Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovásírás a Magyar Kultúra Napján

Az úttörők helyzete mindig nehéz, hiszen nem tudható, hogy kezdeményezésük milyen fogadtatásra talál. Ez a bizonytalanság jellemezte annak idején az első Kárpát-medencei Rovásírásversenyeket, a székelyföldi minta nyomán a magyarországi rovásfeliratos helységtáblák kihelyezését és idén január 22-én az első - iskolai - Magyar Kultúra Napja rendezvényt, amelynek középpontjába a rovásírást helyezték a szervezők. Csabai Mária, Károlyi Mariann és Mitter Zsolt, a Budapest XIV. kerületében lévő zuglói, Pappné Tóth Edit Igazgatónő által vezetett Széchenyi István Általános Iskola dolgozói, egyben a rendezvény szervezői számára mégsem a rovásírás felkarolása jelentette az újdonságot, hiszen ősi írásműveltségünkkel már korábban is foglalkoztak ők maguk és az intézmény tanulói, hanem annak kiemelt szerepe. Ennek megerősítéséhez a rendezvény védnökéül a Forrai Sándor Rovásíró Kört kérték fel, jelmondatul pedig Forrai tanár úr tízparancsolatából vettek idézetet: "Becsüld meg ősi magyar rovásírásunkat, mely népünknek olyan ősi kultúra öröksége, amely ma már egyetlen más európai népnek nincs!"

Szakács Gábor megnyitja a rovásírás kiállítást

A napirendet kétfelé bontották. Az iskola tanulóinak műsorát és Szersén Gyula szavalatát követően az iskolában majd két évtizede alakult irodalmi önképzőkör tagjai közül nyolcan a hagyományokhoz híven az "örökös tagságot" nyerték el, ezúttal az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára írt Ne lépj a fűre! című színdarabjukban nyújtott színészi teljesítményükért. A kitüntetéseket az értékelőbizottság elnöke, Szersén Gyula színművész adta át.

Ettől kezdve már a rovásírásé lett a főszerep. Először a vendégként jelenlévő Fábián Evelyn Vivien, az Eötvös Gimnázium tanulója, a Kárpát-medencei rovásírásverseny helyezettjeként, 13 éves korában írt versét szavalta el egy tanuló, majd Friedrich Klára, az iskolai rovásírásverseny értékelő bizottságának elnöke szólott mindennapi nyelvrontásunkról. Ennek példái között kiemelte, hogy Széchényi István korában még nem használták mai értelemben a kultúra szót, de ha már a köznyelvben eluralkodott, akkor legalább tegyük mellé a tartalmában lényegesen többet jelentő műveltség kifejezést is. Az 1862-ben kiadott, Czuczor Gergely és Fogarasi János által írt Magyar nyelv szótárában, valamint az 1873-as Ballagi Mór féle Magyar nyelv teljes szótárában még nem találkozunk a latin eredetű kultúra szóval, hanem a magyar "műveltség"-et használják. Alig telt el azonban száz év és a Magyar nyelv értelmező szótárának egyharmada idegen szavak térhódítását tükrözi. Ellentmondásos, hogy ennek a szép ünnepnek az elnevezése, amelynek célja a magyar műveltség dícsőítése lenne, idegen szót hordoz. Országunk akadémikusainak, vezetőinek, tudósainak többet kéne forgatni Dr. Molnos Angéla nyelvésztanár nagyszerű művét, a Magyarító könyvecskét, amelyben minden idegen szóra több, magyar nyelvünk gazdagságát bízonyító kifejezést találunk.

Így talán már érthetőbb, hogy a szervezők miért is a Nemzeti Kultúránk és Nemzeti Műveltségünk Legjobb Ismerője 2008 vándordíjat adtak át az iskolai verseny győztesének, a 3.b osztályos Vadon Bernadettnek (2. Csiszár Angéla 7-es, 3. Lelik Réka és Demeter Ádám 3. b osztályos tanulók), aki egy éven át büszkélkedhet a kultúra és a nemzet feltámadását ábrázoló múzeumi másolatú óntállal amelyre nevét is rávésték.

Ezt követően Szakács Gábor, a Kör elnöke nyitotta meg Forrai Sándor 1975-ben készített rovásírás vándorkiállításának Hódos László által felújított 25 képből álló bemutatóját. Az iskola ebben is példamutató, hiszen a felújítást követő tárlat után (Magyarok Háza 2007. szeptember-október) elsőként vállalta fel ennek az alapműnek a népszerűsítését. Szakács Gábor hangsúlyozta Forrai Sándornak a rovás és a latin ábécé összhangba hozása terén nyújtott elévülhetetlen érdemeit, a még fellelhető emlékek összegyűjtésének fontosságát, hiszen ezek minden kétkedő számára ősi írásműveltségünk megdönthetetlen bizonyítékául szolgálnak. Kiemelte a rovásírásversenyek jelentőségét - amelyen az iskolát a verseny győztesei képviselik majd -, és amelyek egyesíthetik a trianoni döntés által szétszabdalt történelmi haza tanulóifjúságát.

Fábián Evelyn Vivien és a harmadikos Vadon Bernadett
"Nemzeti Kultúránk és Nemzeti Műveltségünk Legjobb Ismerője 2008"

Forrai Sándor táblaképei mellett helyett kapott a kiállítás keretében a rovásírás rövid történeti áttekintése, legjelentősebb képviselőinek és néhány emlékének - többek között a 8000 éves tatárlakai korong, az 1300 éves nagyszentmiklósi kincs és a vele egyidős szarvasi csont tűtartó, a 700 éves pécsi címerpajzs és a vargyasi keresztelőmedence - bemutatása. Nem kevésbé volt látványos a falakat díszítő és az iskola egykori tanulói által latin betűről rovásra átírt történelmi szövegek együttese, II. Rákóczi Ferenc képe, aki maga is használta ezt az írásfajtát.

A rovásírás biztosan halad azon az úton, hogy az éppen ügyeletes kulturális (?) kormányzat politikájától függetlenül beépüljön az oktatásába. Ehhez nyújtott felejthetetlen adalékot a zuglói Széchényi Ferenc Általános iskola, amelynek példája aligha egyedi esetként vonul majd be a történelembe.

Tudósítónktól
Kép: Fábián Artemis

Aranytarsoly 2008 február

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovásírás a Magyar Kultúra Napján

Oldal tetejére