Rovástábla avatás Tengődön
|
|
|
Rovástábla avatás Tengődön
|
|
|
Rovástábla avatás Tengődön Zsebeházi István honvédtiszt emlékezete |
A Magyar Hagyományőr Világszövetség az 1849-es tavaszi hadjáratot évente felelevenítő rendezvénye már közismert. A szervezethez tartozó Történelmi Lovas Egyesület október 21/23 között egy másik eseménnyel is felhívta magára a figyelmet.
Az Iloncsuk kun szabadcsapat
Az alig ötszáz lelket számláló Somogy megyei Tengőd két híres szülöttet is adott a hazának. Bornemissza János több magyarországi vár kapitánya volt a török időkben, míg Zsebeházi István honvédtisztként az 1848/49-es szabadságharcban küzdött. A Fülöp Tibor vezette Történelmi Lovas Egyesület az 1980-as évek végén egy hagyományőrző esküvő kapcsán került kapcsolatba a kicsiny településsel, ahol a Téka együttes húzta a talpalávalót a násznépnek és vendégeknek. Az egyszeri alkalom kölcsönös rokonszenvvé érett, sőt a barátság olyannyira elmélyült, hogy a helybeli református templom felújításáért cserébe a Történelmi Lovas Egyesület megkapta a régi református parókiát.
Az igazi változást 1994 hozta meg, amikor I-II. világháborús emlékművük avatásánál közreműködésre kérték fel a Sándor huszárok hagyományait követő Egyesületet. Amikor kiderült, hogy Zsebeházi István maga is Sándor huszár volt, ráadásul abban a templomban bujkált a szabadságharc leverése után, amelyet felújítottak, már nem lehetett szó véletlenről. A sorsszerűség megkívánta, hogy évről évre Tengődön szervezzék meg a Zsebeházi napokat.
A tengődi temetőben
Az eddig legnagyobb érdeklődés a tavalyi, tizenhatodik rendezvényt kísérte, amelynek fő napirendi pontja és látványossága Fülöp Tibor ötlete nyomán a négyes huszáresküvő volt. Számára a kiváltó okot a magyarság riasztó méretű számbeli fogyása jelentette, miközben azt is látta, hogy az évek óta egymással szeretetben, szerelemben élő párok nem házasodnak, gyermekik nem születnek.
- Megpróbáltam házasságra sarkallni őket és ha már Tengődön vagyunk, az ünnepi alkalom miért ne lehetne része a Zsebeházi napoknak. Javaslatomat elfogadták, azóta gyermek is született, a kézfogó pedig annyira megtetszett a helybelieknek, hogy most már Andóné Borbély Beáta, az önkormányzat anyakönyvvezetője szorgalmazza az újabb esküvőket - eleveníti fel a kezdetet az ötletgazda. Bár ebben az évben nem volt jelentkező, az elkezdett reményteli folyamat mégsem szakadt meg. A központi parkban magasodó terebélyes Életfa alatt több házaspár erősítette meg anyakönyvvezető előtt a korábban, egyikük esetében hatvanöt esztendeje kimondott boldogító igent. Fogadalmukat a fa törzsét átfogó láncra erősített, örök együttlétüket jelképező lakatok kulcsainak elhajításával szentesítették.
A tengődi rovásfeliratos településtábla
Ezt megelőzően Gavlik István, a Kossuth Szövetség tiszteletbeli elnökének méltató szavai után a hagyományőrzők megkoszorúzták a temetőben Zsebeházi István sírját, előtte főhajtással tisztelegtek az Ausztriából érkezett dragonyosok is, hiszen a hagyományőrzőknél nincs helye az egykori ellenségeskedésnek. Olyannyira nincs, hogy azt kérték, magyar társaikkal együtt őket is tüntessék ki, jóllehet annak idején elődeik ellenfélként harcoltak.
A hagyományokat erősítette az I-II világháborús emlékművénél tartott központi ünnepségen Lakos János polgármester úr köszöntője, majd az általános iskolások műsora és Tengőd rovásfeliratos településtábláinak székely nemzeti lobogóval történt felavatása. Ezeket az ökumené jegyében a református templomban Serbán Valetin katolikus plébános áldotta meg, a misét Sándor Zoltán református lelkész mutatta be, amelynek részeként megkeresztelésüket követően két hagyományőrző vehette át tőle a keresztleveleket.
Szakács Gábor átadja a székely zászlót
Lakos János polgármesternek
A Zsebeházi napok elmaradhatatlan főszereplője a jó hangulat. Ezt idén a magyar kultúra zenéinek, táncainak, énekeinek, szokásainak felelevenítése, Waszlavik Gazember László, a kun származású Iloncsuk Szabadcsapat, a Huszárkonyha főzőversenye és a Bornemissza János Hagyományőrség Egyesület játékos haditorna vetélkedője biztosította.
A Zsebeházi napok időpontjának kiválasztása nem véletlen. Fülöp Tibor meggyőződése, hogy az 1848-as dicsőséges tavaszi hadjárat és az 1956-os forradalom október 23-i kitörése szorosan összefügg egymással. Ezt hangsúlyozta a Mátyásföldi Lovasegylet huszárőrnagya Fazekas Richárd is, aki a tengődi rendezvény levezetése mellett még a közeli Andócson mondott ünnepi beszédet.
Hagyományápolás, a múlt és a hősök tisztelete, kegyelet - ezek nélkül nemzet nem létezhet. Az ünnepi megemlékezés során a Magyar Hagyományőr Világszövetség és Tengőd mindezt megcselekedte.
Szakács Gábor
Fényképek: Barna Magdorka
Bornemissza János
Születésének pontos időpontja ismeretlen (1520 és 1530 között). 1543-ban már a pécsi püspök familiárisa, majd Nádasdy Kristóf lovaskapitány huszárcsapatában huszárfőlegény. 1556-ban a kapitány vezetésével részt vesz a Szigetvár felmentésére indított dunántúli hadjáratban. 1569-ben török fogságba kerül, de rövidesen szabadul, 1571-ben a pápai várban királyi lovaskapitány. A következő években Dunántúl kerületi főkapitány-helyettese, majd főkapitánnyá nevezik ki. Sokfelé teljesít szolgálatot. 1577-ben tragédia éri. Kanizsa várában a leánya esküvőjére érkezett vendégekre ráomlott a villámcsapástól felrobbant lőportorony. Bornemisszát sebesülten, háza népét, feleségét, lányát, és mintegy negyvenöt vitézt már csak holtan ástak ki a romok alól. 1589-ben hunyt el Győrött, a család 1607-ben kihalt.Zsebeházi István
1810-ben született. Tíz évig császári tisztként szolgált Lengyelországban, mielőtt a szabadságharc katonája lett. Annak bukása után Tengődön bujkált, majd az 1860-as évek elején a falú jegyzője lett. 1866-ban hunyt el, sírja a településen található, leszármazottai ma is élnek.
Magyar Demokrata 2011/43.
 |
|
Rovástábla avatás Tengődön
|
|
|