Nyitólap

NYITÓLAP

A rovásírás, mint a NKÖ és a NAT része - módosítás

Mivel az előző cikk csak januárban jelent meg, előtte a jelzett címmel felhívásban fordultam a rovásíró társadalomhoz, amelynek az eredetihez képest kivonatos változatát az alábbiakban ismét közzéteszem.

A 2000 óta segítőkész társaimmal megrendezett Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozók főszervezőjeként kérem segítségét!

Napjainkban a fentebb említett, évente ezreket megmozgató rendezvény népszerűsége és más, alább felsorolt tények arra késztetnek, hogy a Forrai Sándor Rovásíró Kör nevében három javaslatot tegyek. Ezekhez egyelőre csak elvi észrevételt és véleményezést kérek lehetőség szerint mielőbb, a sürgősségre alább bővebben kitérek. Ha nem kevesen rokonszenveznek a javaslatokkal, a további lépések megtételéről visszajelzést küldök.

Az előzményekről:

- 2010. november 19-én a Székely Nemzeti Tanács a budapesti Országházban (a jelenlévők Nemzet Házának keresztelték át) tartotta kihelyezett gyűlését, amelyre, mint a Gábor Áron díj kitüntetettjei, tiszteletbeli székelyként feleségemmel, Friedrich Klárával, címében mi is rovásbetűs meghívást kaptunk. A gyűlés határozatai a magyar kormány közbejárását kérik autonómia (önrendelkezési) törekvéseik felkarolására.

Az önrendelkezés kivívásának egyik eszközeként már a 2003-as csíkszeredai Quo vadis Székelyföld? tanácskozás Zárónyilatkozata felhívással fordult a székelységhez: "Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele! Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el ezt a kincset! Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tűntessék fel a települések nevét székely rovásírással is! Csíkszereda, 2003. június 21-én Isten áldása legyen a munkánkon!"

Az összetartozás erősítésére, a székelység önrendelkezésével való egyetértés hangsúlyozására a felhívás nyomán magam is felvállaltam a székely lobogó átadásával járó, települési rovásfeliratos táblaállítási mozgalmat. Ehhez Z.Urbán Aladár elnökkel történt megbeszélésünket követően a felvidéki Palóc Társaság is csatlakozott, így Magyarországon és a Felvidéken 2007 szeptembere óta összesen 29 táblát avattam egyházi méltóságok, polgármesterek, civil szervezetek, iskolák és persze az érdeklődők jelenlétében. Jelenleg további települések kérését tartom nyílván, amelyek száma a székely zászló átadása miatt is rövidesen jelentősen növekedni fog, hiszen november 19-én az Országház (Nemzet Háza) ormán is ott lengett a székely nemzeti lobogó.

2010. november 21-én az m1 képcsatorna hírműsorában mutatták, hogy a székelyföldi termékek címkéjén már mindenütt ott látható azok rovásbetűs neve is. Ezek elolvasása nem okoz gondot a tíz év óta a Kör által szervezett rovásírásversenyek több tízezres tanulóifjúsága számára Magyarországtól Erdély-Partiumig, Kárpátaljától a Délvidékig, Horvátországtól a Felvidékig és a Muravidékig, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a mindennapok használati tárgyai, az élelmiszerek, az egyre szaporodó településtáblák rovásfeliratának elolvasása továbbra is nehézséget okozhasson másoknak.

A székelyek hagyományos írását egyes tankönyvek röviden már eddig is említették, de elérkezett az ideje, hogy egységes szemlélet és szöveg alapján a magyarországi Nemzeti Alaptantervbe is bekerüljön! Tény, hogy az érdeklődők ennek hiányában is megtanulják, hiszen az elmúlt évtized során sikerült olyan mértékben elterjeszteni, hogy ez a folyamat már megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, de szükség lenne egységes tananyagra, amelynek hiteles emlékek alapján összeállított segédanyaga Friedrich Klára, három évtizedes tanári gyakorlattal megírt, Új rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár című, a versenyek felkészüléséhez használt tanfüzete. Ide tartozik még és bizonyított, hogy a rovásírás, mint a hagyományos olvasáson alapuló módszer, segít a latin betűs olvasási zavarok leküzdésében is. Naponta látom, hogy szakemberek törik a fejüket, mit lehetne tenni az ifjúság olvasási készségének fejlesztése érdekében. A rovásírók körében ez a kérdés már rég ellenőrizhetően megoldott.

Magyarország 2011-ben az EU soros elnökeként esetleg még hangsúlyozottabban kiállhatna ősi írása mellett, hiszen ennek bizonyíthatóságát többek között már XVI-XVII. századi egyházi nagyjaink, mint Bél Mátyás, Thelegdi János, Verancsics Antal, Oláh Miklós, prédikátoraink - köztük Szenczi Molnár Albert -, tudósaink (Torma Zsófia, Szentkatolnai Bálint Gábor, Magyar Adorján), tanáraink (Forrai Sándor) igazolták. A felsoroltak alapján a három javaslatom a következő:

1. Az elkövetkezendő tanévek Nemzeti Alaptantervébe kerüljön be a rovásírás!

2. Mint bizonyíthatón a magyarság latin betűs írása előtt is használt írásműveltség, legyen a Nemzeti Kulturális Örökség része!

3. A települési rovásfeliratos táblák és több felvidéki oktatási intézmény példája nyomán az iskolák rovásírással is tüntessék fel nevüket az intézmények bejáratán!

A három javaslat nem lehet pártpolitikai kérdés, ahogyan a matematika és a fizika képletei sem, ezért elfogadtatása és elfogadása
széleskörű támogatottságot kell, hogy élvezzen pártrokonszenvtől függetlenül! A második pont megvalósítása érdekében már évek óta gyűjtött több száz támogató aláírásunk van.

Kérem, hogy amennyiben a javaslattal egyetért, jelezze észrevételeit, javaslatait, álláspontját! És hogy milyen rovásírás ábécéről lehetne szó, válaszunk egyértelmű: A hagyományosan használt és történelmi emlékekkel bizonyítható Forrai Sándor féle ábécé, amely a már említett rovásírásversenyek elfogadott alapja is. További, a témával kapcsolatos ismeretek a www.rovasirasforrai.hu honlapunkon és annak Versenyek fejezetében találhatók.

Miért most kérem a segítségét? 1975. november 23-án a Budapest, XIII. ker. Frangepán u. 43. szám alatti református egyház gyülekezeti termében mutatta be rovásírás vándorkiállítását Forrai Sándor. Tanár úr már ekkor így vallott a feladatokról:

"Elérkezett annak az ideje, hogy rovásírásunk, nemzeti önismeretünk javítására végre közkinccsé váljon, elsősorban a tanulóifjúság számára. Ugyanakkor régi mulasztásokat is kell pótolni, hogy ősi írásbeliségünkről, műveltségünkről, ősi kultúránk egyik bizonyítékáról a nyugati népek is tudomást szerezzenek!"

Majd 35 évvel később a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület nevében Őriné dr. Fodor Márta előterjesztette javaslatát, hogy a kiállítást Európa egyik 2010-es kulturális fővárosa, Pécs is bemutassa. Erre került sor december 15-én a város Irodalom és Művészet Házában. A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés egyik alelnöke, megnyitó beszédet Őriné dr. Fodor Márta és dr. Hoppál Péter, Pécs Megyei Jogú Város Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő mellett Friedrich Klárával együtt magam tartottam.

Ennek kapcsán szeretnénk 2011. márciusában a rovásírást a Magyar Örökség Díjban részesíttetni Forrai Sándor tanár urat, akinek életében (2007-ben, 94 esztendős korában hunyt el) széles körű elismerés nem jutott, posztumusz ugyanakkor kitüntetni! Ezt a tájékoztatót és véleménykérést megküldöm a versenyeken eddig részt vett tanároknak, tanulóknak, szüleiknek, szakköreiknek, a tömegtájékoztatásnak és mindenkinek, aki a rovásírást szívügyének tekinti a Magyarországtól elszakított területeknek is.

A visszajelzések nyomán tájékoztatást adok a politikai élet személyiségeinek álláspontjáról. Tíz év alatt feleségemmel tartott majd ezer előadásunk alapján látom, hogy a felvetett javaslatok megvalósítása - még bizonyára sok más jelentős elképzelés mellett - elengedhetetlenül szükséges a magyarság nemzettudata és nemzetközi elismertségének erősítése szempontjából.

Friedrich Klára, Szakács Gábor, Őriné dr. Fodor Márta és dr. Hoppál Péter Pécs Megyei Jogú Város Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kulturális bizottságának, valamint az Európa Tanács Magyar Delegációjának tagja - fénykép Őri Zsuzsa

Ehhez kérem a segítségét!

Budapest, 2010. december 15.

Köszönettel és tisztelettel:
Szakács Gábor
a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője
06/30-431-1281
szakacs.gabor@interware.hu és szaki1@interware.hu

A felhívásra 65, többségében közismert személy, tudós, tanár, szervezet a trianoni határon innen és túl adta írásos támogatását, ezért pályamunkát készítettünk és 2011. február 2-án előterjesztettük Forrai Sándort, valamint a rovásírást a Magyar Örökség és Európa Egyesület és Bizottságnak a Magyar Örökség Díjra. Sajnos ugyanaz történt, mint 2005-ben, a márciusi bizottsági döntésen a többség nem támogatta egyik előterjesztésünket sem. Túl sok volt a jelölt - hangzott ismét az indoklás.

Sajnálom, hogy doktori címet viselő egyetemi tanárok, kutatók, nemzetközi ismertségű szervezetek, köztük a Magyar Hagyományőr Világszövetség és a Történelmi Vitézi Rend támogatása nem nyomott annyit a latban, hogy sikerre vigye a Forrai Sándor Rovásíró Kör javaslatát. Márpedig most volt itt az ideje, hogy Magyarország soros EU elnöksége idején mutassuk be, immáron díjazottként, ősi írásműveltségünket, hagyatékunkat Európának.

2011. április 22. Nagypéntek

Szakács Gábor

Nyitólap

NYITÓLAP

A rovásírás, mint a NKÖ és a NAT része - módosítás

Oldal tetejére