Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Az új NAT tervezet 2018 és a rovásírás

Az új NAT tervezet 2018 és a rovásírás

Írta: Friedrich Klára

A székely-magyar rovásírás Magyarország művelődéstörténetének fontos része és egyúttal a hagyományőrzés nemes formája. Méltó rá, hogy nevesítve is bekerüljön az új tantervbe. Bár nem nevesítve, de 2012-es tanterv lehetőséget biztosított a Hon és népismeret tantárgyon belül az oktatására.

Sajnos, ha az új tantervből kikerül a rendkívül fontos Hon és Népismeret tantárgy, akkor vele együtt a rovásírás is kikerül. Mivel a tanterv új változata véleményezhető volt, a következő javaslatot küldtem a Nemzeti Alaptantervet készítő bizottságnak:

Tisztelt Nemzeti Alaptanterv Bizottság!

Javaslom a székely-magyar rovásírás oktatását a Magyar nyelv és Irodalom tantárgy A kulturális emlékezet, nemzeti hagyomány, a kultúra helyszínei fejezeten belül az 5. osztályban. Javasolt legkevesebb időtartam 10 tanóra.

Rövid indoklás:
A székely-magyar rovásírás (továbbiakban rovásírás) a magyar művelődéstörténet legfontosabb összetevői közé tartozik. Hiteles emlékei a magyar nyelvemlékek sorát gazdagítják, az adott kor nyelvi állapotára következtethetünk belőlük.

A rovásírás tantervi előzményei:
2011-ben és 2012-ben több alkalommal kerestük meg Szakács Gáborral (író, újságíró - Magyar Demokrata hetilap) a jeles oktatási szakembereket, Hoffmann Rózsát és Kaposi Józsefet, akiknek segítségével a 2012-es NAT-ba nem nevesítve ugyan, de a Hon és Népismeret tantárgyon belül, mint az Ősi magyar kultúra hagyatékának része bekerült, oktathatóvá vált. (10722. oldal, MAGYAR KÖZLÖNY - 2012. évi 66. szám)

Történetéhez röviden:
Rovásírásunkról krónikásaink és történetíróink is megemlékeztek: többek között Kézai Simon, Kálti Márk, Thuróczy János, Antonio Bonfini, Benczédi Székely István… Mátyás király idejében is használták.
A rovásírás fennmaradását, a róla való régi ismereteket főként papoknak és tanítóknak köszönhetjük, ez cáfolja azt, hogy pogány vagy keresztény ellenes lenne. Néhány ilyen egyházi személyiség: Oláh Miklós esztergomi érsek, Szenczi Molnár Albert református prédikátor, Kájoni János csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferences szerzetes, Geleji Katona István református püspök, Bél Mátyás evangélikus püspök, Kriza János unitárius püspök, Ipolyi Arnold katolikus püspök és még hosszan sorolom a Papok és tanítók a rovásírás fennmaradásáért c. tanulmányomban.
1945 után a cserkészmozgalom őrizte meg.

Napjainkban:
Mint logopédus-fejlesztő pedagógus 20 éves rovásírás oktatói, rovásírás tankönyv írói tapasztalatomat úgy összegezném, hogy elsajátítása fejleszti a figyelmet, emlékezetet, feladattudatot, szókincset, szövegértést, régi műveltségünk megismerésének, hagyományőrzésnek fontos eszköze.

Szakács Gábor 2000 és 2011 között 12 rovásírás versenyt szervezett,melyre Erdélyből, Délvidékről Felvidékről, Kárpátaljáról, Muravidékről, Horvátországból jöttek tanulók és népszerűsége miatt elődöntőket kellett szervezni. A versenyekből kifolyólag rovásírás szakkörök alakultak, azonban az általánosan ismertté váláshoz szükség lenne arra, hogy nevesítve, legalább 10 órában bekerüljön a tantervbe.

Forrai Sándor tanár, rovásírás oktató-kutató, református presbiter (1913-2007) munkássága Szakács Gábor beadványainak és támogatóinak köszönhetően 2013-ban Magyar Örökség Díjas lett.

A rovásírás 2014-ben bekerült a Nemzetközi Jelkészlet Szabványba, a Unicode-ba, Szondi Miklós tanár, rovásírás oktató és támogatói segítségével.

Könnyen elsajátítható…
A rovásírás könnyen elsajátítható. 4. osztálytól szoktam oktatni, amikor a latin betűs olvasás-írás-helyesírás-szövegértés már megszilárdult. A NAT-ban megfelelőbb lenne az 5. osztálytól. A Unicode-ban szereplő szabvány rovás betűsor kitűnően alkalmas az oktatásra.

Mivel legfeljebb 10 óra alatt meg lehet tanulni, a tanárok is könnyen elsajátíthatják, nem kell amiatt aggódni, hogy nem lesz, aki tanítja. 2003-ban kidolgoztam egy azóta tovább fejlesztett tankönyvet, melynek alapján a tanárok is oktatják a szakkörökön.

Rovásírás tankönyvet készített még Forrai Sándor tanár, Szondi Miklós tanár és Zomoráné Cseh Márta rovásírás oktató kutató is. A tudomásunk szerinti első tankönyv azonban már 420 évvel ezelőtt, 1598-ban megjelent, készítője Thelegdi János, későbbi katolikus püspök. Ehhez a 16 oldalas kis kérdés-felelet tankönyvhöz írta ajánlóként Baranyai Decsi János, a Marosvásárhelyi Főiskola tudós tanára az előszót 1598 március ötödikén:

"Ezen betűket nem csak arra tartom érdemesnek, hogy minden iskolában tanítsák és a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is hogy minden rendű honfitársaink, gyermekek, öregek, férfiak, asszonyok, nemesek és parasztok, egyszóval mindazok, kik azt akarják, hogy magyarnak neveztessenek, tanulják meg..."

És még egy idézet 2003-ból, Szakács Gábor írásából (Magyar Demokrata, 2003/28): Jürgen Köppen úr, az Európai Unió nagykövete mondta a székely-magyar rovásírásról: "Ezzel a páratlan kultúrával és hagyománnyal együtt kell nekünk Magyarország az Európai Unióban".

Tisztelettel: Friedrich Klára nyugdíjas tanár, rovásírás oktató, kutató
2018. szeptember 30.

 

Levelemre udvarias válasz és köszönet érkezett Pálfi Erika főosztályvezetőtől.


Fénykép: Fodor Éva

2018 nov. 29-én megjelent a www.citizengo.org/hu petíciói között a https://www.citizengo.org/hu/signit/166979/view elérhetőségen. Itt lehet támogatni, hogy a rovásírás bekerüljön a tantervbe.

Utóirat: A Tudományos Akadémia véleménye a NAT tervezetről:
"Teljesen hiányzik belőle a Magyar Irodalom korszakainak, legfontosabb alkotóinak és műveinek bármiféle, akár csak alkalmi említése is..."
(Magyar Hírlap, 2018.11.16)

Az új Nemzeti Alaptanterv tervezete ellen számosan felemelték a szavukat. Ezekről a véleményekről a Magyar Idők-ben és a Magyar Hírlapban olvashattunk. A tervezettől még a Tudományos Akadémia is kiakadt, javasolják átdolgozását és bevezetésének elhalasztását 2020-ra. (F.K.)

Emlékeztető: Szakács Gábor felhívása 8 évvel ezelőtt 2010. dec. 15-én. Részlet a www.rovasirasforrai.hu NÉVADÓNK rovatából.

A rovásírás, mint a Nemzeti Kulturális Örökség és a Nemzeti Alaptanterv része

1. Az elkövetkezendő tanévek Nemzeti Alaptantervébe kerüljön be a rovásírás!

2. Mint bizonyíthatón a magyarság latin betűs írása előtt is használt írásműveltség, legyen a Nemzeti Kulturális Örökség része!

3. A települési rovásfeliratos táblák és több felvidéki oktatási intézmény példája nyomán az iskolák rovásírással is tüntessék fel nevüket az intézmények bejáratán!

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Az új NAT tervezet 2018 és a rovásírás
Oldal tetejére