Újpesti
rovásírásos emlékek
|
|
|
Újpesti
rovásírásos emlékek
|
|
|
Újpesti rovásírásos emlékek |
Rovásírásos emlékeink száma örvendetesen gyarapodott két darabbal. Egy kedves barátunk hívta fel a figyelmemet az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben (Új neve: Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény, 1043 Bp. Berda József u. 48.) látható két rovásírásos cseréptöredékre. Köszönet Szöllősy Marianne helytörténetigyűjtemény-vezetőnek, aki lehetővé tette alapos megtekintésüket, fényképezésüket, valamint a tájékoztatásért, hogy a Duna újpesti szakaszának partjáról kerültek a gyűjteménybe.
A tárlóban, amelyben több más régészeti lelet mellett a két rovásemléket elhelyezték, a következő ismertető olvasható: "A honfoglalás korában a Duna partvidékén feküdt a vezértörzs szálláshelye, Anonymus szerint 904-től itt táborozott Kurszán fejedelem. A közeli átkelőhely (a mai Káposztásmegyer és Római fürdő között) és a jó halászati lehetőségek miatt ez a terület a magyarok állandó lakóhelyévé vált."
A kisebbik töredék kb. 2x3
cm méretű. Égetett agyagból készült szürkésfehér mázas edényből származik. A
rovásírás jobbról balra halad. A jobb oldalon 
(G) vagy 
(L) betű részlete. Utána 
(A vagy Á) végül 
(M) betű látható. A töredék olvasata: GAM, LÁM, vagy LAM, ez utóbbi talán a
TÁLAM szó részlete. A betűket utólag karcolták az edénybe, ezt mutatja körülöttük
a máz lepattogzása.
 |
A nagyobb cserépdarab mérete
kb. 5x7 cm. Égetett agyagból készült, szürkére festett korsó töredékének látszik.
A darab a korsó alsó részéből származik, a mellékelt rajz szerint. A betűk kiégetés
és festés előtt kerültek a korsóra, amelynek alsó részén futott körbe a felirat.
Ebből az 
szövegrészlet maradt meg. A szintén jobbról balra haladó szöveg latin betűkkel:
UKROGYAM, vagy UKROGYÁM. Igen csábító, hogy itt ne vegyük figyelembe azt a hagyományt,
hogy a rovásbetűk - jelen esetben az R, O, GY, A, M - "arca" mutatja
az írás -olvasás irányát, jelen esetben jobbról balra. Azonban balról jobbra
értelmezhető a szó olvasata: "MAGYORKU...", azaz népnevünkhöz hasonló
jelentést hordoz. Számítógépen erősen kinagyítva azonban az 
(R) 
Cs-nek tűnik, a 
(GY) felső keresztvonala pedig mintha csupán anyaghiba lenne. Ebben az esetben
az olvasat: UKCSODÁM.
 |
 |
A korsótöredéken néhány
centiméterrel feljebb újabb rovásjeleket figyelhetünk meg: 
(J), egy azonosíthatatlan jel, 
(P),
(R) és
(A vagy Á). A
(J) betű felett egy címer vagy pajzs elmosódott mintázata látható.
A rovásjelek párhuzamai utalhatnak a két töredék korára. Ezek feldolgozása még további kutatást igényel. Egyelőre többek között időrendben a ladánybenei edényen (4-5. század), a szarvasi csont tűtartón (7. század), a botnaptáron (12.-13. század), a bögözi, székelyderzsi feliratokon, a nikolsburgi ábécén (15. század), a konstantinápolyi, a rugonfalvi és dálnoki feliraton, Szamosközi István feljegyzéseiben (16. század), valamint Kájoni János ébécéjében találtam hasonló jellegű betűket.
Feltételezésem szerint, amelyet a tárló magyarázó szövegére és a rovásemlék párhuzamokra alapozok, a töredékek a 9., 10. századból származnak. Megtalálási és kiállítási helyük alapján javaslom, hogy nevezzük őket Újpesti Rovásemlékek-nek.
2005. október
Friedrich Klára
 |
|
Újpesti
rovásírásos emlékek
|
|
|