Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Újpesti rovásírásos emlékek

Újpesti rovásírásos emlékek

Rovásírásos emlékeink száma örvendetesen gyarapodott két darabbal. Egy kedves barátunk hívta fel a figyelmemet az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben (1043 Bp. Berda József u. 48.) látható két rovásírásos cseréptöredékre. Köszönet Szöllősy Marianne helytörténetigyűjtemény-vezetőnek, aki lehetővé tette alapos megtekintésüket, fényképezésüket, valamint a tájékoztatásért, hogy a Duna újpesti szakaszának partjáról kerültek a gyűjteménybe.

A tárlóban, amelyben több más régészeti lelet mellett a két rovásemléket elhelyezték, a következő ismertető olvasható: "A honfoglalás korában a Duna partvidékén feküdt a vezértörzs szálláshelye, Anonymus szerint 904-től itt táborozott Kurszán fejedelem. A közeli átkelőhely (a mai Káposztásmegyer és Római fürdő között) és a jó halászati lehetőségek miatt ez a terület a magyarok állandó lakóhelyévé vált."

A kisebbik töredék kb. 2x3 cm méretű. Égetett agyagból készült szürkésfehér mázas edényből származik. A rovásírás jobbról balra halad. A jobb oldalon (G) vagy (L) betű részlete. Utána (A vagy Á) végül (M) betű látható. A töredék olvasata: GAM, LÁM, vagy LAM, ez utóbbi talán a TÁLAM szó részlete. A betűket utólag karcolták az edénybe, ezt mutatja körülöttük a máz lepattogzása.

A nagyobb cserépdarab mérete kb. 5x7 cm. Égetett agyagból készült, szürkére festett korsó töredékének látszik. A darab a korsó alsó részéből származik, a mellékelt rajz szerint. A betűk kiégetés és festés előtt kerültek a korsóra, amelynek alsó részén futott körbe a felirat. Ebből az szövegrészlet maradt meg. A szintén jobbról balra haladó szöveg latin betűkkel: UKROGYAM, vagy UKROGYÁM. Igen csábító, hogy itt ne vegyük figyelembe azt a hagyományt, hogy a rovásbetűk - jelen esetben az R, O, GY, A, M - "arca" mutatja az írás -olvasás irányát, jelen esetben jobbról balra. Azonban balról jobbra értelmezhető a szó olvasata: "MAGYORKU...", azaz népnevünkhöz hasonló jelentést hordoz. Számítógépen erősen kinagyítva azonban az (R) Cs-nek tűnik, a (GY) felső keresztvonala pedig mintha csupán anyaghiba lenne. Ebben az esetben az olvasat: UKCSODÁM.

A korsótöredéken néhány centiméterrel feljebb újabb rovásjeleket figyelhetünk meg: (J), egy azonosíthatatlan jel, (P), (R) és (A vagy Á). A (J) betű felett egy címer vagy pajzs elmosódott mintázata látható.

A rovásjelek párhuzamai utalhatnak a két töredék korára. Ezek feldolgozása még további kutatást igényel. Egyelőre többek között időrendben a ladánybenei edényen (4-5. század), a szarvasi csont tűtartón (7. század), a botnaptáron (12.-13. század), a bögözi, székelyderzsi feliratokon, a nikolsburgi ábécén (15. század), a konstantinápolyi, a rugonfalvi és dálnoki feliraton, Szamosközi István feljegyzéseiben (16. század), valamint Kájoni János ébécéjében találtam hasonló jellegű betűket.

Feltételezésem szerint, amelyet a tárló magyarázó szövegére és a rovásemlék párhuzamokra alapozok, a töredékek a 9., 10. századból származnak. Megtalálási és kiállítási helyük alapján javaslom, hogy nevezzük őket Újpesti Rovásemlékek-nek.

2005. október
Friedrich Klára

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Újpesti rovásírásos emlékek
Oldal tetejére