Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A ladánybenei edényfelirat

A Nagyszentmiklósi Kincset kivéve nincs még egy emléke a rovásírás történetének, amelyet olyan időbeli és megfejtésbeli zűrzavarból kéne kibontanunk, mint a Ladánybenei Edényfeliratot.

1. Banner János rajza

Ami biztos, legalábbis ebben egyöntetű a szakirodalom: Ladánybenén, 1909-ben Józsa Pál földjén Kada Elek tárt fel egy hitelesített szarmata sírt, melyből kiégetés előtti és kiégetés utáni feliratokat hordozó agyagedény került elő.

Kada Elek (1852-1913) jogász, ügyvéd, Kecskemét polgármestere, várossá fejlesztője, villany, víz vezetékének kiépítője, régészeti, történészi munkássága is jelentős.

A továbbiakban a vonatkozó szakirodalomban egymásnak ellentmondó ismereteket olvashatunk.

A feliratok kora: 4., 10-11., 14-15. század között váltakozik.

Az edény mérete: 12, 2 cm. magas, szájátmérője: 8, 2 cm. Más helyen viszont nagyméretű edényről esik szó.

A szövegek helye: Az edény oldalán, de felvetődött, hogy a fenekén is vannak jelek.

A feliratok száma: Egyes források szerint 2 felirat van, mások szerint 3.

Tárolási helye: 1975-ben még úgy jelent meg Fehérné könyvében, Csallány alapján, hogy a "kecskeméti múzeumban". 1982-ben Fodor Ferenc kéziratban maradt könyvében közölte, hogy érdeklődésére 1980-ban kapott választ Kecskemétről, mely szerint az edény 1945-ben, a II. világháborúban elpusztult a bombázások miatt. Sajnos ez az ismeret nem kapott nagyobb nyilvánosságot.

A tanulmányírók nem tisztázzák, melyik a kiégetés előtti és melyik a kiégetés utáni felirat, pedig a megfejtés szempontjából fontos lenne. Csak Harmatta Jánosnál olvashatunk erre utalást.

Mindezekért a bizonytalanságokért az egyes emberek gonoszságából és kapzsiságából eredő háború felelős, melynek során ez a művelődéstörténeti kincsünk is elpusztult.

Megfejtések:

Nagyfalusy Lajos (1879-1965) jezsuita, latin-történelem szakos paptanár 1936-ban: Ógörög nyelven:
ZÁRKÓZZ A SÍR MÉLYÉRE, VAGY HÚNYD LE SZEMEDET (örökre). AZ ENYÉSZETNEK ADÓDOL ÁT.

2. rajz

Mészáros Gyula (1883-1957) régész 1937-ben: Jazig felirat, ó iráni nyelven:
AZ ENYÉSZETNEK ÁTADÓDSZ - tulajdonjegy - TISZTELD ŐT

3. rajz

Banner János (1888-1971) ősrégész 1941-ben: Ógörög nyelven: ZÁRKÓZZÁL LE (a sír mélyére) AZ ENYÉSZETNEK ADÓDOL ÁT. Az 1. rajz részlete.

4. rajz

Altheim, Franz történész 1959-ben: "Alán, azaz osszét-jász etnikumhoz tartozó népcsoport írás emléke a Kárpát-medencében és a gótok runáiból leli magyarázatát. Származásának idejét a Kr. u. II. évszázad arámi írásrendszerében jelöli meg." Itt aztán bőven van választék! A felirat egy részének olvasata: WAINUIKIS = VISZAADNI A BORJÚT ( azaz a fiatal harcost) Másik része: S.HW'T = HOL VAN A TULAJDONOS

Csallány Dezső régész 1968-ban: Kunos magyar nyelven, balról jobbra olvassa: Egyik felirat: eLTeMeT. Másik felirat: A CSeBReSZ TeSZéK
A két jelből álló felirat: KIK , azaz KÉK

5. rajz

Faragó Zsigmond etruszkológus, megfejtése Badiny Jós Ferenc Káldeától Ister-Gamig c. könyvében jelent meg, a 2003-as kiadásban a 49 és 224. oldalon, de ez a megfejtés már 1975-ben létezett, mert Fehérné Walter Anna is ismerteti. Jazig-jász nyelven, jobbról balra: SÍRIG TIED ÜZENET (Csallány Dezső rajza alapján fejtette meg)

Rusvay Kálmán állatorvos, helytörténész, a jászok kutatója 1977-ben: Oszét nyelven: ELMÚLSZ és RAGYOGSZ

Fodor Ferenc, 1982: Latin nyelven, jobbról balra: Castus ordo urna, azaz: SZENT REND URNÁJA (Csallány Dezső rajza alapján fejtette meg)

Harmatta János, 1989: A kiégetés előtti felirat arameus-iráni: HSWDRKRN = BORTÖLTŐ. A kiégetés utáni: germán runa: VAYUKI KOS = VAYUKI EDÉNYE

Saját megfejtésem:

Először is néhány szó az eddigi megfejtésekben szereplő szarmata népekről László Gyula alapján: A szarmaták a szkíták rokonai. Hozzávetőlegesen időszámításunk kezdetétől a 9. sz.-ig valószínűsíthető a szarmata jelenlét a Kárpát-medencében és három nagy csoportjukat különböztetjük meg: jazigok, roxolánok, alánok. Az oszétok és a jászok az alánok rokonai, leszármazottai.

Az 1945 előtti megfejtők és tanulmányozók még láthatták még az edényt, tehát rajzuk valószerűbb, így ezeket használtam fel. Jobbról balra haladó, magyar nyelvű az olvasatom. A harmadik szó a rajzoknak megfelelően változik.

A 3-as rajz alapján a bal oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERENGA

A 4-es rajz alapján a jobb oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERENA

A 6-os rajz alapján a jobb oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERNÁTRA

6. rajz

Tehát feltételezésem szerint egy áldomásra szolgáló edény volt. Jobbról a második jel R hangértékkel látható többek között Kájoni János betűsorában és Telegdi János Miatyánkjának giesseni másolatán.

A 7-es rajzon látható két külön jel, jobbról balra: O és Ö hangértékű, valószínüleg névjel, mesterjegy. Párhuzamaik rovásemlékeink között megtalálhatók.

7. rajz

A 2-es, 4-es, 5-ös rajzon lévő bal oldali jelekre az eddigi megfejtőkkel ellentétben nem szöveges olvasatot hanem, hanem jóval a szarmata kor előtti, igen régi párhuzamokat találtam, újkőkori műveltségekből. Torma Zsófia nándorvályai leletei között egy jelekkel ellátott kőhengertöredéket, Makkay János könyvében. Továbbá egy Szegvár-Tűzkövesi edény rajzát a Tisza műveltségből és egy agyagszobrocska rajzát a Vinca műveltségből Marija Gimbutas könyvében. Jelentheti ez a jelek fennmaradását a szarmata korig, de jelentheti azt is, hogy az újkőkori edényt a szarmata korban megtalálták , újra használták, ekkor került rá a kiégetés utáni karcolt felirat.

Szakirodalom:
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)
Fodor Ferenc: A magyar rovásírás emlékei (Kézirat, 1982)
Gimbutas, Marija: The Gods and Goddesses of Old Europe (University of California Press, 1974)
Makkay János: A tartariai leletek (Akadémiai Kiadó, 1990)
Mandics György: Róvott múltunk (I-III., 2010-2011)
Mészáros Gyula: Rovásírásos kún nyelvemlékek (Népünk és nyelvünk, 1936/11. füzet)

A rajzok Mandics György könyvéből származnak.

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A ladánybenei edényfelirat

Oldal tetejére