Nyitólap

NÉVADÓNK

Összefoglaló a Forrai Sándor Emlékév-ről

Forrai Sándor tanár, rovásírás oktató-kutató születésének 100. évfordulója alkalmából, 2013 januárjában indította el Szakács Gábor a Forrai Emlékév-et. Ennek első eseménye január 22-én a Budapest, XVI. kerületi, mátyásföldi Erzsébetligeti Színházban a rovásírás történeti vándorkiállítás bemutatója volt. Megnyitotta Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere, országgyűlési képviselője.

Az ünnepélyes megnyitón való emlékezésre Mandics Györgyöt, Tarics Pétert és Hódos Lászlót kértük fel. Mandics György erdélyi író, matematikus, rovásírás kutató, többek között a Temesvári Golgota és a Róvott múltunk c. trilógiák szerzője. Tarics Péter a felvidéki magyarság érdekeit képviselő író, újságíró, zongoraművész, legújabb kötete a Köszönöm a beszélgetést c. tartalmas kiadvány. Hódos László rovásírás oktató Forrai Sándor rovásírás kiállításának felújítója, a Kárpát-medencei Rovásírás versenyek egyik szervezője. A megnyitón, majd a más időpontban Szakács Gáborral tartott előadásunkra Forrai Zsolt, a Tanár úr fia is eljött családjával, valamint jelen volt Horváth Zsuzsa, az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársa.

A Forrai év legjelentősebb eseménye volt, hogy a tanár úr székely-magyar rovásírás kutatása Magyar Örökség Díjban részesült 2013 március 23-án. Ez azt jelenti, hogy

a székely-magyar rovásírás
Magyar Örökség lett
hivatalosan is.

Köszönhető ez mindazoknak, akik a magyar rovásírás művelődéstörténeti értékét felismerve aláírásukkal támogatták Szakács Gábor beadványait. Kiemelten köszönhető Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak és a Magyar Örökség Díj Bíráló Bizottságának. A beadvány és az aláírások megtekinthetők honlapunk, a www.rovasirasforrai.hu Névadónk rovatában.

Forrai Sándor kiállításának megnyitójáról, a Mátyásföldi Erzsébetligeti Színházban tartott megemlékezésről, a Magyar Örökség Díjról hírt adott a Magyar Demokrata hetilap, a Balatonszabadi Polgár Info (Onody Gyula), a Honlevél (a Magyarok Világszövetségének lapja), a Budapest XVI. kerületi Újság, a XVI. kerületi Helyi Hírek, a XVI. kerületi Fórum, a Dombóvár és Környéke újság, az Arany Tarsoly és a http://www.felvidek.ma

Szakács Gáborral az év folyamán részben közösen a következő helyeken tartottunk előadást Forrai Sándor munkásságának jelentőségéről, időrendben: Balassagyarmat: Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, Budapest: XVI. ker. Erzsébet-ligeti Színház, Dombóvár, Budapest: Magyarok Háza, Gyöngyössolymos, Budapest: I. István Gimnázium, Kerecsenfészek (Békásmegyer), Isaszeg: Jókai Mór Művelődési Ház, Budapest: Polgárok Háza, Szigetszentmiklós: Nádasdy Mozi és Színház, Budapest-Csepel: Nagy Imre Művelődési Központ, Apajpuszta (MOGY), Zseliz-Felvidék, Budapest: Aranyvár Könyvesbolt, Székelyudvarhely:a Míves Emberek Sokadalma alkalmából rendezett rovásírás versenyen.

Budapest XVII. kerületében a Zrínyi Miklós Általános Iskola hagyományőrző napján és rovásírás versenyén jómagam méltattam a tanár urat.

További megemlékezők: dr. Hoffmann Rózsa, Hankó Ildikó, Dittler Ferenc, Z. Urbán Aladár (Felvidék), Kalló Ágnes (Felvidék), Szondi Miklós, Somogyi Dezső András, Bolya István. Levélben üdvözölte a Magyar Örökség Díjat Zomoráné Cseh Márta erdélyi, dési rovásírás oktató, kutató és Farkas Aladár székelyföldi tanár, rovásírás oktató.

Forrai Sándor rovásírás kiállítása a következő helyszíneken került még bemutatásra az Erzsébetligetin kívül: Csepel: Nagy Imre Művelődési Központ, Kecskemét: Csernus Lajos és ifjabb Bárczy Zoltán szervezésében. Kiállítottuk még a Dorogi Ferenc Miklós, XVI. kerületi képzőművész által készített mellszobrot és Szabó Klára festményét is Forrai Sándorról.

Több előadáson kiosztottuk fénymásolatban Dorogi Ferenc Miklós Forrai Sándorról írt versét, mely szintén olvasható honlapunk Névadónk rovatában.

Akinek oktatási gyakorlata van és a szakirodalmat is ismeri, az tudja, hogy ősi írásunk megtanítására Forrai Sándor a Magyar Rovásírás elsajátítása c. tankönyvében megjelent betűsor a legalkalmasabb. Mint erről az ábécéről kimutattam, minden betűje hiteles, régi, az 1800-as évek előtti rovásemlékekből származik. (Honlapunkon a Rovásírás rovatban olvasható, A Forrai féle betűsor használatáról címmel.) Igaza van Szakács Gábornak abban, hogy ez a betűsor lenne a legjobb a szabványban való alkalmazásra, mint ahogyan ezt az első szabványosítási tanácskozáson, a Műszaki Egyetemen és azóta is igyekszünk keresztülvinni.

Köszönjük mindazoknak, akik Forrai Sándor születésének 100. évfordulójáról 2013 -ban megemlékeztek vagy egyáltalán bármikor, bárhol jó szívvel tisztelettel írtak róla. Kiemelném Onody Gyulát, a Balatonszabadi Polgár Info szerkesztőjét, akinek sok helyre elküldött megemlékezésére többen is hivatkoznak.

Reméljük, hogy az elkötelezetten keresztény, tiszteletbeli református presbiter Tanár Úr látja az Égből azt a sok szeretetet, elismerést, melyet a világhálón olvashatunk.

De mint mindig, most is vannak fanyalgók, irigykedők, Forrai Sándor jelentőségét vitatgatók, ábécéit vizsgálgatók, írásait félre magyarázgatók, róla valótlanságot állítók, Magyar Örökség Díját kicsinyítők, kettős mércével mérők. Ez régebben is így volt, mint ahogyan Lezsák Sándor mondta az Országházban: "Annak idején, a 90-es évek elején Forrai Sándor bácsi engem keresett fel, miután mindenünnen kitúrták, kilökték, és kiadtuk a könyvét, nem kis nehézség árán, de megjelent a könyv." (Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig c. könyvről van szó-Lakitelek Alapítvány-1994)

Mi Szakács Gáborral sajnos csak 1998-ban ismertük meg személyesen, amikor egy rovásírás versenyünk után megkeresett elképzeléseivel, melyeket elvesztett látása miatt és társak hiányában nem tudott megvalósítani. Igyekeztünk ebben segítségére lenni és szerettük volna, ha cáfolja a támadásokat, megvédi magát. Ő azonban bölcsen így vélekedett: "Ha egy kutya megugat, nem ugatok vissza, mert nem vagyok kutya."

S még egy idézet tőle, néhány nap híján 20 éve megjelent könyvéből: "E könyv megírásakor úgy éreztem, hogy ősi írástörténetünk valamennyi nyelvemléke is az 'idő vén fája' levelein található, s azokat ide gyűjtöttem, hogy egy se vesszen el, hanem határainkon belül s azon túl a magyar nép ősi kultúráját hirdesse."

2013 március 23-án sok tisztelője vett részt a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Örökség Díj átadásán. Közöttük volt régi ismerőse Somogyi Dezső András cserkésztiszt, aki megosztotta velem emlékeit. Ez bővebben olvasható e honlap Névadónk rovatában, itt csak egy mondatát emelem ki, mert ennél méltóbb szavakkal nem is lehetne a Tanár Úrra emlékező évet zárni:

"Forrai Sándor a rovásírás fejedelme volt!"

A mellékelt fénykép magántulajdon, tulajdonosa nem járul hozzá a másoláshoz, kizárólag ehhez a cikkhez kaptuk meg tőle, köszönet érte!

Friedrich Klára, a Forrai Sándor Rovásíró Kör társalapítója

2013 december

Nyitólap

NÉVADÓNK

Összefoglaló a Forrai Sándor Emlékév-ről

Oldal tetejére