik vele mindennap, nem felejti el. Összeállításunkban arra kerestük a választ, hogy a gyermekkorban elsajátított tudásból mi marad meg a tanulókban, milyen hatással van későbbi életükre.
A világ nemzetei, népei
szívesen büszkélkednek azzal, legyen sport, űrkutatás, felfedezés, találmány,
amivel másokat megelőzhetnek. Bár a magyarság sem szégyenkezhet emberiséget
gazdagító találmányainak száma miatt, egy olyan területen mindenképpen első,
amely nélkül elképzelhetetlen volt az emberiség fejlődése: ez a székely-magyar
rovásírás. Bár eredetét sokan, sokféleképp magyarázzák, kötik különféle népekhez,
egy azonban biztos és bizonyított: az ősi ábécével a magyar nyelv minden hangja
lejegyezhető, míg a latin betűs írás átvételekor 13 hangra nem volt és ma sincs
latin betűs jel. (TY, GY, NY, J, LY, SZ, ZS, CS, K, Á, É, Ö, Ű)
Oldalakat töltene meg azon
tudósok, egyházi személyek felsorolása, akik az évszázadok során jelentősen
hozzájárultak a rovásírás megőrzéséhez, megismertetéshez. Thelegdi Jánost azért
emeljük ki közülük, mert jelenlegi tudásunk szerint elsőként ő írt tankönyvet,
1598-ban a "Rudimenta, Priscae hunnorum linguae...", azaz A
hunok régi nyelvének elemei... című kis kiadványt, melyben bemutatta ezen
írás ábécéjét, nyelvtani szabályait. Hasonlóképen jelentős személy volt Forrai
Sándor tanár, református presbiter, aki az ősi emlékek nyomán összeállította
a ma is használható ábécét. A róla elnevezett Forrai Sándor Rovásíró Kör 2000-2011-ig
évente szervezte a Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozókat,
amelyeken úgy Magyarország, mint az elszakított területek általános és középiskolás
diákjai adtak számot szaktudásukról. A tanulmányi verseny jelentőségét mi sem
bizonyítja jobban, minthogy fővédnöki tisztét 2011-ben dr. Hoffmann Rózsa, akkori
meghatározással oktatásért felelős államtitkár vállalta el.
A Forrai Sándor Rovásíró Kör alapítóiként e sorok írói mozgalmat indítottak, melynek nyomán Kárpát-haza szerte elismert tudósok, szaktekintélyek álltak a névadó és az általa végzett íráskutatás mellé. Ennek eredményeként 2013. március 23-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Magyar Örökség és Európa Egyesület Bírálóbizottsága immáron posztumusz Magyar Örökség Díjjal tüntette ki Forrai Sándor munkásságát. Ennek is köszönhetően ugyanezen év szeptemberétől a Nemzeti Alaptanterv Hon- és Népismeret tantárgyának keretén belül oktatható lett a rovásírás.
Hogy nem múló lelkesedésről van szó, arról néhány, az említett versenyeken részt vevő egykori tanuló, valamint a lebonyolításban segédkező felnőtt és tanár nyilatkozott. Mindannyian hangoztatták, hogy akár használják napi gyakorisággal, akár nem, a tanultak bennük élnek és néhány órás gyakorlás után előhívhatók tudásukból.
A szegedi egyetemista, Kormos Krisztián 15 éves kora óta, immáron 11 éve rovásírást használ saját célra készült tanórai jegyzete, fordítás kézirata, bevásárló lista, esetleg vizsgatétel kidolgozása esetén. Első és legfontosabb tapasztalata, hogy tökéletesen funkcionális írásról van szó, amely ötvözi a hagyományos és Forrai Sándor modernizálta betűsort. Minden adandó alkalommal az úgynevezett összerovást, az ómagyar írás egyik rövidítési lehetőségét használja.
1. kép:
Kormos Krisztián
- Két észrevételem, hogy
a magánhangzó-ugratás, azaz kihagyás, és összerovás a tollal való kézírást is
rendkívül gyorssá és kényelmessé teszi. Személyes véleményem, hogy a rovásírás
igazi egyediségét ezek adják, a napi használat pedig megmutatta, hogy valóban
így a leghatékonyabb és a végeredmény folyékonyan olvasható - hangsúlyozza
Krisztián.
Idegen betűk, Q, X, Y, W,
átírását is meg kellett oldania, jóllehet ezek az akadémiai helyesírási szabályok
szerint sem részei a magyar ábécének. Bár vannak irányzatok, amelyek új rovásbetűk
bevezetésével próbálkoznak, de ezt nem tartotta követendőnek. Helyette kiejtés
szerinti szöveg alá írt alsó indexekkel teszi egyértelművé az olvasatot. Ez
azt mutatja, hogy ésszel és alkotókészséggel a rovásírás nem szorul új betűkre.
Néha "mozgalom" formában is kötődik a rováshoz.
- Létrehoztam egy rovásírás-szövegvivő rendszert, amelyen bármely számítógépes szövegmezőbe - például szövegszerkesztőbe, böngészőbe - be lehet gépelni rovásszöveget és azt elküldeni, vagy szerkeszteni, olvasásához csak a megfelelő betűkészlettel kell rendelkezni. Gépeléskor így további billentyűleütések nélkül automatikusan vagy a felhasználó igényei szerint összerovódhatnak a betűk. A betűalakok betűtípusonként különbözhetnek, rovásbotok központozási jelei is elérhetők - sorolja szakmai tapasztalatait az egyetemista. Ezt egy számítógépes linken a "Kormos Bácsi - Rovásírás" elnevezésű youtube videóról bárki letöltheti, ahol saját operációs rendszeréhez megfelelő leírást talál hozzá. A betűtípusok várhatóan bővülni fognak, hiszen a rovásírás pontosan azt nyújtja, amit egy írásnak kell, és évtizedes tapasztalata alapján mindennapos használatra is tökéletesen alkalmas, továbbá számítástechnikai használat is megoldható. Krisztián ezt annál is szükségesebbnek tartja elmondani, mert éppen ebben kételkednek legtöbben.
A budapesti főiskolás Fábián
Evelynnek először az említett Forrai Sándor Rovásíró Kör, valamint édesanyja
segített az elsajátításban. Elmondása szerint igen könnyen ment, és ezzel olyan
tudás "birtokosa" lett, amely nagyon régre nyúlik vissza, ezért a
rovásíróknak magyarként kell őrizniük és továbbadniuk.
- Kezdetben versenyzőként
vettem részt a műveltségi találkozókon, majd mind a mai napig, mint értékelő
bizottsági tag. Abban az időszakban rendszeresen és tudatosan gyakoroltam ősi
írásunkat, mostanában már akaratlanul is. Szinte nincs olyan pillanat, hogy
ne lenne téma egy társaságban, hogy tanítsak. Először arra kérnek, hogy a nevüket
írjam le, vagy csak egy-egy általuk mondott szót, amit szeretnének rovásírással
látni. A főiskolán is alkalmazom a rovásírást, hisz vannak gondolatok, amelyekről
nem szeretném, hogy mások viszont lássák a füzetemben. Így válik "titkosírássá"
- meséli a folyamatot Evelyn.
Volt kitől tanulnia, festő
édesanyja már sok ősi írásos emlékeket elevenített meg a vásznon, több alkalommal
volt kiállítása is. Legutóbb a Hild József Általános Iskola 55 éves évfordulójára
készítettek közösen tablót Evelynnel, amelyre az intézmény nevét is így írták.
2. kép: Stengel Ágnes és Fábián Evelyn versenyfeladatot javít
A budapesti Stengel
Ágnes szülőként, gyermekeivel együtt sajátította el az ómagyar írást.
Örömmel és büszkeséggel töltötte el, hogy ismeri, mert őseinkhez erős, gyökereivel
kötő kapocsnak érezte.
- Éveken keresztül segítettem
a Kárpát-medencei Rovásírás Versenyeken a dolgozatok javításában. Csak egyszer
kellett megtanulnom, majd elég volt csupán egy kicsit felfrissíteni a már megszerzett
tudást, és egy-két oldalnyi rovásírásos szöveg átnézése után újra kellő folyamatossággal
tudtam olvasni. Egy kicsit olyan ez, mint a biciklizés és az úszás, nem lehet
teljesen elfelejteni - eleveníti fel a történteket az édesanya.
Leánya, Pápai Enikő
második általánosba járt, amikor elkezdte róni az ősi betűket. Ennek már tíz
esztendeje, ami azóta rengeteg élménnyel gazdagította. Elsajátítása után azonnal
részt vett a Kárpát-medencei Rovásírás Versenyen és korcsoportjában mindjárt
második helyezéstért el, de utána is sikeresen szerepelt.
- Óriási sikerélményt
jelentett, hogy az addig számomra ismeretlen betűket ilyen gyorsan folyékonyan
tudtam írni és olvasni. Az iskolában több osztálytársamnak is megtanítottam
leírni a nevüket. Bár nem használom rendszeresen, ahogy a latin betűs írást
sem felejtem el, a rovás betűk is teljesen rögződnek. Akár álmomból felkeltve
is le tudnék írni bármit és valószínűleg ez már így marad. Büszkeséggel tölt
el, hogy megtanultam rovásírni, hiszen ha egy társaságban szóba kerül, sokan
kíváncsiskodva kérdeznek róla, én pedig örömmel válaszolok nekik és bíztatom
őket megtanulására. Szerintem egyáltalán nem bonyolultak az írásjelek, napok
alatt bárki számára könnyen elsajátíthatóak - emlékezik Enikő.
3. kép: Pápai Enikő botra ró
Perpauer Attila tanár a
Délvidéken. Tapasztalatai szerint a rovásírás fejleszti a tanulók figyelmét
és összpontosítását. Noha a csoport tagjai különböző korosztályokhoz tartoznak,
a felkészítés folyamán a generációk közötti különbségek elmosódnak. A rovásírás
történetének feldolgozása során erősödik a magyarságtudat, később pedig fel
tudják használni iskolai tanulmányaik során a foglalkozásokon tanultakat. Iskolájukban
már több mint tíz éve foglalkoznak rovásírással és a tanulóktól érkező visszajelzések
nagyon kedvezőek.
Locki Barbara, a délvidéki
Zenta Stevan Sremac Általános Iskolájának történelem szakos tanára örömmel fogadta
a rovásírásról szóló cikk gondolatát.
- Jóllehet tanításával én foglalkozom, tanítványaim egy kis gyakorlás után rendre túlszárnyalnak. Szeretik tanulni, mert tudják, hogy fontos hagyomány, de egyben izgalmas is, mert van benne valami, ami kis közösségüket összeköti és egy kicsit titkos is. Aki egyszer megtanulta, teljesen soha nem felejti el. Voltak tanulóim, akik maguk is tanítottak, majd középiskolába kerülve egymást buzdítva, felkészítő tanár nélkül is szorgalmasan készültek versenyekre, jó eredményeket értek el - számol be élményeiről a tanárnő.
A Stuttgartban élő Ferenczy-Vass Evelyn a 2010-es budapesti, valamint a 2011-es pécsi rovásírás verseny döntőjén vett részt. Előtte és azóta is többnyire a cserkészetben használja a rovásírást az akadályversenyeken vagy, ha őrsének tanítja.
4. kép:
Ferenczy-Vass Evelyn
- Erdélyi, csonka magyarországi
barangolásaim során, ha egy rovásbetűs emléktábla elé kerülök, természetesen
előnyben vagyok a társaság zömével szemben, mert valamennyien arra várnak, hogy
én olvassam el nekik. Nálunk, Stuttgartban, amikor a Magyar Kultúra Intézetébe
előadókat hívnak és kiteszik a vendégkönyvet, hogy a hallgatóság oda írja az
előadáshoz fűződő megjegyzéseit, én már csak megszokásból is rovással írok bele.
Továbbá születésnapi üdvözleteket teszek evvel különlegessé, még akkor is, ha
tudom, hogy a címzett nem ismeri a betűket, mert bízom abban, hogy ha érdekli,
úgyis utánanéz. Ha végül megérti a leírt szöveget, máris van komoly beszélgetési
témánk - számol be tapasztalatairól a stuttgarti rovásíró.
A megszólalásokból kitűnik, hogy a tanulók szülei, tanárai jó munkát végeztek. Ettől kezdve a hivatalos oktatáspolitikán múlik, hogy az egész magyarságot erősítse az az ősi írásműveltségünkön alapuló, magabiztos nemzettudat, amelytől e nép jövője függ.
Lesz folytatás! Erről tanúskodik a Fodor Éva tanárnő által vezetett magyarkanizsai rovásíró szakkör népes csapata is.
5. kép: A magyarkanizsai rovásíró szakkör tagjai
Forrai Sándor A magyar nemzettudat tízparancsolata című gondolatsorának 9. pontjában írja:
"Becsüld
meg ősi magyar rovásírásunkat,
mert népünk olyan ősi kulturális öröksége,
amely ma már egyetlen európai népnek sincs.
Tudd meg, hogy mai latin nagybetűs írásunknak is
egyik alapja a székely-magyar rovásírás."
Friedrich Klára - Szakács Gábor
Fényképek: Bujtás
Zsuzsa, Ferenczy-Vass Éva, Fodor Éva, Frankó Orsolya
 |
|
Lesz folytatás...
|
|
|