Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A székelyderzsi tégla rovásfelirata

"A Székelyudvarhelytől kb. 25 km-re levő Székelyderzs unitárius templomának gótikus ablaknyílásában 1929-ben Balázs András unitárius esperes rovásírásos téglát fedezett fel. A friss agyagba először bekarcolták a rovás jeleit, s azután kiégették.

Forrai Sándor ismertetését Ferenczi Géza és Ferenczi István szavaival folytatom:

"A feliratot többen megkísérelték megfejteni:
Jakubovich Emil: Miklós zsidó pap
Németh Gyula: Miklós derzsi pap
Pais Dezső: Miklos (és) Dezs (Derzs) apapap
Csallány Dezső: Miklós kántor papatya"

Ferencziék még nem ismerhették Ráduly János megfejtését, aki két megoldást kínál: Miklós szenti az pap, illetve: Miklós Anti az pap

Írásomhoz Ferenczi Géza két rajzolatát mellékelem, mivel ezek tökéletesen megfelelnek a fényképnek, amelyet Horváth Zoltán György a tégláról készített.

Véleményem szerint a felirat szövege: Miklós szentelő pap

A Miklós szó nem vitatható, bár az I magánhangzó hiányzik. A rovó itt nem rövidítési szándékkal hagyta ki, mivel a K betűhöz bőségesen használt fel helyet. Az NT jelet alsó harmadában átszelő vonal itt az SZ hangot jelöli. Amennyiben D lenne, feljebb húzta volna át a rovó. Az NT jel önmagában is jelentheti a SZENT szót, ezt megerősítette az áthúzással. (Az NT a rovásfejeken – az úgynevezett "capita dicarum", helytelenül "capita dictionum" – megjelenő, az egyes rovásbotok vallási tartalmára utaló jel is. Lásd: Friedrich-Szakács: Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás, 2003, 73.oldal) A "szentelő" szóban az E és az Ő hangot kihagyta a rovó, mert észrevette, hogy nem lesz elég helye a teljes kiírásra. Az áthúzott NT jel után következő betű az L, amelynek szára rövidebb, mint az utána lévő két P betűnek, ez mutatja a különbséget köztük. A "pap" szóban helyszűke miatt kihagyta az A betűt.

Ki is az a "szentelő" pap? A búzaszentelés például a katolikusoknál szokás, tavasszal körmenetben vonulnak a hívők a földekre, ahol a pap beszenteli a vetést, Isten áldását kérve a termésre. Igen, de itt unitárius templomfeliratról van szó, vethetik ellen. Isten áldásának kérése a termésre azonban sokkal régibb népszokás a katolikusok búzaszentelésénél, néprajzi hagyatékunkban előfordul, nem köthető vallási felekezethez.

A székelyderzsi tégla tehát feltételezésem szerint egy Miklós nevű szentelő pap emlékét őrzi.

Irodalom
Ferenczi Géza-Ferenczi István: Magyar rovásírásos emlékekről (Művelődéstörténeti tanulmányok, Kriterion Könyvkiadó, 1979)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 1994)
Ráduly János: A rovásírás vonzásában (Korond, 1998)
Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás (2003)

Friedrich Klára

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A székelyderzsi tégla rovásfelirata

Oldal tetejére