Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

A Patakfalvi Bibliáról röviden

Írta: ifj. Forrai Márton

1776 - Lipcse - Károlyi Gáspár fordítása

Szent Biblia az-az: Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Irás. Magyar nyelvre fordittatott Károli Gáspár által. A Basileai editio szerént ezen új formában szórúl szóra ki-botsáttatott. Lipsiában, Löve Antal Posonyi könyv-árros költségével. MDCC LXXVI. Esztendöben.

A Károly Biblia 1776-os kiadása több példányban jelent meg. A címlap megnevezi a kiadás mintáját is. A Bibliában egészen a 19. század végéig ez a szövegtípus és szedés számított a legjobbnak.

Olvasgatva a "Patakfalvi Bibliával" kapcsolatos tanulmányokat, felfedeztem egy érdekességet, mely a bibliakutatók és olvasók számára egyaránt igen érdekes lehet.

Albrecht Gyula cikkében ezt írja: "E Biblia egyik érdekessége, hogy időrendi sorrendben elmondja a Biblia-kiadások történetét. Melyik volt az első, a második, stb., és melyiket, mikor, ki adta ki. Ez az ismertető, bizony nem igen található meg a Bibliákban. Természetesen hozza a teljes Ótestamentumot is, 1028 oldalon. Majd ezután újabb különlegesség következik: "Az Ótestamentum mellé vettetett könyvek, amelyeket apokrifoknak neveztetnek." És sorolja őket Tóbiás Könyve, Judit Könyve, Szuzanna Könyve, Ézsaiás Könyve, stb., 272 oldalon keresztül. Apokrifnak a tételes vallások által hivatalosan el nem ismert, ősi vallási iratokat, könyveket nevezik."

Egész pontosan itt 7 Ószövetségi könyvről lehet szó:

Vallásos romantikus:
- Tóbiás Könyve
- Judit Könyve

Történelmi:
- Makkabeusok Első Könyve
- Makkabeusok Második Könyve

Tanító jellegű:
- Bölcsesség Könyve (Salamon bölcsessége)
- Jézus, Sirák Fiának Könyve

Prófétikus:
- Báruk Könyve

Legendás jellegű:
- Illetve Dániel könyvének és Eszter könyvének görög nyelvű kiegészítései

Itt helyesbítenék. Zsuzsanna könyve önállóan nem létezik a Bibliában. Zsuzsanna története Dániel könyvében található, a 13. fejezetben. Mivel ez a görög Dániel-könyvben szerepel, ezért a protestáns Szentírásban nem szerepel. Lehet, hogy csak elírás, de Ézsaiás könyve sem apokrifként szerepel a "Szent Bibliában".

A Szentírás a katolikus egyház álláspontja szerint hetvenhárom (73) könyvből áll. A protestáns egyházak szerint hatvanhat (66) könyvet tartalmaz (mert a hét deuterokanonikus könyvet apokrifoknak nevezik és nem sorolják a kinyilatkoztatott, ún. Istentől sugalmazott írások közé).

És ez miből adódhat? A Kr. e II. században a diaszpórában élő zsidók, akik a görög nyelv egy változatát (koiné) beszélték, lefordították az ószövetségi szentírást görög nyelvre.

A zsidó kánon tartalmát a Kr.u. 70-től 135-ig Jamniában tartott "zsidó zsinaton" rögzítették, amelybe nem kerültek bele a görög nyelvű könyvek. A zsidó kánon 24 könyvet ismer el, számos esetben más beosztással, mint a keresztények.

Luther Márton az Ószövetségben, külön fejezetben Apokrifek címszó alatt foglalta bele a saját bibliafordításába. Ezeket, bár építő jellegű, hasznos könyveknek tekintette, nem tartotta sugalmazottaknak. A protestáns bibliafordítások ezt a gyakorlatot követték, ám a XIX. századtól kezdve ezek a könyvek teljesen kikerültek a protestáns bibliafordításokból. Ezért is nagy jelentőségű a Patakfalvi Biblia, mert tartalmazza az összes könyvet.

A jelenlegi protestáns Ószövetség ily módon ugyanazokat a könyveket tartalmazza, mint a későbbi héber kánon, csak a sorrendjük és számozásuk más. A protestánsok szerint 39, a zsidók szerint 24 könyvből áll, mert a zsidó vallás szerint Sámuel, a Királyok és a Krónikák egységes könyveknek számítanak, a 12 kis próféta könyve egyetlen könyvet alkot, valamint Ezdrás és Nehemiás könyve is egy könyvnek számít.

2009/8

Felhasznált irodalom:
- Magyar Katolikus Lexikon
- Szent Biblia (Károlyi)
- Ó- és Újszövetségi Szentírás (Neovulgáta alapján) Szent Jeromos Bibliatársulat Budapest 1999

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

A Patakfalvi Bibliáról röviden

Oldal tetejére