Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Nyílt levél dr. Kásler Miklóshoz

Tisztelt Dr. Kásler Miklós Miniszter Úr!

Szakácsné Friedrich Klára nyugdíjas tanár vagyok. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Önnek, Kormányunknak és az egészségügy dolgozóinak azokért az intézkedésekért, amelyekkel a lakosságot óvják és elviselhetővé teszik a járvány miatt kialakult helyzetet. Tisztában vagyok azzal, hogy az ország egészségügyi és gazdasági helyzetéből adódó feladatok, továbbá az emberek munkahelyének megőrzése a legfontosabbak.

Szeretném azonban felhívni figyelmét és eszmei támogatását kérni két ügyben, melyek szintén a járvány miatt kialakult helyzet vesztesei közé tartoznak. Történelmi tudatunkhoz, nemzettudatunkhoz, művelődéstörténetünkhöz tartozó dolgokról van szó.

Az egyik a 100 éve történt kegyetlen trianoni diktátumra való figyelem felhívás. Rendezvények, megemlékezések maradnak el és ezek 2021-ben ugyanazzal a hatásfokkal már nem pótolhatók. Az idei megemlékezésekkel, ismertetésekkel meg lehetett volna érinteni olyanokat is, aki, eddig talán közömbösek voltak, mert nem ismerték alaposabban az eseményeket. Ezért az a kérésem, javaslatom, hogy a távoktatásban kapjon kiemelt hangsúlyt az egész magyarságot 1920-ban ért tragikus veszteség ismertetése. Akár rajz, vagy novella pályázatokat, világhálós kutatómunkát lehetne hirdetni a gyermekek számára, a nyári időszakra is.

A másik nagy vesztes a székely-magyar rovásírás. Versenyek maradnak el, amelyekre egy év óta készültek a gyerekek és oktatóik. Ezeknek a versenyeknek az előzményeit Szakács Gábor újságíró, rovásírás oktató, kutató, a Magyar Demokrata hetilap munkatársa teremtette meg, aki tizenkét, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rovásírás versenyt szervezett az általános és középiskolás korosztálynak 2000 és 2011 között.

Sajnos sem a 2012-es, sem a 2020-as tantervbe nem került be a rovásírás, mely legnagyobb művelődéstörténeti értékeink közé tartozik, bár hála Istennek a 2020-as NAT több nemzettudatot építő elemet tartalmaz, mint a 2012-es. 2018 -ban a CITIZENGO segítségével 3700 körüli támogató aláírást juttattunk el az Emberi Erőforrások Minisztériumába a tantervbe kerülés érdekében.

Most a távoktatásba be lehetne emelni a rovásírást. Szakkör szervezői, rovásírás oktatói tevékenységem alapján tankönyvet készítettem (benne szakköri ötlettárral), ez évek óta ingyen letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból. Címe: Új rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár. Elérhető: http://mek.oszk.hu/02800/02851/02851.pdf

Tankönyvem néhány feladata kapcsolódik a trianoni diktátumhoz is, rovásírással tartalmazza az elcsatolt települések egy részének nevét. Az idén a járvány miatt meghiúsult verseny feladatait is ebben a témában készítettem el. Tankönyvemet Ön egyébként ismeri, mert 2018. okt. 19-én kelt 49606-2/2018/KARPATHAT iktatószámú levelében elismerően nyilatkozott róla.

Honlapunk ( www.rovasirasforrai.hu ) ROVÁSÍRÁS rovatában Módszertani útmutató, a rovásírás hiteles emlékeinek bemutatása is található, a FÉNYKÉPTÁR rovatban pedig több mint 500 fénykép ebben a tárgykörben.

Rovásírás tankönyvet Szondi Miklós solti tanár, rovásírás oktató, kutató, szakkör szervező is készített, Tanuljunk róni címmel.

A tananyag tehát készen áll, a rovásírás könnyen, gyorsan megtanulható, minden korosztály szereti használni, többen nyugdíjas korukban tanulták meg, pl. Egerszegi Krisztina világbajnok úszónőnk Édesanyja, aki az egész János vitézt leírta rovásírással két füzetbe. A 80 év körüli, Kanadában élő Kovács Ilonka pedig a calgary-i magyaroknak szervezett sikeres rovásírás szakkört.

A székely - magyar rovásírás az írásrendszerek nemzetközi szabványába, a Unicode-ba is bekerült. Mint minden írás, a rovásírás is kézzel írva fejti ki legjobban fejlesztő hatását. A távoktatásnál a kézzel írt szöveget szkennelve lehet továbbítani. Tisza András rovásírás oktató kidolgozta a számítógépes módszert is, szükség esetén tud ebben tanácsot adni.

Amennyiben a távoktatási feladatok közé már nem lehet beemelni, kérem, hogy ajánlja a nyári, szabadidős feladatokhoz.

Fontos az idegen szavak kerülését is szorgalmazni, hogy meg tudjuk őrizni csodálatos gazdagságú magyar nyelvünket.

Kérem a Miniszter Urat, támogassa és továbbítsa kérésemet a távoktatás szervezőinek, hogy ne csak testben, lélekben, tudásban, hanem nemzettudatban, nemzeti büszkeségben is megerősödve kerüljünk ki nehéz helyzetünkből. Mert a székely - magyar rovásírás anyanyelvünkkel együtt olyan művelődéstörténeti kincs, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Köszönettel, tisztelettel:
Szakácsné Friedrich Klára, nyugdíjas tanár, rovásírás oktató, kutató www.rovasirasforrai.hu

2020. március 30.

A Himnusz első szakasza rovásírással:

Szakácsné Friedrich Klára Asszony részére

Tisztelt Szakácsné Friedrich Klára Asszony!

Köszönettel vettük Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr részére küldött levelét és külön köszönjük támogató szavait. Felvetéseivel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A fiatalok szemléletformálása és tudásának kiszélesítése számunkra is fontos feladat. Azt viszont be kell látnunk, hogy jelen helyzetben kizárólagosan elsődleges közös feladatunk a koronavírus járvány legyőzése. A trianoni szerződés 100 éves évfordulójáról ebben a helyzetben valóban nem tudunk olyan módom megemlékezni, ahogyan elképzeltük. Azonban úgy gondoljuk, hogy a média és a digitális oktatás segítségével ezt bizonyos fokig áthidalhatjuk, valamint meggyőződésünk, hogy esetleges későbbi időpontokban tartandó megemlékezések eljutnak majd gyermekeinkhez is. Fontosnak tartjuk megemlíteni azt is, hogy az általános iskola 7., a középiskolák 11. évfolyamán a kerettanterveknek megfelelően a pedagógusok részletesen foglalkoznak az első világháború történetével, magyarországi vonatkozásaival, a trianoni békediktátum tartalmával és következményeivel.

A székely-magyar rovásírás valóban jelentős művelődéstörténeti értékünk, azonban nem tervezzük bevezetni a Nemzeti alaptantervbe mindenki számára kötelezően. Álláspontunk szerint tanórán kívüli, szabadidős foglalkozások keretében van lehetőség tanár számára a rovásírás rejtelmeivel megismertetni az érdeklődő tanulókat.

Végül köszönöm a köznevelés ügye iránti elhivatottságát, jobbító szándékú javaslatait.

Kisfaludy László helyettes államtitkár

Budapest, 2020. április 9.

Tisztelt Kisfaludy László helyettes államtitkár Úr!

Köszönöm Önnek és Dr. Kásler Miklós Miniszter Úrnak, hogy ebben a nehéz, járványos helyzetben is választ kaptam levelemre. Elnézést, hogy most erre ismét írok, de 72 évesen nem tudom lesz-e még lehetőségem, hogy olyanokhoz szóljak a székely-magyar rovásírás ügyében, akik döntéshelyzetben vannak.

Levelének azzal a részletével kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni, hogy a székely-magyar rovásírást "nem tervezik bevezetni a Nemzeti alaptantervbe mindenki számára kötelezően".

1. Meg lehetne-e tudni, kik azok, akik nem tervezik?

2. Akik nem tervezik, milyen érveket hoztak fel a tantervbe bevezetés ellen?

3. Akik nem tervezik, mennyire szakértői a rovásírásnak, pl. ismerik-e történetét, felismernek-e képről 15 hiteles rovásemléket? (Ez utóbbi rovásírás versenyeink egyik, középiskolások számára készült feladata. A felső tagozatosaknak 10, az alsó tagozatosaknak 5 rovásemléket kell képről felismerniük.)

4. Volt-e vita erről és ha igen, voltak-e, akik a tantervbe való bevezetés mellé álltak és meg lehet-e tudni név szerint, hogy kik voltak ők?

5. Volt-e bármilyen mértékű vélemény kutatás a tanárok és diákok között?

Kérem, kérdéseimet ne vegye valamiféle kormány ellenes piszkálódásnak. Férjemmel, Szakács Gáborral együtt kormánypártiak vagyunk (Fidesz-KDNP), és nem csak mostantól, amikor jól megy a szekér. Férjem 22 éve a Magyar Demokrata hetilap újságírója és olyan években is Orbán Viktort kérte fel versenyeink fővédnökének, amikor már nem volt miniszterelnök, pl. 2002. május 30-án írt levelében. 2011-ben Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár volt az egész Kárpát-medencére kiterjedő rovásírás versenyünk fővédnöke.

Még egy dologra szeretném felhívni tisztelt figyelmét, ez pedig az úgynevezett "klerikális reakciósok" ügye. Bizony ez is szorosan összefügg az oktatásüggyel és a művelődéstörténettel. Ez egy teljesen rendezetlen és feltáratlan, sőt elhallgatott ügy. Még ha ez nem is Önre tartozik személyesen, de mint helyettes államtitkár, bizonyára tudja, mely hivatal foglalkozhatna ezzel.

A véleményemet azért szokták a magas hivatalok lesöpörni az asztalról, mert csak gyógypedagógus vagyok, tudományos fokozatok nélkül. Én is egy "klerikális reakciós" vagyok ugyanis. Háromszor jelentkeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, de nem vettek fel, mert katolikus kántortanító volt nagyapám, dédnagyapám, hittanra jártam, templomba jártunk... kis ezüst kereszt volt a nyakamban, amelyet később, amikor már tanítottam, a kommunista iskolaigazgató levetetett a nyakamból, az iskolában nem hordhattam. Vajon mit szólnának a mostani liberális, kockásinges, tüntető tanárok, ha ilyen történne velük?
Szóval szinte az egész értelmiség lecserélése történt meg a keresztény fiatalok kitiltásával és helyettük többségében szakérettségis, ateista kommunistákkal töltötték meg az egyetemeket. És most ezek dilettánsoznak... Ahogyan Dr. Veres Péter néprajzkutató írja egy hozzászólásában: "Szégyenszemre a Magyar Tudományos Akadémián továbbra is Aczél által kinevezett mamelukok, semmilyen idegen nyelvet nem tudó akadémikusok, volt munkásőrök és azok fiai dirigálnak. Ezek enyhén szólva pimasz módon permanensen elnyomják a kreativitást, ahol csak lehet, üldözik a tehetségeket..." (Pestisrácok.hu, 2019. 10. 14.)

Tehát jó lenne, ha a Fidesz-KDNP kormány - amely már eddig is igyekezett a kommunista bűnöket a kommunisták helyett helyrehozni - legalább egy átfogó tanulmány készítésével megismertetné az utókort azzal, mekkora szellemi veszteség érte az országot a "klerikális reakciósok" üldözésével, a személyes tragédiákról, sérelmekről nem is beszélve.

Elnézést a hosszú levélért, de a trianoni igazságtalanság, a "klerikális reakciósok" feldolgozatlan ügye, tehát a bűnösök megnevezésének hiánya, továbbá a székely-magyar rovásírás hiánya a tantervből: be nem gyógyuló sebek.

Nagyon örült a magyarság 2018-ban Dr. Kásler Miklós professzor Úr és munkatársai rendkívül jelentős eredményének a finnugor rokonsággal kapcsolatban. Sajnos úgy látszik a székely-magyar rovásírás ügyében egyelőre nem következhet be hasonló előrelépés.

A rovásírás iskolákban való tanítását már 422 évvel ezelőtt, 1598-ban felvetette egy későbbi katolikus főpap, Thelegdi János. Ehhez írt is egy kis tankönyvet. Ezt a művet Baranyai Decsi János, a Marosvásárhelyi Református Főiskola tudós tanára ezekkel a szavakkal ajánlotta:

"...Ezen betűket bárki igen rövid idő alatt, igen könnyen... megtanulhatja. Miért is ezen betűket nemcsak arra tartom érdemesnek, hogy minden iskolában tanítsák és a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is, hogy minden rendű honfitársunk, gyermekek, öregek, asszonyok, nemesek és parasztok, egy szóval mindazok, akik azt akarják, hogy magyarnak neveztessenek, tanulják meg."

Ennek alapján sajnálatosan úgy tűnik, hogy a jelenlegi magyar oktatásügy még a 422 évvel ezelőtti helyzetnél is elmaradottabb állapotban van a nemzettudatra nevelés szempontjából.

Még két honlapot ajánlok figyelmükbe:

Szondi Miklós solti tanárét: www.magyarrovas.hu

Patassy Sándor dunaszerdahelyi tanárét: http://www.felvidekirovok.hu/

Tisztelettel várom kérdéseimre a választ és jó egészséget kívánok:

Szakácsné Friedrich Klára

Bp. 2020. 04. 16.

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Nyílt levél dr. Kásler Miklóshoz

Oldal tetejére