Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Somogyi Kövekhez tartozó járom feliratainak megfejtése

Csepregi Ferenc kaposvári nyugdíjas polgár rovásírásos öröksége egy könyvesbolt feliratának köszönhetően kapott nyilvánosságot. Berkesi Gyula tanár ugyanis könyvesboltjának nevét - Griff - rovásírással is feltüntette. Így vette észre Csepregi Ferenc, hogy örökségének tárgyain is hasonló betűk vannak. Az örökség egy rovásírásos palatáblából, 4 rovásírásos kőből, egy felirat nélküli kőből és egy járomból áll.

A feliratok első megfejtését - a járom kivételével - Berkesi Gyula készítette és a Somogyi mágusvilág utolsó üzenetei című tanulmányában (Kézirat, 1999) tette közzé. Marton Veronika 2001-ben adta ki ugyanerről a témáról A somogyi rovástábla és a táltos kövek c. könyvét, ehhez jegyzetek készítésére kért fel. A járom megfejtése ebbe még nem került bele.

A járom és rovásírásos részeinek rajzai Berkesi Gyula tanulmányából származnak.

1. kép

Nézzük először mi is a járom: "A befogott ökrök nyakára alkalmazott faeszköz, melynek segítségével húznak." (Ballagi Mór, 1873) Czuczornál még olvashatjuk átvitt értelmét: "Nehéz, nyomasztó teher, rabszolga állapot." (1862)

2. kép

2. képhez tartozó szöveg:

1. felirat: CSÜNGŐK, BÜNGŐK, vagy CSÖNGŐK, BÖNGŐK.
A második magánhangzót nem írta ki a rovó, mivel mind az Ő, mind az Ű magas hangrendű. Nem hiszem, hogy az ökrök neveit jelentenék, inkább elképzelhető, hogy a járomnak, vagy az ökrök szerszámának, hámnak, istrángnak díszítményeire utal, ezt bizonyítja az is, hogy a rovó az Ü betűket keresztvonalakkal díszítette. A csüng-büng szópár jelentése: lóg, fityeg, esetleg e díszítés csengő-bongó hangot is ad.

Luigi Ferdinando Marsigli a botnaptár ábécéjében ezt a bogárjel szerű Ü betűt az EÖ hangértéket társította és olvasható többek között a "gyümölcs" és "püspök" szavakban. Ez az Ü betű Kájoni János első, régebbi ábécéjében és az alatta lévő szövegben Ö hangértékkel jelenik meg, például a "mindörökké" szóban.

3. kép

3. képhez tartozó szöveg:

2. felirat, első sor: PÉCSÚR FIJAK: BACSA, KARAD (KARÁT?)
A FIJAK szónál felmerült bennem, hogy a rovó a J betűt használja az I hang jelölésére, ugyanúgy, mint a botnaptár rovója.

2. felirat, második sor: LÁNA (LÁNYA) KERECSKE vagy KERECSKEN

2. felirat, harmadik sor: MEKEG vagy MAKOG és SUDÁR

4. kép

4. képhez tartozó szöveg:

3. felirat, 1. sor: BAKÓ vagy BÁKÓ A régiségben nem a hóhér szót használták, e szavunk Franz Hoher osztrák vérbíró nevéből származik, aki a Rákóczi szabadságharc alatt fejtette ki magyar irtó tevékenységét.

3. felirat, 2. sor: IRTLYOLÓ számomra nem értelmezhető, bár érdekesség, hogy a BAKÓ szó után rótták. Amennyiben lemaradt egy mellékvonal a 4. betűről, akkor FOL(Y)Ó vagy FALÓ is lehet.

3. felirat, 3. sor: 13 vagy 103, mivel a szaggatott vonalak bizonytalanná teszik a számértéket. A 100 estében nem a szokásos módon történt az áthúzás, ez megkérdőjelezi a 103-as számértéket. B, D is lehet.

Időközben levelet kaptam Oláh Imre Jenő rovásírás kutatótól Amerikából, aki a következő megfejtést küldte a 3. feliratra, megoldván az IRTLYOLÓ szó kérdését: BAKÓ ÍRT JELE 103. (esetleg 13)

5. kép

5. képhez tartozó szöveg:

4. felirat: TÜKÜS vagy TÖKÖS és TUB (valószínűleg TUBA vagy TUBI, jelentése galamb, kis galamb) A TÜKÜS vagy TÖKÖS változatra is érvényesek a CSÜNGŐK_BÜNGŐK-nél írottak.

6. kép

6. képhez tartozó szöveg:

5. felirat: Az olvasat MIKE, a rovó itt is a botnaptár I betűjét használja. A második szó a FA GYOT. Érdekes, hogy a rovó helyet hagyott ki szó közben, azt gondoltam csomó vagy anyaghiba van a fában, Csepregi Ferenctől azonban azt a felvilágosítást kaptam, hogy a fa hibátlan. Lehetséges, hogy ebben az esetben nem arra utal az ökör neve, hogy nagy hideg miatt egészségkárosodást szenvedett.

7. kép

7. képhez tartozó szöveg:

6. felirat: FAROS és CSELI. A CSELI szó végén szintén a botnaptár I betűje látható. Valószínű, hogy a CSELI név azt az ökröt jelöli, amely a járomban bal felől áll. A Czuczor-Fogarasi szótárban "csálés", az az ökör, amelyik amikor csáléra, azaz jobbra kell fordulni, társát arra tolja.

További megjegyzések

Az U betű kétféle megjelenési formája felveti a lehetőséget, hogy nem ugyanaz a személy rótta a jeleket a járomba.
A kétféle K betű használatánál itt sem igazolódik a hangrendi szabály, mert az első két szóban a magas hangrendű Ű vagy Ő hanghoz társította a rovó az indokolatlanul mély hangrendűnek nevezett jelet.

Csepregi Ferenc egy időre a rovásfeliratos tárgyakat a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumnak ajándékozta, de visszakérte.

Irodalom:
Berkesi Gyula: A somogyi mágusvilág utolsó üzenetei (Kézirat, 1999)
Friedrich Klára - Szakács Gábor: Ősök és írások (2008/122-128)
Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek (Győr, 2008)
Sinkovics Ferenc: A Csepregiek öröksége (Magyar Demokrata, 2000/1)
Szakács Gábor: A titokzatos táltos kövek (Magyar Demokrata, 2001/7)
Berkesi Gyula fénymásolatban terjedt rajzait Barta József grafikus javította fel.

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

A Somogyi Kövekhez tartozó járom feliratainak megfejtése

Oldal tetejére