Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
A Berekböszörményi Gyűrű

Friedrich Klára: A Berekböszörményi Gyűrű

2009 szeptemberében kaptam levelet a berekböszörményi Méhes Sándortól, melyben egy ezüst gyűrű fényképeit és arról készült saját rajzát küldte el. A sérült gyűrűn észrevétele szerint rovásjelek vannak. Ez így is van.


1. kép


2. kép: Méhes Sándor rajza

A levélre egy előzetes választ küldtem, mely a következőket tartalmazta (tömörítve): A gyűrűn a rovás GY, 90 fokkal elfordítva pedig a rovás R látható. Ez jelenthet monogramot, GY. R. névjelű tulajdonost. A Gy jelentheti az EGY az Isten-t, amint az énlakai feliraton is látható, ez az unitáriusok jelmondata. A Nap és a Hold így együtt székely jelkép (is), tehát lehet, hogy székely volt a készíttető. A körön kívüli keretben további rovásjelek láthatók: I, N, T, S, és összerovás is.

2009 októberében tudtam ismét visszatérni a gyűrűhöz, a következő kiegészítéseket küldtem a tulajdonosnak:

A rajzon a külső keretben további rovásjelek láthatók: 4 db. I, N, S és az S betűk mellett 4 db. SZ, vagy pedig a vonalka az S betűk díszítése. A Nap egyúttal a rovás százas is.

2011 augusztusában Szakács Gábor avatott rovástáblát Berekböszörményben, ahol személyesen is találkozott a tulajdonossal. Ekkor újból megtekintve a feljegyzéseimet, a véleményem az, hogy a gyűrűn a GYÖRGY felirat látható, mely a már említett 90 fokos elfordítással jön létre.

Mivel az egyik fénykép mutatja, hogy a tulajdonos csak a kisujjára tudja felhúzni a gyűrűt, ez egy női eljegyzési vagy emlékgyűrű lehet, a György pedig a vőlegény vagy házastárs neve. Méhes Sándor is egyet ért azzal, hogy a méret alapján női gyűrűről van szó.

A középső részt, a GYÖRGY szót körülvevő keretben lévő páros jelek nem díszítések, hanem betűk vagy jelképek. Mindegyikük megtalálható a Kárpát-medencében, formailag azonosan, vagy hasonlóan.

A keretben lévő jelek és párhuzamaik (rajzomon beszámozva):


3. kép

1, 2: Berekböszörményi jelek, T vagy TO (OT) hangértékkel, melyek fejjel lefelé megfordítva lehetnek rovás G betűk is.
3: Tamgás íjcsont László Gyula könyvéből, 9. század
4, 5: Szaka-szkíta rovásfelirat két jele, Kr. e. 4. század
6: Gyergyói fajegy, 13. század
7: Az előző megfordítva: 6-os számjegy
8: Erdélyi templom ácsjegye, 16. század

Ezek a párhuzamok is mutatják, hogy a gyűrű jelei a magyarság jelkincséhez tartoznak, a készítés, viselés helye pedig a Kárpát-medence.

Mivel a gyűrűről régészeti kormeghatározás nem áll rendelkezésre, a jelek párhuzamai pedig széles idősávot mutatnak, így csak feltételezés szintjén mondhatok annyit, hogy talán a 16-17. században készülhetett.

A gyűrű egyéb rajzolataiba sok mindent beleképzelhetünk. Pl. a GY keresztvonalainak tövében 1-1 rovás B vagy 10-es számjegy ( a keresztvonalakkal együtt 100-as vagy 1000-es) látható. A rovás N-hez hasonló jelek a keretben pedig a növő és fogyó Holdhoz hasonlítanak.

A gyűrűkarikának a gyűrűfejhez illeszkedő részénél mindkét oldalon 5+6 rovátka van, összesen 22. Bizonyára ennek is van jelentősége, talán 22 évesek voltak az eljegyzéskor vagy a 22. házassági évfordulóra készült a gyűrű.

Mindezek valószinüleg csak az eredeti tulajdonos házaspár által érthető jelképek vagy szavak kezdőbetűi, melyek számukra titkos értelemmel bírtak.

Irodalom:
Forrai Sándor: Küskarácsontól Sülvester estig (Múzsák Kiadó, 1985)
László Gyula: Múltunkról utódainknak (Püski Kiadó, 1999)
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909, Tinta Kiadó, 2002)

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
A Berekböszörményi Gyűrű
Oldal tetejére