Nyitólap
ÉLŐ ROVÁS
Rovástábla Ipolynyéken, Budapesten

Rovásfeliratos tábla a felvidéki Ipolynyéken

Az első rovásírásos helységtábla Budapesten

A rovásfeliratos helységtáblákat egyre több helyen más települési ünnepségekhez időzítve avatják fel. Így történt a felvidéki Ipolynyéken és Budapest XVII. kerületében.

Bebizonyosodott, hogy a rovásfeliratos települési helységtáblák kihelyezése ma már hangsúlyozott ünnepi színfoltjai annak a községnek, városnak, ahol a polgármester és a döntéshozók engedélyezik. Az elmúlt hetek, hónapok történései ezt a változást láttatták és nem volt ez másképp Ipolynyéken sem. A szlovákul Vinnicának nevezett község a KGST időszakban még a keleti tömb elektromos távvezeték hálózatának egyik központjaként vonult be a köztudatba, 2009 május 24-től viszont a Nyék falvak találkozójával összekötött táblaavatást teszi emlékezetessé. A háromnapos rendezvény a Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában szervezett Balassi emléknappal kezdődött együtt a Kárpát-medencei Nyék nevű települések iskolásainak vetélkedőjével. A nap emléktúrával folytatódott, ennek során a résztvevők felkeresték a kékkői Balassi várat, a szklabonyai Mikszáth-emlékházat és az ipolybalogi Árpád-kori templomot, ahol megtekintették a Szent korona hiteles másolatát is. Zenés színházi előadások, a Nyék falvak jövőjét felvázoló értekezések színesítették a hétvégét, és persze nem maradhatott el a település nevében rejlő bor dicsérete sem, egybekötve az országos borverseny díjnyertes nedűinek kóstolásával.

Novák Bernadett, Kárpát-medencei Rovásírásverseny alsó tagozat 3. helyezettje (2008)

Tóth István, Hrubik Béla
és Szakács Gábor

A harmadik nap délelőttjén a küldöttek és helybeliek az Ipolynyék határában felállított rovásfeliratos táblával erősítették meg összetartozásukat székely nemzettársaikkal. A rövid, ám bensőséges műsor keretében Tóth István polgármester és Hrubik Béla Csemadok elnök vette át Szakács Gábortól a székely nemzeti zászlót, Z. Urbán Aladár köszöntője előtt pedig a helybéli Novák Bernadett, a 2008-as felvidéki rovásírásveseny alsó tagozatosainak első, a Kárpát-medencei verseny harmadik helyezettjének szavalata hangzott el. Rangos eredményei ismeretében nem lehet véletlen az ipolynyéki táblaavatás.

Ezt követően valamennyi jelenlévő a település lakosságával közös Istentiszteleten vett rész, amelynek zárásaként az elcsatolt Felvidéken elénekelték a Magyar Himnuszt.

Öröm az első budapesti rovástábla miatt

Hegyi Károly zenész-rovásíróval a Szent Korona című dalt énekelve

Az ünnepi műsor szavalói

Balról Imre László tanár, a táblaavatás személyes kezdeményezője, jobbról Bella Tibor, a Gregor József Ált. Isk. igazgatója

Imre László és táblaelőkészítő rovásíró körének tagjai

Az eddigi táblaavató és nemzeti elkötelezettségű kisebb települések sokasodása közben nagyon távolinak tűnt, hogy a meglehetősen romlott erkölcsű és politikailag sokáig nemzetidegen Budapesten valami hasonlóra is sor kerülhet. Bombaként hatott tehát a hír, hogy a Fidesz vezetésű XVII. kerület június 4-én megtöri ezt a rossz hagyományt, ráadásul az első fővárosi táblaavatást összeköti a trianoni békekényszer évfordulós megemlékezésével. Mivel a kerület több, korábban önálló településrészből áll, mindezeket egyetlen tábla csupán jelképesen képviselheti, ám Rákosliget ezzel a lépésével a mindenképp hitet tett, ahogy ott mondják, keresztény-konzervatív elkötelezettségéről. A kezdeményezés az elhunyt operaénekesről elnevezett Gregor József Általános Iskolaigazgató tanárától, Imre Lászlótól származott, ezt karolta fel Rákosligeti Polgári Kör és terjesztette be kérelmét Riz Levente polgármesterhez, majd a képviselőtestülethez. Az engedélyezés után Frech' Gábor, helybéli hagyományőrző faragta meg a fát, Imre László pácolta a táblaavatások történetében első ízben gyermekek segítségével, akik történetesen az iskola rovásíró szakkörének tagjai. Mivel a táblán Rákosmente Árpád-sávos címere is helyet kapott, nem jelentett gondot, hogy az avatás alkalmával a magyar királyok történelmi Árpád-sávos zászlai is jelen legyenek.

Barantások a történelmi zászlókkal

A rovásírás méltatása

A táblaavatók csoport, első ízben babakocsis csecsemő részvételével

Tampó-Ababei József, csángó-magyar katolikus pap áldása, jobbról a Rákosmente Polgári Kör vezetője, a táblaállítás hivatalos kezdeményezője

Az ünnepséget a kerület művészeinek vers felolvasásai vezették be, majd Friedrich Klára ismertette röviden a rovásírás jelentőségét. Szakács Gábor a székely nemzeti zászlót ezúttal az iskola igazgatójának, Bella Tibornak és a kezdeményező Imre Lászlónak adta át, előtte azonban első ízben zenész társával, Hegyi Károllyal közösen énekelte el a Szent Korona és a Tavaszi (Pilisi) madárka című dalokat, utóbbit elsősorban a jelenlévő gyermekeknek. A táblát Tampó-Ababei József, csángó magyar katolikus pap szentelte fel és mindvégig megtisztelt jelenlétével Riz Levente polgármester. Az ünneplők ezt követőn átvonultak a felújított ereklyés országzászlóhoz, a trianoni megemlékezés színhelyére, ahol a történelmi lobogók mellett immáron a székely nemzeti zászló is kibontották.

Budapesten rést ütöttek a székely nemzettársaktól való merev elzárkózás falán.

Tudósítónktól
Arany Tarsoly 2009 július

Nyitólap
ÉLŐ ROVÁS
Rovástábla Ipolynyéken, Budapesten
Oldal tetejére