Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Homoródkarácsonyfalvi Felirat néhány olvasata

Megfejtési kísérletem és megjegyzéseim

A XIII. sz.-ban épült homoródkarácsonyfalvi unitárius templom rovásfeliratát Debreczeni László építész, művészettörténész fedezte fel 1937-ben, de nem közölte. A rovásfeliratos kő az 1496-ban elkészült torony második szintjén egy lőrésablak szemöldökköveként szolgál. Egy elbontott román kori kapu része volt, melybe valószínüleg a XIII. sz.-ban vésték bele a feliratot. Szőke István egyetemi hallgató 1944-ben lerajzolta, lefényképezte, lenyomatot készített róla és elküldte Budapestre Németh Gyula nyelvésznek, egyetemi tanárnak, aki ezeket közzétette.

1. rajz

Az első sor hossza: 27 cm., második sor: 22 cm. A betűk magassága 4 és 9 cm. között mozog. A követ úgy helyezték be, hogy a betűk fejjel lefelé állnak.

A megfejtésekből itt közlök néhányat:

Németh Gyula a betűk hangértékét közli, de nem ad szöveges megfejtést. (1945) Szőke István rajzának számozása alapján: 1: betűtöredék, 2: M, 3: H vagy E, 4: összetett betű vagy T, 5: D, 6: N vagy ND, 7: L, 8: fordított J vagy I, 9: H vagy E, 10: SZ, 11: L, 12: LY, 13: ?, 14: V, 15: ?, 16: G

Csallány Dezső régész közli Franz Altheim német történész megfejtését is, aki protobolgár írásnak tartja, amelyet Szőke István lelőhelyen! (mintha egy falu lenne a rajzoló egyetemista) Németh Gyula fedezett fel. Altheim a feliratot az ó-török rovásírás segítségével olvasta el. Vékony Gábor bírálja Altheim türk megfejtését, "vaskos tévedés"-nek nevezi. Bemutatja hogyan kéne kinézni a türk feliratnak. (normális magyar billentyűzettel visszaadhatatlan, már csak ez is bizonyítja, hogy sem a türk rovásíráshoz, sem a török nyelvhez semmi közünk!) Mandics György megállapítja, hogy bár Vékony megoldása nyelvészetileg korrekt, de türkül nem jelent semmit. Ez a példa is jól mutatja, hogy finnugor származás és nyelvrokonság elmélet mellett a türk is zsákutca, pénz és időpocsékolás. Jelenleg azonban ismét virágzásnak indították Vámbéry Ármin elméletét azok, akiknek ehhez fűződik anyagi és politikai érdeke.

Csallány Dezső megfejtése:

Első sor: HOMoRÓD-KaRÁCSON-FaLVIAK
MeND ŐK (ezt a szövegrészt áthelyezte az első sorból)

Második sor: HuN SZÉKeLY ÍRÁSOK

Ferenczi Géza és István úgy gondolják, hogy a felirat nem folytatódik tovább más elveszett részen, mert egyenlő távolságra van a kerettag mindkét végétől. Betűzésük saját rajzuk alapján (számozásom Szőke Istvánéval egyezik):

2. rajz

1: N, 2: M, 3: H vagy E, 4: SZ-N-S-T, 5: D, 6: N, 7: L, 8: J vagy I, 9: H vagy E, 10: SZ, 11: L vagy ÉK, 12: LY, 13: I vagy J, 14: V, 15: SZ, 16: K

Vékony Gábor régész szerint töredékes a szöveg, megfejtése:

Első sor: ...NEM HISZEN + NEKI
Második sor: HISZEK ÍLY ÍVNEKI

Később módosította:

Első sor: NeM HiSZeN NeKI
Második sor: HiSZIK FIUT IK

Ráduly János olvasata szerint:

Első sor: NeM HiSZeND NeKI /
Második sor: Homoród SZéKeLYI VéSéK."

Saját olvasatom:

2009-ben és 2010-ben megtekintettük az emléket. ifj. Forrai Márton és Szakács Gábor alaposan megvizsgálták, fényképezték. Legnagyobb sajnálatomra jómagam szédülés miatt nem merészkedtem a veszélyes helyre. 2009-ben Veres Nándor a Magyar Demokrata fényképésze is jó felvételeket készített Szakács Gábor készülő írásához. Az alapos vizsgálatnak legjobban Benkő Elek rajza felelt meg, kis módosítással. A Szőke István rajzán lévő 6. betű a helyes, felső részén ott lévő, hangsúlyosan vastag kis vízszintes vonalka a kövön is be van vésve, bár a göröngyös felszín miatt a fényképeken nem létszik. A többi betűhöz Benkő rajza hasonlít legjobban, bár a 8-as hajlítottabb, a 15-ösnek pedig a jobb szára lejjebb nyúlik, mint a bal és hajlított. (Számozásom Szőke Istvánéval egyezik)

3. rajz

A felirat jobbról-balra halad, az összerovásokat aláhúzással jelölöm. A 7-es és 11-es betűk L hangértékűek, mint ahogyan a torjai cseréptöredéknél is ezzel a hangértékkel szerepel ez a jelforma. Ott részleteztem az okokat.

Betűzésem:

Első sor: N M H TÖS vagy TeS (összerovás*) kereszt E vagy É** L NI (összerovás)
Második sor: H SZ L LY I DV (összerovás***) S G

* felbontása a 4. rajz szerint.
** Ha a jel felső mellékvonala az É betűt jelzi, akkor ez így időben az első É jelölés.
*** A V jobb felső részének meghosszabbítása mindenképpen jelez valamit, szerintem D-t.

4. rajz

Olvasatom:

Első sor: NeM HiTÖS (vagy HiTeS) kereszt ÉLNI
Második sor: HiSZeL iLY IDVeSéG

Értelme: Nem élhet hiteles keresztényként, aki elítélendő üdvösségekben hisz. A kereszt a kereszténység fogalmát jelenti, világosan látszik, hogy nem betű. Az üdvösség és az üdvözítő szó Ballaginál és Czuczor-Fogarasinál idvesség és idvezítő változatban is szerepel.

Újabb felirat is előkerült Homoródkarácsonyfalván:
A torony bejáratánál a földszinten a jobb oldalon 80-120 centiméter magasan vakolatba karcolt 48 centiméter széles új felirat került elő több sorban, latin betűkkel vegyítve. Leginkább az Alsószentmihályi Feliratra emlékeztet, különösen a jobbra néző rovás M betű. Több fényképet készítettünk, ezek minősége azonban nem alkalmas az elemzésre, vissza kell menni rajzot készíteni. (Magyarságtudományi Füzetek 7. kötetében közöltem egy fényképet, 2010-ben.)

Érdekesség és talán további megfejtésekhez adalékul használható, hogy a Homoródkarácsonyfalvi Felirathoz hasonlóan a Vargyasi Rovásemléken is ugyanúgy a J? - I? követi az LY-t, bár az utóbbin bal felé néz.

Irodalom:
Benkő Elek: Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz (Magyar Nyelv, 1994/157-168)
Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1963)
Ferenczi Géza-Ferenczi István: Magyar rovásírásos emlékekről (In: Művelődéstörténeti Tanulmányok, Bukarest, 1979)
Mandics György: Róvott múltunk (2011, III. kötet, 35-39. old.)
Ráduly János: Beszélő rovásemlékek (Marosvásárhely, 2008)
Vékony Gábor: A székely írás (Nap Kiadó, 2004)

A fényképet ifj. Forrai Márton készítette

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Homoródkarácsonyfalvi Felirat néhány olvasata

Oldal tetejére