Nyitólap

NYITÓLAP

Az írás megmaradt: Forrai Sándor 25 éve

December 15-én, harmincöt évvel első bemutatása után ezúttal Pécsett nyitották meg az érdeklődők számára Forrai Sándor rovásírás vándorkiállítását.

Minden népnek, nemzetnek szüksége van olyan hagyományokra, amelyek meghatározzák számára a megmaradáshoz vezető utat. Forrai Sándor e célból a rovásírást választotta. Munkács szülötteként Magyarországra kellett menekülnie szüleivel Kárpátalja elszakítása után, mert édesapja a Turán Szövetség tagjaként több tízezer aláírást gyűjtött a terület visszacsatolása érdekében. Először cserkészként, majd 1935-ben már gyors- és gépíróként vette észre a hasonlóságokat a Marsigli olasz hadmérnök által lemásolt botnaptár rovásírásos rövidítései és a gyorsírás között.

Ezt követően évtizedekig gyűjtötte az adatokat, míg 1975 november 23-án Budapest XIII. kerületében, a Frangepán úti református gyülekezeti teremben bemutathatta rovásírás-történeti kiállítását. "Elkezdődött egy jó és hasznos ügy, a magyar rovásírás értékelése. Jó dolog értékelni az értéket!" - olvashatók a vendégkönyv első bejegyzésében Turos Aladár református lelkipásztor sorai, egyes látogatók pedig már akkor a tankönyvekben szorítottak volna helyet a kiállítás anyagának. Ez sajnos mind a mai napig várat magára.

Forrai Sándor tanárként jól tudta, hogy oktatást gyermekkorban kell elkezdeni ahhoz, hogy a betűk megtanulása után azok történelmi hátterét, bizonyítékait már a serdülők ismerjék meg. A Frangepán úti gyülekezet lelkészi hivatalában nem találtunk olyan személyt, aki ott volt a kiállítás első bemutatásán, ám megkeresésünkre Szloboda József lelkipásztor elmondta, igen fontosnak, egyetemes értékűnek tartja az írástörténeti összeállítást és őszintén reméli, hogy a jövőben még nagyon sokakhoz eljut.

Ez a jövő legutóbb december 15-én érkezett el. Előzményeként a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület közgyűlésén Őriné dr. Fodor Márta jogtörténész vetette fel, hogy Pécs, mint Európa Kulturális Fővárosa mutassa be a kiállítást. Indokként hozzátette, hogy ebben a városban őrzik a Dunántúl elsőként megtalált rovásírásos kőleletét, a címerpajzsot, amelynek nyilvános bemutatására azóta sem került sor. Mint a kiállítás szervezője családtagjai és az Egyesület titkára, Szakács Mária (névrokona e sorok írójának) támogatásával a kiállítás fővédnökének megnyerte Lezsák Sándort, az országgyűlés alelnökét, aki a Hungarikumok körében meghatározta az országos, megyei és helyi jelentőségű értékek fogalmát, kidolgozta annak szabályait és azt tudatosítja a közösségekben. Ezt tette a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület is a kiállítás szervezésével, amit az Irodalom és Művészet Házából számos pécsi oktatási intézménybe is elvisznek a hiányos ismeretek kiegészítése céljából.

Lezsák Sándor számára nem idegen Forrai Sándor neve, hiszen a tanár úr Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig című írástörténeti alapművét a lakitelki Antológia kiadó jelentette meg 1994-ben Molnár V. József néplélekrajz-kutató előszavával.

A kiállítás megnyitását Hoppál Péter Pécs Város Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kulturális bizottságának tagja vállalta. Elmondta, hogy a Pécsi Református Kollégium, Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda volt főigazgatójaként, illetve osztályfőnökként az új kormány által nemrég törvénybe iktatott határon túli osztálykirándulásokra már korábban is elvitte tanulóit. Így jutottak el a székelyföldi Énlakára, ahol megcsodálták az unitárus templom fakazettás mennyezetére festett "Egy az Isten" rovásfeliratot. Ennél már csak az ő ámulata volt nagyobb, amikor tanulói maguktól megtanulták a rovás ábécét és divatot teremtve, az osztályban titkosírásként kezdték használni.

- Akkor értettem meg, hogy hagyományunk értékeink továbbadásának alapvető módja, ha azt szerethetővé, izgalmassá, érdekessé tesszük a gyerekeknek. El tudnám fogadni, ha ezt osztályfőnöki óra keretében tennénk. Amint a kiállítás is bizonyítja, ezen kutatások eredményei itt láthatók, és a jobbról balra haladó írásmód, az ábécé már kezd beszivárogni a köztudatba. Fontos, hogy népszerűsítsük, mert ha nem tesszük, saját kultúránk, identitásunk egy lényeges szeletét nem ismerjük meg. Márpedig minél mélyebbre tudunk fúrni, ez így van a hitünkkel is, annál erősebb gyökeret tudunk ereszteni, és annál kevésbé tud a globalizáció szele elfújni bennünket - nyilatkozta lapunknak Hoppál Péter.

A megnyitót megtisztelte jelenlétével Andrásfalvy Bertalan, az Antall kormány 1990-1993-ig hivatalt viselő Művelődési és Közoktatási minisztere, akivel már annak idején felvette a kapcsolatot Forrai Sándor. A kiállításon szintén megjelent Bárdi László sinológus, keletkutató a Demokratának elmondta, hogy míg a kínaiak ősi, egész szavakat jelentő írásukkal a mai napig nem képesek árnyalatokat kifejezni és ezért a telefonálni szó helyett az elektromos vonalat ütni kifejezést használják, addig a rovásírással úgy az antik, mint modern szavakat is le tudjuk jegyezni. Sajnálja, hogy a magyar oktatási rendszerbe eddig nem épült be ez az egyedi nemzeti büszkeségünk, hiszen fakultatív tanításával szemben aligha lehet ellenérv. Igen jó módszernek tekinti, hogy Hoppál Péter elvitte a rovásírás emlékek helyszínére tanulóit, akik attól kezdve annak megfelelően leveleztek egymással. Ezzel szemben sértőnek tartja, amikor rovásírókat azért neveznek dilettánsnak, mert nem végeztek az egyetemek nem létező rovásírás szakán.

- Megdöbbentő, hogy az egyetemeken, ahol én is tanítok, az állandó lovaglástól görbelábú ősmagyarokról oktatnak, akiknek meg kellett tanulniuk a földművelést és a kiegészítő szakmákat, mert csak az állattenyésztéshez értettek. Ez egyszerűen nem igaz, hiszen Ázsiában számtalan helyen találtam már a hunok által is használt ekepapucsot és a fémművelés eszközeit, hiszen a kardot, tőrt, nyíl- és lándzsahegyet maguknak kellett előállítaniuk, mert azokat az ellenségtől nem lehetett megvenni. Ez azt jelenti, hogy a nomád kultúra nagyon sokoldalú volt - foglalta össze álláspontját a jelenlegi tananyagról Bárdi László.

A kiállításon megjelent Tillai Ernő, a város neves építésze, a Városszépítő Egyesület korább elnöke, majd köszönetét fejezte ki az értékes - eddig kevéssé ismert - pécsi régészeti lelet bemutatásáért és méltatta a rajta található rovásírás jelentőségét.

A pécsi rovásvésetes címerpajzsról Friedrich Klára rovásíráskutató tájékoztatta a kiállítótermet zsúfolásig megtöltő érdeklődőket. Emlékeztetett, hogy éppen e kiállítás 1985-ös pécsi bemutatásakor értesült arról Forrai Sándor, hogy arra Kárpáti Gábor régész egy helyi építkezés során bukkant. Az összerovásos szöveg első megfejtését Kukai Sándor építész juttatta el Forrai Sándorhoz, tanár úr pedig megjegyzést fűzve hozzá közzétette, hiszen fontos bizonyítéknak tartotta, hogy rovásírásunk nem csak Erdély területén a székelyeknél, hanem az egész Kárpát-medencében használatos volt.

Különös jelentőséget kap a rovásírás 2011-ben, amikor az ország az EU soros elnöke lesz. A Magyar Demokrata 2003. július 10-i (2003/28) számában Szamosvölgyi Péter, a Fidesz sátoraljaújhelyi polgármestere említette, hogy Jürgen Köppen, az EU akkori nagykövete a rovásírás kapcsán felhívta figyelmét, hogy "Ezzel a páratlan kultúrával és hagyománnyal együtt kell nekünk Magyarország az Európai Unióban.". Mészáros Alajos (Magyar Koalíció Pártja), a felvidéki magyarok Európai Parlamenti képviselője 2010-ben az alábbiak szerint üdvözölte a rovásírásverseny döntőjét: "A rovásírás jeleivel, a régi tudás és mesterségek felelevenítésével az új betűk, ismeretek és készségek harmóniájához is eljuthatunk.", míg Glattfelder Béla (Fidesz EU képviselő) "Európa egyik legfőbb értéke a soknyelvűség és a kultúrák sokszínűsége... A mi rovásírásunk Európában egyedülálló kulturális érték." üzenetével bíztatta a döntő résztvevőit. Z.Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke már lépéseket tett arra, hogy a felvidéki tantervben is említtessék meg a rovásírás és legalább szakköri formában taníthassák, míg Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel együttműködve A székelység története című alternatív tankönyv elkészítését tervezi.

Mindezen kedvező tapasztalatok nyomán a Forrai Sándor Rovásíró Kör kezdeményezi a rovásírás, akár szakköri színtű beemelését a magyarországi Nemzeti Alaptantervbe, egyben Nemzeti Kulturális Örökséggé nyilvánítását a közelgő Magyar Kultúra napján. Akinek pedig köszönhető, hogy elindította a rovásírás népszerűsítését, a 2007-ben kilencvennégy éves korában elhunyt Forrai Sándor tanár urat korszakos munkássága elismeréseként ugyanakkor posztumusz kitüntetésben illene részesíteni! Ő ugyanis tökéletesen tisztában volt az ismert mondás jelentőségével: a szó elszáll, az írás megmarad!

Szakács Gábor

"Elérkezett annak az ideje, hogy rovásírásunk nemzeti önismeretünk javítására végre közkinccsé váljon, elsősorban a tanulóifjúság számára. Ugyanakkor régi mulasztásokat is kell pótolni, hogy ősi írásbeliségünkről, műveltségünkről, ősi kultúránk egyik bizonyítékáról a nyugati népek is tudomást szerezzenek"- Forrai Sándor

Magyar Demokrata 2011/2.

Nyitólap

NYITÓLAP

Az írás megmaradt: Forrai Sándor 25 éve

Oldal tetejére