Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Az Alsószentmihályi Felirat

A rovásemléket Benkő Elek régész fedezte fel 1971-ben, 3. gimnazista korában. Ez az adat azért lényeges, mert előadásaink ifjú hallgatóit és a Szakács Gábor által szervezett Kárpát-medencei versenyek ifjú résztvevőit Benkő Elek példájával szoktuk bíztatni rovásemlékek felkutatására.

A felirat Kolozs- megyei Alsószentmihályfalván a református templom külső falsíkjába másodlagosan beépített mészkőtöredéken található. A kő mérete: 48x30 cm. Ezen latin nagybetűs feliratrészlet is látszik: STITVTVS.

Benkő Elek rajzát és fényképét a Magyar Nyelv 1972-es évfolyamában tette közzé, más források szerint az Utunk c. folyóiratban, ugyanebben az évben. A RAK és a TORONY szavakat fejti meg. Ott dolgozó mester feliratának tartja.

1. RAJZ

Ezen a rajzon alapult Vásáry István turkológus 1974-es megfejtése: NYISTVeRÜ MáRK ToRNYa eZ.

Vékony Gábor régész 1987-ben a feliratot ugyanezen rajz alapján, mint kazár emléket fejti meg: "DICSŐ LEGYEN HÁZA JÜEDI KÜR QARAJ".

Idézet Benkő Elek 1994-es cikkéből ezen megfejtéssel kapcsolatban: "Vékony a fentiekből további messzemenő következtetéseket is levont. A X. század elején Erdélyt megszálló honfoglaló magyarok szerinte kazár nyelven beszélő, felszínes zsidó vallású kavarok voltak, akiknek a szentmihályi feliratból kisilabizált nevű fejedelme, Jüedi Kür Qaraj 'alighanem a valamikori gyula lehetett', aki 920 és 930 között 'egy nagyobb építkezés' építési feliratát írta vagy íratta a szóban forgó kőre." (1994/159)

Benkő felettébb különösnek tartotta e megfejtést, olyannyira, hogy 1987-ben ellenőrizte a feliratot, alaposan megszemlélte, újból lerajzolta, gipszmásolatot is készített róla és elismerte, hogy néhány jel rajzolatánál tévedett, ezek adták az alapot Vékony megfejtéséhez. Elfogadja viszont Vékony véleményét abban, hogy a latin felirat római kori.

Benkő a rovásemlék koráról azt írja, hogy nem lehet későbbi 17. századinál. Nem zárja ki, hogy egy korábbi, az Aranyos ártere szélén álló templom 13-14. sz.-i faragványai közé tartozik. (Magyar Nyelv, 1994, 158-160)

2. RAJZ

Ferenczi Géza és István a Művelődéstörténeti Tanulmányok c. kötetben a latin betűs felirat korát a 16.-17. századra teszik, szerintük a rovásfelirat sem keletkezhetett ennél korábban. (1979/29) Szintén mesterember feliratának vélelmezik.

Ferenczi Géza a Székely rovásírásos emlékek c. munkájában bemutatja a Rugonfalvi felirat rajzánál a szerinte még a felirathoz tatozó két jelet. (59. oldal) Megtekintettük a feliratot, a két jel valóban ott van, de véleményem szerint más kéztől származik. Viszont az 1-es. 2-es jel igencsak hasonlít az alsószentmihályira.

Kéziratban maradt munkájában Fodor Ferenc is megfejtette a feliratot, ehhez Ferencziék Művelődéstörténeti Tanulmányok-ban megjelent rajzát használta fel. A felső sort latin nyelvűnek értékelte: "anno in aedificare".

Az alsó sor megfejtése: eNYIT RAK Va I Vi SZAT ÖNTo R NYo Z

3. RAJZ

Szakács Gáborral 2010-ben voltunk Alsószentmihályon, rovásíró barátaink társaságában. A felirat a református templom bejáratától jobbra, a 2. és 3. támpillér között, 45 cm. magasan helyezkedik el. A latin betűs felirat fejjel lefelé vízszintesen, a rovás szöveg pedig erre merőlegesen, ami szintén arra utal, hogy nem ez a kő elsődleges helye. A 2. sor 14 cm. hosszú.

1. fénykép

Véleményem szerint a felirat egy régi mester elhelyezési feljegyzése.

Megfejtésem:

1. sor: AJTÚ, azaz ajtó, tehát régi helyén az ajtó közelében lehetett.

2. sor: ÓVáRI MéSZ RaK ToRoNY eZeR

ÓVÁRI - azaz a régi várból való, régi helyéről ide épített kő.

A jobbra néző M = MSZ összerovás, ezt jelzi, hogy a jobbról-balra haladó szövegben az M-et megfordította a rovó. Az M bal oldalát alkotó vonal egyúttal az SZ betű is. Tehát a fordított M és az SZ = MÉSZ.

Hasonló M került elő a közelmúltban Homoródkarácsonyfalván vakolatba karcolva. Erről a hasonlóságról említést tettem a Honlevél újság (Magyarok Világszövetségének lapja) 2009 júniusi számában a 40. oldalon.

Utána a RaK, ToRoNY szavak következnek és ismét egy összerovás: az egy vonallal megtoldott Z betű a rovás Z és R összerovása = EZER.

A második sor értelme tehát: a kő az óvár mésszel rakott tornyából származik, Kr. u. ezerből, amely talán a régi vár tornyának építési ideje.

3. sor: R = névjel

A templom falába több, máshonnan idekerül követ is beillesztettek.

2. fénykép

A fényképeket Friedrich Klára készítette.

Irodalom:
Benkő Elek: Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz (in: Magyar nyelv, 1994, 158-160)
Ferenczi Géza és István: Magyar rovásírásos emlékekről (in: Művelődéstörténeti Tanulmányok, Bukarest, 1979, 29. old.)
Fodor Ferenc: A magyar rovásírás emlékei (Kézirat, 1982)
Friedrich Klára: Rovásírás iskola 10. rész (Honlevél, 2009/június)
Mandics György: Róvott múltunk, I. kötet (2010)
Vékony Gábor: A székely írás (Nap Kiadó, 2004)

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Az Alsószentmihályi Felirat

Oldal tetejére