Onody Gyula beszélgetése az avatókkal

2011 június 25-én rovásírásos helységnévtábla avatáson vett részt Szakács Gábor és Friedrich Klára a székelyföldi Fenyéden. Hogyan avathat budapesti lakos a rovásírás őshazájában, Székelyföldön rovástáblát?

Sz. G: A fenyédi avatás előzménye a 2010-es Székely Pajzs rendezvény volt, amelyet Waum Péter Máriusz faragó művész szervezett és az ő meghívására vettünk részt ezen Klárival és a Szkíta Örökség Társulat zenészeivel. Ekkor ismertük meg házigazdánkat, Miklós Sándort és családját. Sándor nagyszerű ötletekkel megáldott szorgalmas vállalkozó, aki a rovásírás iránt is érdeklődött, így felvetettük neki, legyen Fenyéd neve is megörökítve az ősi betűkkel.

Honnan ered a rovásírásos helységnévtábla állítás gondolata?

F. K: 2003 júniusában Csíkszeredában Székelyföld autonómiája érdekében folytatott tanácskozás zárónyilatkozata tartalmazta a felhívást, hogy a tanárok és szülők tanítsák meg a gyermekeknek a székely rovásírást és a települések is tüntessék fel vele nevüket. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke tette a javaslatot.

Megvalósult a javaslat?

Sz. G: Igen, folyamatosan, változatos szép formában. Honlapunk -www.rovasirasforrai.hu - Fényképtárában több látható belőlük. Ehhez a javaslathoz csatlakozott rovásíró körünk, amely Forrai Sándor nevét viseli.

Önök ketten avattak már máshol is Székelyföldön rovásírásos helységnévtáblát?

F. K: 2009-ben Rugonfalván avattunk, ahol szintén a házigazdánkat, Vári Dénest "oltottuk be". Ő maga készítette el a gyönyörűen faragott táblát, amelyet idén is megnéztünk, szépen lelakkozva találtuk.

Sz. G: A rugonfalvi avatáson részt vett meghívásunkra Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Gyergyószéki elnök. A fenyédi avatásra is meghívtuk, de Gyergyócsomafalván éppen aznapra esett a 70 évesek kortárs találkozója, így nem tudott eljönni. Üzenetét azonban felolvastuk, további egészséget, erőt kívánva munkájához.

Ki készítette a fenyédi táblát?

Sz: G: Fenyéden a többi településsel határos székelykapukra került a
rovásírásos tábla, Bokor Botond polgármester úr javaslatára. A fényképeken a Küküllőkeményfalvával határos székelykapu látható, így ennek a településnek is lett rovástáblája. A betűket Waum Péter Máriusz faragta, akinek gyönyörű faragásait honlapunk Ajánló, majd ezen belül a Honlapok rovatában tekinthetik meg.

Őseink betűiről szóló előadást is tartottak a Székely Pajzs napok keretében Fenyéden, Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás címmel. Mit is jelent ez pontosan?

F. K: 1999-től tartunk ezzel a címmel előadásokat Gáborral és 2003-ban megjelent közös könyvünknek is ezt a címet adtuk, mert ez fejezi ki legtömörebben rovásírás kutatási eredményeinket. Ugyanis a székely-magyar rovásírás betűivel formailag azonos jelek már évezredek óta megtalálhatók a Kárpát-medence régészeti leletein és ezeket a jeleket mi magyarok ma is használjuk. Még döntőbb azonban, hogy a székely magyar rovásírás az, amelyben magyar nyelvünk minden hangjára van jel, tehát együtt alakult, fejlődött nyelvünkkel. Amikor 10-11. században át kellett térnünk a latin betűs írásra, nyelvünk 11 vagy 13 hangjára nem volt benne jel. (TY, GY, NY, LY, SZ, ZS CS, K, J, Ö, Ű, Á, É) Tehát nem volt alkalmas a magyar nyelv lejegyzésére.

Az írásjeleket tartalmazó régészeti leletek alapján azt feltételezzük, hogy a Kárpát-medence az őshazánk. Korai kárpát-medencei jelenlétünket a tekintélyes olasz nyelvész Mario Alinei Ősi kapocs c. könyve is alátámasztja. Ezért van rendkívüli jelentősége többek között a tatárlakai sírlelet korongjának. Egyrészt igen korai kárpát-medencei írásbeliséget bizonyít, mivel helyi agyagból készült, másrészt három betű az ősmagyar rovásírásból felismerhető, ezek a Z, Ny és Gy. Nagyon fontos, hogy pont az Ny és Gy jelek maradtak fenn a korongon, mert ezek a hangok a Ty-vel, Sz-szel, Zs-vel, Cs-vel együtt nyelvünk hangkészletének legősibb rétegéhez tartoznak. A korong igazolja, hogy kárpát-medencei jelenlétünk nem a 896-os honfoglalással kezdődött. Az is rendkívül fontos, és talán ez magyarázza, hogy a hivatalos tudomány elhallgatja leletünk jelentőségét, hogy a korong és a mellette lévő két másik téglalap alakú agyagtáblácska 1000-1500 évvel idősebb, mint a hasonló képjeleket tartalmazó sumér agyagtáblák...

Igazán örvendetes, hogy a Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás című könyvünkből több részlet (például az előző bekezdés a Tatárlakai Korongról) az Országházban is felolvasásra került idén márciusban, sőt egy beadvány része is lett. Noha a nevünk lemaradt az idézet végéről, mégis jó érzés volt, hogy sok éves, saját pénzen és munka mellett végzett helyszíni, múzeumi és könyvtári kutatómunkánk eredménye ilyen megtisztelő helyen, még ha más neve alatt is, de elhangozhatott.

Hol lesz a legközelebbi táblaavatás?

Sz.G: Itt a trianoni határokon belül Üllőn, de több település jelezte már szándékát. Ha a Balatonszabadi Polgár Info helyt ad, szívesen beszámolunk ezekről.

A fényképeket Nagyné Gotthárd Csilla és Friedrich Klára készítette.
Onody Gyula